Látó 2022/8-9.
Az utóbbi években meghonosított szokása szerint a szépirodalmi folyóirat ismét dupla számmal rukkolt el, a nyári-őszi átmenetet új színművekkel segít áthidalni. Amint a lap facebookos ismertetőjében olvasható, az idei Látó-táborban már bemutatták az augusztus–szeptemberi dupla számot. Íme a könyvesboltokban kapható SzínházLátó tartalomjegyzéke:
• Szántó T. Gábor: A zsidó kutya (Monodráma, filmforgatókönyv)
• Hatházi András: Mária projekt (Foghíjas szövegjavaslat egy előadáshoz)
• Horváth Péter: Jóccakát avagy rittanturi tantire (Operett zene nélkül, két részben)
• Szabó Róbert Csaba: A kelet-nyugati mélyszobor (Kárpát-medencei játék)
• Székely Csaba: Mária országa (Történelmi játék)
Talált vers
• Zelk Zoltán: Kivert kutyák siratója
Névjegy
• Szabó Róbert Csaba
Megőrizve jó szokását, a világhálón a Szófa is szemlézi a frissen megjelent irodalmi lapokat. Bodrogi Csongor a SzínházLátóban közölt öt kortárs dráma szerzői közül kettőt emel ki. Így ír róluk:
Horváth Péter: Jóccakát avagy rittanturi tantire
Horváth Péter színdarabja, mely alcíme szerint „operett zene nélkül”, egy mentális betegséggel küzdő idősödő férfi életét mutatja be. A férfi bátyja próbál gondoskodni a betegről, de ő, aki egyetemi tanár, egy másik városban él, így nehezen tudja felügyelni az öcs önsorsrontó, kaotikus életét. A drámában külön szerephez jut a két fivér anyja és apja, akik, bár halottak, mégis újra meg újra szót kérnek, a síron túl is hatalmat gyakorolva az elárvult lelkeken. A történet nem csak ennyiben emlékeztet a Psycho című filmre; a dráma végén végképp elmagányosodó beteg a testvére ellen fordul, és bár vér nem folyik (nem is illenék ez az operettesen könnyű jelenetekhez), a néző, olvasó katartikus elcsendesülést érez a feloldhatatlan emberi tragédia beteljesülésekor.
Székely Csaba: Mária országa
Székely Csaba történelmi drámája egy talán kevéssé ismert kor udvari bonyodalmaiba vezet vissza minket. Nagy Lajos halála után vagyunk, ám az uralkodó fiú örökös nélkül maradt. Az egyetlen megoldás egy eladdig példátlan gesztus: Mária, azaz egy nő megválasztása királynőnek. A bajok azonban csak ezután kezdődnek; különböző érdekcsoportok csapnak össze, éveken át tartó háborúskodás, helyezkedés, hatalmi harc indul meg, melynek győztese végül az a Luxemburgi Zsigmond lesz, akit élvhajhász, henye életmódja miatt szinte senki sem tart alkalmasnak az uralkodásra. A sok humorral elbeszélt történet természetesen nem csupán a hatszáz évvel ezelőtti viszonyokról szól, sokkal inkább – mint a cím is kifejezi – általános országtörténet. Az egymással marakodó pártok, érdekcsoportok küzdelmének végül is nincs és nem is lehet győztese – ha mégis lesz ilyen, az tulajdonképpen csak a sors kiszámíthatatlan kegyének lesz köszönhető, miközben az ország maga összeomlik a rövid távú hasznot kereső udvaroncok és intrikusok ökölharcában.
