Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Aki turistaként járja be Segesvár ódon utcáit, és a szász épületek számbavétele után megpihen a várfalak nyugalmában, minden bizonnyal egy igazi ékszerdobozban érzi magát. Kirándulót februári hétköznapokon is találni a belvárosban, erről múlt szerdán magunk is meggyőződhettünk.
Valószínű, hogy a vakációnak is szerepe volt abban, hogy egy román fiatalokból álló társaság is a várban, a Petőfi-szoborhoz legközelebb eső padon töltötte a délelőtt egy részét. Félhangosan morfondíroztak azon, miért távozott a földi világból annyira fiatalon „az a magyar költő”.
Míg azonban a – tudatlan – idegent is lenyűgözi a hely egyedi szépsége, a várossal együtt lélegző magyar értelmiség a szórványlétből adódó árnyoldalakat is jól látja. Gáll Ernő önkormányzati képviselő, a helyi RMDSZ elnöke szerint a segesvári magyarság előbb-utóbb a szász közösség sorsára jut.
– Az 1992-es népszámláláson még 8932-en voltunk, tíz évvel ezelőtt már csak ötezren. Úgy gondolom, a legfrissebb adatok szerint négyezer alatt lesz az itteni magyar lakosság lélekszáma. Ha ezelőtt harminc-negyven évvel bementem a városközpontba, mindenhol magyar csoportokat hallottam beszélgetni. Most egy órát forgolódom, és nem hallok magyar szót. Ez abból adódik, hogy a fiatalság elmegy, az itt maradó idősebb nemzedék pedig a világjárvánnyal, illetve az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírek hatására inkább behúzódik az otthonába, nem keresi a közösségi élet lehetőségeit. A Segesvárhoz tartozó falvakban is alig van már gyerek, sorra bezárnak az iskolák magyar osztályai.
Folytatódik a várfalak megerősítése
A helyi RMDSZ-elnök pozitívumként említette, hogy a legutóbbi helyhatósági választások óta kezd feléledni a város.
– A jelenlegi polgármester, Ioan-Iulian Sîrbu meg tudja szólítani az embereket, törődik a problémáikkal, és ennek sok kedvező hozadéka van. Olyan megvalósításokban mutatkozik ez meg, mint például az utcák aszfaltozása, a közvilágítás kiterjesztése és korszerűsítése. Megépült a Küküllő fölötti híd, ami a város legnépesebb lakónegyedét köti össze a központtal, könnyítve a főúti forgalmon. Tavaly a Küküllő szabályozására, a folyómeder megtisztítására is sor került.
A legfontosabb munkálatok közül Gáll Ernő a várfalak megerősítését emelte ki. A katolikus templom mögött évekkel ezelőtt leomlott falat újjáépítették, de még vannak restaurálást igénylő részek. A munkálatra a város az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében kapott finanszírozást. Nemsokára az egykor vármegyeházaként működő polgármesteri hivatal épületének rendbetétele is elkezdődik, idén a tetőszerkezetet cserélik ki.
A városi forgalom tehermentesítése kapcsán a tanácsos tájékoztatott, hogy jóváhagyták az Anghel Saligny program keretében a terelőútra megpályázott összeget, elkezdődött a terepfelmérés, legkésőbb négy éven belül remélhetőleg megvalósul a beruházás.
Gáll Ernő arra is kitért, hogy a sok kedvező változás ellenére a PSD-s tanácsosok átállásával szakadás történt a helyi tanácsban, és ez rányomja a bélyegét az önkormányzati munkára.
– Kibillent az egyensúly, mióta egyes tanácsosok nem a város érdekét, hanem a saját politikai helyzetük megerősítését helyezik előtérbe – foglalta össze a lényeget a tanácsos, aki Buzogány Erzsébettel közösen képviseli az RMDSZ-t a helyi önkormányzatban. (Mint arról korábban is beszámoltunk, a harmadik tanácsosi tisztség elvesztése 11 szavazaton múlott.)
Építők, rombolók
A megoldásra váró problémák közül Gáll Ernő elsőként a szemétszállítással kapcsolatos gondokat említette.
– Segesváron épült meg az egyik első ökologikus szeméttelep. Sajnos, a mi határozatlanságunk miatt is, az ország más részeiből is ideszállították a szemetet, így egy idő múlva megtelt a hulladéklerakó állomás, és be kellett zárni. Most már mi is az ADI Ecolect vállalattal vitetjük a szemetet – sokkal drágábban – Kerelőszentpálra.
Gáll Ernő szerint, bár a város elkezdett újjáépülni, a lakosság összetétele ezt nagymértékben akadályozza. A kihelyezett szeméttárolókat egyesek rendszeresen megrongálják, és a frissen ültetett facsemetékben is kárt tesznek.
– Régen a városközpontban zajlott a kereskedelem, most már a szerencsejátékokat működtető létesítmények vették birtokba a helyet. Ezek az egységek sok fiatalt, sőt egész családokat tönkretettek már – tette hozzá a tanácsos, aki szerint összességében mégis a kedvező változások javára mozdul el a mérleg nyelve. A Regionális Operatív Program (POR) keretében felújítják a kultúrházat, PNRR-s támogatásból új óvoda épül, és magánkezdeményezésekből sincs hiány, a közeljövőben egy új Lidl bevásárlóközpont nyílik Segesváron.
– Mindaz, ami hosszú éveken át váratott magára, most megtörténik – összegzett Gáll Ernő.
A nyertes pályázatokkal lehívott, mintegy 100 millió lejes támogatással gyakorlatilag megkétszereződik Segesvár költségvetése – tudtuk meg Bogdan-Ioan Burghelea alpolgármestertől, aki több, folyamatban levő beruházásra tért ki.
Március elsején a Segesvári Polgármesteri Hivatal dísztermében díszpolgárrá avatják id. Veress László fő- és érdemes gyógyszerészt, a segesvári patikamúzeum megálmodóját, akinek egyedi és rendkívül értékes gyűjteményéről, valamint 2021-ben megjelent Népgyógyászat és hivatalos orvoslás határán. Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei című hiánypótló kötetéről lapunkban is beszámoltunk, élményszerű útleírásait pedig rendszeresen közöljük Színes Világ mellékletünkben.
– Mit jelent önnek a díszpolgári cím? – kérdeztük a hivatását most is ritka szenvedéllyel gyakorló patikust egy héttel a kitüntetés átvétele előtt.
– Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, annál is inkább, mivel nem vagyok született segesvári, 44 éve költöztem ide, ami egy idős ember szemszögéből nem olyan hosszú idő. Ennek okán sem számítottam erre az elismerésre. De azért is meglepetés ez nekem, mivel Segesvár zömében nem magyar lakosságú település, így még nagyobb megtiszteltetésnek érzem ezt a titulust. Idén nyolcvan évet töltök, és boldog vagyok, hogy megérhetem a kitüntetés átvételét. Tudomásom szerint egyszerű patikus, aki nem folytat egyetemi oktatói tevékenységet, még nem részesült ilyen elismerésben, ezért úgy érzem, ez nemcsak a saját munkám, hanem a gyógyszerészszakma elismerése is. Hálás vagyok a város vezetőinek és a javaslattevőknek, Farkas Miklós nyugalmazott matematikatanárnak és Gáll Ernő városi tanácsosnak, és köszönettel tartozom annak a több ezer embernek is, akik a hír hallatára az interneten gratuláltak. Hálás vagyok ugyanakkor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek, azoknak a kiváló oktatóknak, akik emberségre és szakmaszeretetre tanítottak.
A patikamúzeum belső szobájának falán egymás mellett sorakoznak az egykori neves professzorok – köztük dr. Rácz Gábor, dr. Kopp Elemér, dr. Hankó Zoltán – arcképei. A fényképek alatt Hankó professzor íróasztala látható, amit az egyetem átszervezésekor potom áron vásárolhatott meg a segesvári patikamúzeum alapítója. A dolgozószoba-méretű, meghitt térben olyan kuriózumok is megtalálhatók, mint az első román nyelvű gyógyszerleírásokat tartalmazó kötet, amely 1949-ben, rögtön az államosítás után jelent meg, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végzett gyógyszerészek tablója 1903-ból, valamint az első gyógyszerészdiplomát szerzett erdélyi magyar nő, Hints Vilma oklevelének másolata, akit id. Veress László személyesen ismert.