A 33. Tudományos Diákköri Konferencia összegzője
Május 6–9. között zajlott a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, azaz az MMDSZ szervezésében a 33. Tudományos Diákköri Konferencia, amelyre számos nemzetközi előadót hívtak meg, például jelen volt dr. Schlégel Ádám, aki részt vesz a HUNOR magyar űrhajósprogramban, dr. Baffy György, a Harvard Egyetem docense, gasztroenterológus, aki a májpatológiával kapcsolatban tartott előadást, a Torontói Egyetemről pedig dr. Fecső András, aki az endobariatriáról beszélt. De rajtuk kívül is számos elismert hazai és külföldi előadó volt jelen az eseményen. Az előadások mellett rekordszámú diák mutatta be a tudományos dolgozatát, illetve 55 workshopra is sor került. A szakmai ismeretek bővítésén túl pedig új barátságok, ismeretségek is kialakultak.
– A 33. TDK-nak lenyűgöző számai vannak, hihetetlen mennyiségű bemutató volt, illetve nagyon színvonalas előadások, mindenki úgy tartotta, hogy kiváló tudományos dolgozatokat mutattak be az idei TDK-n, viszont azt fontosnak tartanám kiemelni, hogy a TDK sikerét nem feltétlenül a számokban mérjük, és nem feltétlenül csak tudományban – nyomatékosította Cozma Paula-Sophia, a 33. TDK társfőszervezője, aki kiemelte, hogy az esemény egy kapcsolódási pont is, és talán ez a legjobb része, amikor a szervezőkből jó barátok lesznek. Habár nem a számok a lényeg, a fő mutató, azt is el kell mondani, hogy minden előadás iránt igen sok volt az érdeklődő, akik nem tértek haza üres kézzel, hiszen minden előadás kiemelkedően színvonalas volt és a maga szakágában nagyon értékes információkat tudott átadni, tette hozzá Jankó-Szép Ákos, az MMDSZ elnöke.
A résztvevők részéről pedig egyértelműen pozitívak voltak a visszajelzések, emelte ki Fehér Anna társfőszervező, aki azt is megosztotta lapunkkal, hogy nagyon jó érzés volt fel-alá járkálni a Kultúrpalotában, és nézni, illetve hallgatni, hogy az emberek mennyire elégedettek. Az előadások és a szekcióülések kapcsán is sokan jeleztek vissza, hogy értékes szakmai információkkal tudtak gazdagodni, mondta Fehér Anna, aki a barátságok köttetése kapcsán kiemelte a TDKülügy eseményeit, amelynek keretein belül igyekeztek a magyarországi diákokat szórakoztatni, és megmutatni nekik, hogy milyen a marosvásárhelyi diákélet, a társfőszervező meglátása szerint ezeken az eseményeken kötődnek a legszorosabb barátságok.
A magyarországi diákok, akik esetleg Budapestről, a Semmelweis Egyetemről nézve, azt gondolhatják, hogy Marosvásárhely egy kisváros, és egy kis egyetemmel rendelkezik, látták azt is a szekcióüléseken, hogy nagyon értékes dolgozatok készültek, emellett pedig különböző programokon is részt vehettek, tájékoztatott Cozma Paula-Sophia, és azt is elmondta, hogy készültek egy kvízesttel, amelyet úgy szerveztek meg, hogy a magyarországi diákok minél több érdekességet megtudjanak Erdélyről, a romániai magyarokról, Marosvásárhelyről és az MMDSZ-ről is. A kvíz mellett pedig volt egy különleges alkalom is, amikor egy rendhagyó városnézésen fedezhették fel Marosvásárhely jelentős helyszíneit. „Ezt úgy kell elképzelni, hogy futottak tíz kilométeren keresztül, helyenként megálltak, és meséltünk nekik a város történelméről, illetve arról, hogy miért fontos az az épület”, mondta az esemény társfőszervezője, aki azt is kiemelte, hogy mindemellett egy marosvécsi kirándulást is szerveztek, ahol a Kemény-kastélyt nézték meg. Cozma Paula-Sophia azt is kiemelte, hogy meglátásuk szerint a külföldi diákok nagyon élvezik ezeket a programokat, és vannak, akik már évek óta visszajárnak a marosvásárhelyi TDK-ra, ők külön jelezték, hogy nagyon jó itt a közösség, és mindig nagyon-nagyon vágynak vissza, mert szeretik a programokat, és mindig meglepő számukra, hogy valami újat látnak a városból.
A szekcióülések és az előadások mellett a TDK egyik meghatározó része a poszterszekció, amely idén sem maradt el. A poszterszekció a legsokszínűbb az összes közül, gyakorlatilag az összes szakirány képviseltetni tudja magát, és ez meg is látszott, hiszen ez volt a legnépesebb szekció, ahol 23 diák mutatott be, mondta Fehér Anna, aki azt is kiemelte, hogy itt volt a legnehezebb dolga az elbíráló bizottságnak, hiszen itt kell a legszélesebb témákban felkészültnek lenni, de ezt az akadályt is sikeresen vették az idén is.
A társfőszervezők azt is kiemelték, hogy az esemény után egy hosszú listát írnak, hogy mi az, amit másképpen csináltak volna, ezt a listát pedig átadják a jövő évi szervezőknek. A TDK-nak az egyik szépsége az, hogy soha nem tökéletes, mindig vannak új ötletek, gondolatok, amelyek megvalósításra várnak, mondta Fehér Anna, azt is kiemelve, hogy a tavalyi listából is számos adminisztratív tételt sikerült kipipálni, amelyek talán a résztvevők számára nem kézzelfoghatóak. Ami viszont újdonság, az a tombola. A konferencia résztvevői az előadásokon, amelyeken részt vettek, pecsétet gyűjthettek, és hogyha öt különböző előadáson részt vettek, leadhatták a szelvényüket, így értékes nyereményekre tehettek szert, mondta Fehér Anna.
Jankó-Szép Ákos a következő szervezőcsapat tagjainak azt üzeni, hogy legyenek bátrak, legyenek kitartóak, mert amikor ott lesznek a Kultúrpalota előterében, és fogják látni a nyüzsgést, amit a kilenc hónapos munkájuk eredményezett, az végtelen boldogsággal fogja eltölteni őket. A TDK különböző utómunkái egészen augusztusig tartanak, közben pedig megszületik az imént említett lista, amit a következő főszervezői csapat megkap, mondta az MMDSZ elnöke, aki arra is rámutatott, hogy ezt az információs csomagot a következő szervezők majd októberben kinyitják, és akkor kezdődhet is a 34. Tudományos Diákköri Konferencia szervezése.
Nem elhanyagolható részlete a TDK-nak a szombat esti gála, ahol összegyűlnek a diákok, és báli hangulatban, szórakozás közben beszélgetnek az eseményről, megosztják tapasztalataikat, és új barátságok is születnek. A gálán idén is több száz diák töltött egymás társaságában, jó hangulatban minőségi időt, illetve kiemelendő, hogy fellépett az MMDSZ néptánccsoportja is.
A TDK előadói közül többel is sikerült interjút készítenünk, ezeket is közölni fogjuk.
