Törvénymódosítások a fogyatékkal élők érdekében

A nemrég véget ért parlamenti ülésszak megvalósításairól számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, a képviselőház munka- és szociális ügyekért felelős szakbizottságának alelnöke, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke. 

Az elmúlt fél év során többek között a fogyatékkal élők jogait szavatoló törvényben sikerült olyan módosításokat eszközölni, amelyek könnyítenek az érintettek, illetve családjaik mindennapjain.

Nagyon szerteágazó területet ölel fel a munka- és szociális ügyekért felelős bizottságnak a munkája: a gyerekek, a fogyatékkal élők, az édesanyák, a nyugdíjasok jogaival, a munkaszerződésekkel, a szociális juttatásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekig nagyon sok minden tartozik a hatáskörébe. A parlamentben megszavazott törvények mintegy 25-30 százalékát teszik ki azok, amelyek a munkaügyi és szociális bizottság jelentésével kerülnek a plénum elé – mutatott rá a képviselő.

Sokan nem tudják, milyen jogaik vannak

Csép Andrea kiemelte: évek óta kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők jogaival kapcsolatos problémákra, önkénteskedik is néhány egyesületnél, amelyek sérülteket karolnak fel, így átlátja a törvény, valamint maga a rendszer hiányosságait, és ezeket próbálja orvosolni. Mint mondta, sajnos azt tapasztalja, hogy sok, fogyatékkal élő gyereket nevelő szülő nem jut hozzá a megfelelő információkhoz arra vonatkozóan, hogy melyek azok a jogosultságok, kedvezmények, támogatások, amelyek őket megilletik. Emiatt több önkormányzattal is felvette a kapcsolatot, és a segítségüket kérte abban, hogy a nyilvántartásban szereplő személyeknek időnként értesítéseket küldjenek ki, és a családorvosokat is bevonva próbálják útbaigazítani a szülőket azon intézmények irányába, amelyek segíteni tudnak nekik a jogosultságok megszerzéséhez szükséges folyamatok elindításában. A megyei gyermekvédelmi igazgatóság, valamint a helyi polgármesteri hivatal az a két intézmény, amelynek a feladatkörébe tartozik, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik nehéz helyzetben vannak, rokkantsággal küzdenek, vagy beteg családtagjuk van.

– Fontos erre folyamatosan felhívni a figyelmet, ugyanis a tapasztalat az, hogy sok esetben nem tudják az emberek, hogy a polgármesteri hivatalokban is van egy igazgatóság, amelynek tájékoztatnia kell őket a jogosultságaikról – emelte ki a képviselő.

Fölösleges rendszeresen bizottság elé vonulni a visszafordíthatatlan állapotú  sérültnek

A fogyatékkal élő gyerekeket nevelő családok által régóta jelzett kellemetlenséget küszöböl ki az a törvénymódosítás, amelynek értelmében, amennyiben a gyereket két egymást követő alkalommal súlyos fogyatékossági fokozatba sorolják be, a bizottság ezt követően a gyerek 18 éves koráig érvényes bizonylatot állít ki. A törvény július 5-én lépett életbe, és szeptember 3. a határidő, ameddig meg kell jelenjen az alkalmazási útmutató. Csép Andrea hozzátette: számos, fogyatékkal élő gyereket nevelő szülővel találkozott, ők hívták fel a figyelmét arra, hogy nagy gond számukra az, hogy bár a gyerekük állapota súlyos és visszafordíthatatlan, évente, kétévente kötelező módon meg kell jelenniük a bizottság előtt a fogyatékossági fokozatba való besorolás végett. Egyrészt kellemetlen maga a felkészülés, az azzal járó stressz, emellett ott van bennük a félelem, hogy talán egy enyhébb fokozatba sorolják be a gyereket, ami azt jelenti, hogy eleshet bizonyos juttatásoktól, de akár a személyi gondozóhoz való jogosultságtól is.

A képviselő megjegyezte, a fogyatékkal élő felnőttek esetében is egy hasonló módosításra van szükség, hiszen például azt, akinek mindkét lába le van vágva, fölösleges kétévente kitenni annak a stressznek, amivel a bizottság előtt való megjelenés jár, ugyanis nyilvánvaló, hogy az állapota, a súlyos fogyatékossága nem fog javulni.

A képviselő egy másik fontos módosításról is beszámolt, aminek köszönhetően a fogyatékkal élő személyek, akik nem tudják felhasználni az évente biztosított vonatjegyeket, ezek ellenértékére üzemanyagot számolhatnak el, ha mozgássérültek számára kialakított járművel utaznak. Az eredeti törvény alapján a súlyos fogyatékkal élő, illetve halmozottan sérült személyek 12-24 vonatjegyre jogosultak. Sok esetben azonban, a fogyatékosságuk miatt, illetve a romániai vasúthálózatban uralkodó körülmények miatt, nem tudtak élni ezzel a jogukkal. Fontos tudni, hogy ezzel a lehetőséggel élni lehet, ha a sérült tulajdonában lévő autóról van szó, de akkor is, ha a jármű a családtagok vagy a gondozó, illetve egy civil szervezet tulajdonában van. Vannak ugyanis civil szervezetek, amelyek emelővel ellátott kisbuszokkal szállítják heti egy-két alkalommal terápiára a sérülteket, vagy az ügyintézést könnyítik meg ezáltal számukra. 

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy elindult egy szakmai konzultáció a fogyatékkal élő személyek, az őket felkaroló civil szervezetek, hatóságok bevonásával, és már vannak módosítási javaslatok. Nagyon fontos az, hogy az érintettek mondják el azt, milyen problémákba ütköznek a mindennapokban, melyek azok a törvénybeli hiányosságok, amelyeket módosítani kellene. 

– Egy olyan törvényt szeretnék, ami a jövőben biztonságot tud nyújtani a sérülteknek és családtagjaiknak – jegyezte meg a képviselő.

Automatikusan aktualizálódni fog a szociális referenciamutató értéke

A szociális juttatásokról szólva Csép Andrea kifejtette, a szociális referenciamutató értéke, aminek a függvényében megállapítják az egyes szociális juttatások összegét (például családtámogatási pótlékot, munkanélküli-segélyt, fűtéspótlékot, rokkantsági juttatást), évek óta nem módosult, ma is 500 lej. Mint mondta, 2008-ban, amikor megállapították a szociális referencia mutató értékét, a bruttó minimálbér is 500 lej volt. Ehhez képest 2021-ben a bruttó minimálbér 2300 lej, a referenciamutató pedig a mai napig 500 lej, tehát már csak alig több mint húsz százalékát teszi ki a bruttó minimálbérnek. Megszavazták a törvénymódosítást, amelynek értelmében 2022-től kezdődően a referenciamutató értéke automatikusan aktualizálódni fog minden év március 1-jén, az előző évi infláció alapján.

Veszélyességi pótlék a bentlakóotthonok személyzetének: augusztus 26-ig igényelhető

A parlamenti képviselő arra is kitért, hogy azok az akkreditált, állami és magán szociális otthonok alkalmazottai, akik tavaly, a szükségállapot idején be kellett költözzenek kéthetes időszakokra az intézményekbe, veszélyességi pótlékra jogosultak. Az erre vonatkozó rendeletet korábban elfogadták, de eddig nem ültették gyakorlatba. Most azonban megszabtak egy határidőt, augusztus 26-ig kérhetik az akkreditált állami, illetve magán bentlakóotthonok vezetői, hogy alkalmazottaik részesüljenek az egyszeri, 2500 lejes pótlékban. A munkáltatók a fent említett időpontig, a megyei kifizetési és szociális ügynökségekhez (AJPIS) kell benyújtsák a pótlékra jogosultak névsorát. Országos viszonylatban mintegy 37 ezer alkalmazott jogosult az egyszeri juttatásra.

Csép Andrea hozzátette: tavaly áprilisban jelent meg a 8-as számú katonai rendelet, amely kötelezte a bentlakóotthonok (gondozóközpontok) személyzetét, hogy beköltözzenek a munkahelyükre, mivel Európa-szerte az volt a tapasztalat, hogy ezekben az intézményekben magasak voltak a fertőzöttségi arányok, illetve az elhalálozások száma. A szociális otthonokban dolgozók rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, hiszen egyik napról a másikra össze kellett pakolniuk, és két hétre bevonulniuk a munkahelyükre, maguk mögött hagyva a családjukat. Akkor is, ha egyedülálló szülőként nevelték a gyerekeiket, vagy idős hozzátartozójuk gondozása hárult rájuk, illetve a vidéken élők egyik napról a másikra arra is megoldást kellett találjanak, hogy hiányukban valaki ellássa a gazdaságot. 

– Néhány személlyel tartottam a kapcsolatot, és valósággal börtönként élték meg ezt az időszakot. Megértették ennek az intézkedésnek a szükségességét, de nagyon nehezen viselték azt, hogy ott kellett hagyniuk a családjukat – világított rá a képviselő.