Agrovilág

Meghosszabbították a földalapú támogatás benyújtásának határidejét 

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség közölte, hogy a vírusjárvány miatt június 15-ig meghosszabbította a földalapú támogatás benyújtásának határidejét. 

Június 2-áig az országban 746.625 gazda kért területalapú támogatást összesen 7.277.670,64 hektár területre. A 2020-as mezőgazdasági évre vonatkozó támogatási kéréseket április 6-ától fogadják az APIA területi fiókjai. A szükséges dokumentációt (személyi igazolvány másolata, cégbírósági bejegyzés, bankszámlakivonat) elektronikus úton kell eljuttatni az APIA-hoz. A támogatást az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (FEGA), az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (FEADR) és a hazai költségvetésből finanszírozzák. Tavaly 846.600 gazda kért területalapú támogatást összesen 9,7 millió hektár területre. Maros megyében eddig 21.310-en igényeltek ilyen támogatást, az előző évben összesen 24.906 farmernek nyújtottak pénzügyi segítséget. A számítások szerint június 15-ig mintegy 3000 mezőgazdásztól várják a szükséges dokumentációt. Bordi Kacsó Zsolt igazgató szerint az idén mintegy 500-zal kevesebb lesz az igénylő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az előző években nagyjából félezerrel kevesebben kértek támogatást. A lemorzsolódás oka, hogy sokan lemondanak a gazdálkodásról, illetve a tőkeerős farmerek felvásárolják a kisebb földterületeket, amelyekre tömbösítve kérnek támogatást. 

A koncepciótól a megvalósításig – a termelőtől az asztalig

A vírusjárvány kirobbanását követő pánikhangulatban a megugrott kereslet miatt az élelmiszer-ellátás hiányosságaira is fény derült. Fontos az ún. rövid élelmiszerláncok kialakítása a termelőtől az asztalig. Ennek a koncepciónak a meghonosításával évek óta foglalkozik a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ. 

Az élelmiszer-ellátás talán a legalapvetőbb kérdés az emberi társadalom működése szempontjából, és lehet, hogy napjainkban, amikor az élelmiszerüzletek polcai roskadoznak a bőséges árutól, hihetetlennek tűnik, de az éhezés végigkísérte az emberi történelmet. Az élelem megtermelése, megszerzése egyik hajtómotorja volt a történelemnek. Válságos időkben mindig felmerül az éhezéstől való félelem, amit nemrég, a koronavírus-járvány kezdetekor megtapasztalhattunk. Az élelmiszer-ellátás kérdése nemcsak a távoli múltban, hanem napjainkban is alapvető fontosságú, hiszen csak nemrégiben járták be a világot a szupermarketek üres polcait ábrázoló felvételek. Azóta újra megteltek a polcok, és a legtöbben azt hiszik, ugyanúgy mehet tovább az élet, mint a koronavírus okozta válság előtt, de ez valószínűleg csak illúzió, nem ártana a figyelmeztetést komolyan venni. Napjainkban sokan keresik az új lehetőségeket az élelmiszer-ellátási láncok modernizálására, szinte minden országban van ilyen kezdeményezés. A jelenlegi technikai és informatikai fejlődés lehetővé teszi kisebb közösségek kialakítását a modern körülmények között, az élelmiszer-ellátó rendszerek decentralizációját és az élelmiszertermelést, a „paraszti munkát” nem degradálja le, mivel a termelő partneri viszonyba kerül a vásárlóval. A helyi gazdaságfejlesztés mellett fontosak a környezet- és egészségvédelmi követelmények, amelyeket előtérbe helyezve az európai zöldmozgalmak is szorgalmazzák a helyi élelmiszerláncok kialakítását. 

Például Franciaországban megalakultak az ún. AMAP csoportok (az AMAP a hagyományos paraszti gazdaság fenntartása szavak kezdőbetűi), és ma már szinte minden városban működnek, mintegy 50 vásárlóból és egy-két termelőből állnak. A csoport tagjai megbeszélik, hogy milyen termékeket vessen, ültessen a gazda, és a fogyasztók vállalják, hogy minden héten átveszik a szerződéses alapon megállapított termékeket tartalmazó kosarat. Franciaországban ez a rendszer sok kistermelőt mentett meg, hiszen már 3 hektáron folytatott gazdálkodásból is meg tud élni egy termelő. Nem elhanyagolható a rendszer szociális hatása, hiszen a csoportok sok esetben valóságos közösségekké alakultak, a városi gyerekek mint falusi rokonhoz mentek a termelőhöz, és megismerkedtek az élelmiszer előállításának természetközeli módszereivel, a gazdaságban levő növényekkel és állatokkal. És az is fontos, hogy a fogyasztó biztos forrásból származó, egészséges élelmiszerhez jut. Mi 2006-ban ismerkedtünk meg a francia módszerrel, amikor egy nyárádgálfalvi küldöttséggel ott jártunk tanulmányúton. Ezután beindítottuk a Fókusz Öko Központ webkamra programját. Honlapunkon kialakítottunk egy felületet, ahova az általunk megkeresett termelők feltöltötték a termékeiket, ugyanitt a megrendelők direkt kapcsolatba kerültek a gazdákkal. Az általunk kialakított rendszer két pillérből áll. Az egyik alapján az előre megrendelt termékeket hetente a vásárlók az egyesületünk székházának udvarán tartott rendezvényen vehették át, ahol lehetőség volt akár receptek cseréjére is, és természetesen más információkkal is elláttuk a résztvevőket, volt alkalom, amikor ismeretterjesztő kisfilmeket vetítettünk. A másik pillér a farmokon történő közvetlen értékesítés, ahol az ún. szedd magad akciók keretében a terményt a vásárlók gyűjtötték be. Ezenkívül a nyárádgálfalvi önkormányzat támogatásával a helyi termelők lakhelyén, a községben évente szerveztünk vásárokat, ahova a környékbelieket és a városlakókat hívtuk meg. Az általunk kialakított módszer véleményünk szerint példaértékű, azonban jobb lett volna, ha több vásárló kapcsolódott volna be. Most a járvány idején több szervezet – az RMGE, a Pro Economica Alapítvány – indítványozta hasonló rendszerek szervezését. 

Tapasztalatunk szerint van esélye annak, hogy egy ilyen mozgalom nálunk is elinduljon, talán a közösségi gondolkodás, a bizalom erősítésére, az előítéletek felszámolására lenne leginkább szükség. Sokan azzal érvelnek, hogy időigényes a heti kosárért elmenni, de talán azt is tisztázni kell, hogy ki mit ért a minőségi időtöltés alatt, hajlandó-e társadalmi előítéleteket levetkőzni, és társadalmi pozíciójától, vagyo-nától függetlenül tagja lenni egy közösségnek, amely a jelent jobbá tevő, a jövőbe mutató célokat tűz ki. A járvány idején nagyon sokan érdeklődtek a helyi termékek iránt, tehát kereslet van. Ezeknek az embereknek talán azt kellene tudatosítaniuk, hogy a helyi, egészséges termékekhez való hozzájutás a folyamat része, amelyre fel kell készülni, és amelyben nekik is felelősségük van. Most, hogy elmúlt a közvetlen veszély, talán nem ártana, ha kihasználnánk a rendelkezésünkre álló időt, hogy a már meglévő, de akár új modelleket, módszereket egy kis erőfeszítéssel alkalmazzuk, és jót tegyünk magunknak, az utódainknak a rövid értékesítési láncok kialakításával, amelyek közvetlen eredménye lehet a természetközeli helyi mezőgazdaság felélesztése, ökológiai szempontból pedig az értékes (vidéki) táj fenntartása, a hagyományos falukép megőrzése.

Dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ ügyvezető elnöke

Nemsokára kiírják a vidékfejlesztési pályázatokat

57.685.903 eurót bocsátott az Európai Unió a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumon keresztül a vidékfejlesztési pályázatok rendelkezésére. A pályázatokat a Vidékfejlesztési Beruházásokat Kezelő Ügynökség (AFIR) hirdeti meg, várhatóan még ebben a hónapban, egyelőre három kategóriában. 

Országos szinten a mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztésére, öntözőberendezések korszerűsítésére, kiépítésére összesen 43.700.259 euróra lehet pályázni. A kiírás szerint egyebek mellett erdei és mezei utakat lehet korszerűsíteni. Az öntözőberendezésekre vonatkozó előírás alapján mezőgazdasági területek tulajdonosai vagy bérlői pályázhatnak, akik/amelyek a jogszabályoknak megfelelően ún. vízhasználói egyesületekbe tömörültek, és jegyzőkönyv vagy szerződés alapján a mezőgazdasági minisztérium által finanszírozott, rehabilitált öntözőberendezést használnak közösen. A hitelből (100%-os támogatás) szivattyúkat telepíthetnek a hálózatokra, amennyiben a projekt értéke nem haladja meg az 1 millió eurót. 

Egy másik pályázati kiírás alapján támogatják a mezőgazdaságitermék-marketinget. Itt a keretösszeg 12 millió euró. Az Európai Bizottság szabályzata alapján – a halászati termékeket előállítók kivételével – mezőgazdasági élelmiszeripari termékeket feldolgozó, jogi személyiséggel (kis- és középvállalatok vagy termelői csoportok) rendelkező beruházók a feldolgozóüzem korszerűsítésére, üzemeltetésére, új technológiák bevezetésére, az energiahordozó fogyasztás csökkentésére, regenerálható energiaforrások használatára, valamint munkahelyteremtésre pályázhatnak. A kis- és középvállalkozók, illetve a termelői csoportok, szövetkezetek a projekt értékének 50%-át, míg a más kategóriába tartozó vállalatok esetében az érték 40%-át támogatják. Az olyan terveknél, amelyek az integrált élelmiszerlánc kiépítését célozzák, és nem igényelnek beruházást, egymillió euró értékre lehet pályázni. A más jellegű vállalatok esetében a határérték másfél millió euró. A beruházást igénylő élelmiszerláncok kiépítésére a termelői csoportok akár 2,5 millió euróra is pályázhatnak projektenként.

Támogatják gyümölcstermesztő csoportok alakítását, működtetését. Erre összesen 1.985.644 eurót különítettek el. A kiírás alapján a gazdák javíthatják a gyümölcsösökben a munkafeltételeket, rövid élelmiszerláncokat építhetnek ki, fedezhetik a környezetvédelmi gazdálkodás meghonosításához szükséges kiadásokat stb. A projekteket teljes mértékben finanszírozzák (100%-os támogatás), kikötés, hogy a jogszabályoknak megfelelően a kis- és középvállalkozásnak minősülő termelői csoportok bejegyzésének dátuma 2014. január 1-je utáni, ugyanakkor a támogatás értéke nem lehet több, mint az eladásra szánt termék jövedelmének a 10%-a, illetve legtöbb 100.000 euró. A támogatást öt év alatt, évenként részletekben törlesztik, a következőképpen: első évben az odaítélt összeg 10%-át, majd a 8%-át, a harmadik évben a 6%-át, a negyedikben az 5%-át, míg az utolsó évben a 4%-át. 

A pályázatokat online lehet feltölteni a vidékfejlesztési ügynökség honlapján. Az ügynökség ajánlja a pályázóknak, hogy alaposan tájékozódjanak mind a jogi, mind a gazdasági feltételekről, és akkor töltsék fel a dokumentumokat, amikor azok megfelelnek az elvárásoknak, ellenkező esetben az elektronikus pályázati felület leállhat, nem engedi tovább a dokumentáció feltöltését. Konzultáljanak az AFIR, valamint más, az elektronikus pályázatírásban jártas szakemberekkel. 

Segítség a Pro Economica pályázóinak 

Az RMGE Maros falugazdászai, Sikó László (0787-723-733) és Kiss Miklós (0787-828-403) segítenek azoknak a gazdáknak, akik a Pro Economica Alapítványnál pályáznak, és zálogjogot szeretnének bejegyeztetni. 

Ebben az esetben a következő dokumentumokra van szüksége a jogi személyeknek: cégkivonat (certificat constatator), a törvényes képviselő személyi igazolványának másolata, a szerződés a Pro Economica Alapítvánnyal és a beszállítóval, az elszámolandó végső számlák. A magánszemélyek fel kell mutassák a törvényes képviselő személyi igazolványának másolatát, a szerződést a Pro Economica Alapítvánnyal és a beszállítóval, a végső számlákat. A kereskedelmi kamaránál a bejegyzési díj: 80 lej. Az érdekeltek az RMGE Maros Laposnya utca 23. szám alatti székhelyén érdeklődhetnek hétfőtől csütörtökig 9–13 óra között, szerdán 15-től 18 óráig. 

Lezárult a fotópályázat

Az RMGE Maros első alkalommal hirdetett fotópályázatot, amelynek témája a tavaszi munkálatok köré épült. Szándékukban áll folytatni a kezdeményezést, és átfogó, minden évszakra jellemző mezőgazdasági munkálatot, a vidéki élet mozzanatait bemutatni. A vírusjárványra való tekintettel a fényképek egyelőre a szervezet Facebook-oldalán láthatók, de amint lehetőség lesz, megrendezik a kiállítást. A pályázatra amatőr és profi fotósok küldhették be pályázataikat. Öt megyéből 103 fénykép került elbírálásra. 

A zsűri tagjai voltak: dr. Torda Márta, a magyarországi agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának vezetője, Vajda György fotós, új-ságíró, Szigeti Szenner Szilárd fotós, operatőr. A szakmai zsűri döntése alapján a következő fotókat díjazták. Aktuális mezőgazdasági munkálatok kategóriában: I. hely: Aktuális mezőgazdasági munkálatok, Farkas Andrea; II. hely: Tavaszi szántás, Szegedi Ferenc; III. hely: Krumpliültetés hagyományos módszerrel, Kolcsár Enikő. A Vidéki élet, vidéki táj kategóriában: I. Úton a csarnokba, készítette Körtesi Sándor. II. Varsági tájakon, Szegedi Ferenc. III. Úton, Borbáth Barna. Az Élet a kertben kategóriában: I. Fagy ellen füst, Plájás István. II. Kerti munka, Harkó András. III. Magyarcsaholy, Gencsi Anita. A kategóriánként a legtöbb like-ot (első három) kapott fotókért a pályázatot meghirdetők különdíjat ítéltek oda a következőknek. Az Aktuális mezőgazdasági munkálatok csoportban az Élet a kertben című fotó, Kocsis Zalán – 865 szavazattal, az Élet a kertben kategóriában: Helyi kertészet, készítette: Vale David – 662 szavazattal, míg a Vidéki élet, vidéki táj kategóriában: Sokféle, Nagy Daniel – 643 szavazat. A magyarországi agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya úgy döntött, különdíjjal jutalmaz három pályamunkát: I. díj: Tavaszi táj, Trif József; II. Úton, Borbáth Barna; III. Virágzik a körtefa, Nagy Csongor. A járványra való tekintettel az RMGE Maros székházában lesz a díjátadás. Ennek okán a szervezők felveszik a kapcsolatot a nyertesekkel, illetve arra kérik az érintetteket, hogy az RMGE Maros 0265-268-125-ös és 0745-661-970-es telefonszámán jelentkezzenek.