Felfüggeszthetők egyes kifizetési szerződések
A Vidéki Beruházásokat Kifizető Országos Ügynökség sajtóközleményben hozta az érintettek tudomására, hogy a 6.1-es (fiatal gazdák megtelepedési támogatása), a 6.2-es (vidéki szolgáltatások létrejöttének támogatása), a 6.3-as (kisgazdaságok támogatása) és a 19.2-es (Leader-program) intézkedések sikeres pályázói a járványhelyzet miatt kérvény alapján időszakosan felfüggeszthetik a kifizetési szerződéseiket, meghosszabbítva az üzleti tervben meghatározott beruházások és vállalások megvalósításának határidejét. A megvalósítási időszak általában 36 hónap.
„A felfüggesztési időszak bevezetése egy konkrét lépés, amely számos olyan pályázó előnyére válik, akiket a járványhelyzet és a vele járó hatósági tiltások hátrányosan érintettek. A mezőgazdasági minisztérium ebbe beleegyezését adta, és az Európai Tanács olyan választ adott kérésünkre, amely lehetővé teszi a felfüggesztés alkalmazását” – nyilatkozta Mihai Moraru, az ügynökség vezérigazgatója.
A pályázók a szerződések felfüggesztésére vonatkozó kérésüket online küldhetik el, vagy személyesen iktathatják azokat a megyei vidékfejlesztési hivataloknál. Mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a beruházások, illetve vállalások megvalósítása nem volt lehetséges a járványhelyzet miatt. Ugyanígy kérhető a felfüggesztés beruházás esetében is, ha például gépvásárlásnál a gyártónak nem sikerült
legyártania és leszállítania a megrendelt gépet, vagy ha nem sikerült időben megszerezni a megfelelő hatósági dokumentumokat. Az igényelt felfüggesztési idő lejárta után a szerződés tovább folytatódik, a szerződésben szereplő utolsó megvalósítási határidőhöz hozzáadódik a felfüggesztés időtartama. (www.szekelygazda.ro)
Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket népszerűsítő konzultáció
Az Európai Bizottság felkérésére a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség nyilvános vitát hirdetett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek népszerűsítésére.
A kampány célja az egészséges táplálkozásra és életmódra való ösztönzés. Arra kíváncsiak az uniós szakértők, hogy miként járulhatnak hozzá a tagországok termesztői, feldolgozói az erre vonatkozó egységes EU-fogyasztói politika kialakításához. Ezért az EU https://ec.europa.eu/…/12782-EU-farm-and-food-products… elérhetőségen az érdekelt mezőgazdasági termesztők, előállítók, fogyasztók, kereskedők szervezetei, magáncégek, állami hatóságok és döntéshozók képviselői 2021. június 23-áig ki kell töltsenek egy kérdőívet.
A továbbiakban javaslatokat várnak a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség promovare@apia.org.ro e-mail-címére is.
Vita a külföldiek földvásárlási jogáról
Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter PNL-szenátorként a napokban benyújtott a parlamentbe egy törvénytervezetet, aminek alapján arra köteleznék azt, aki mezőgazdasági területet vásárol, hogy igazolja, hogy az utóbbi öt évben állandó romániai lakhellyel rendelkezett, és gazdálkodással foglalkozott.
A miniszter szerint – bár adatokkal nem támasztotta alá –, egyre több romániai mezőgazdasági terület kerül külföldiek kezébe, így nem azoké lesz a termés, akik megdolgoznak érte. Az is igaz viszont, hogy így számos, addig parlagon maradt területet használnak. A miniszter szerint azért nem lehet tudni pontosan, hogy mekkora terület került nem román állampolgárok tulajdonába, mert sok esetben romániai illetőségű céget alapítanak, vagy román állampolgárok vásárolják meg a külföldieknek a földet.
Adrian Oros szerint ezt a folyamatot csak úgy lehet megállítani, ha mind a magán-, mind a jogi személyeknek behatárolják a tulajdonba került földterületeit, vagyis csak bizonyos mennyiségű területet vásárolhatnak.
„Sokan csak a támogatásért vásárolják meg a mezőgazdasági földeket, olyanok, akiknek semmi közük Európához – jelentette ki az egyik televízióadásban a miniszter. Ezzel szemben a március 19-én benyújtott jogszabály-módosító javaslata nem tartalmazza a megvásárolandó területek behatárolását.
A 175/2020-as törvény 4. cikkelye tartalmazza a már említett kitételt. A miniszter javaslata szerint törölnék az említett cikkelyt. A vitatott jogszabály még nem került terítékre.
Május 10-én kezdődik a mezőgazdasági cenzus
Amint korábban írtunk ról, május 10-e és július 21-e között mezőgazdasági összeírás lesz Romániában.
Ebben az időszakban a mezőgazdasági egységek vezetőit és a gazdákat felkeresik a kérdezőbiztosok, hogy felmérjék, milyen területen gazdálkodnak, hány állatot tartanak, milyen mezőgazdasági létesítményeik vannak. Amint említettük, az összeírást az Európai Bizottság kezdeményezte azért, hogy ennek alapján körvonalazzák az EU 2021–2027 közötti agrárpolitikáját, magyarul: megállapítsák, hogy milyen szakterületet milyen összeggel támogassanak, ugyanakkor a tagországok mezőgazdasága fejlődési szintjének megfelelően osszák el majd ezeket az összegeket.
Az EU-n belül Romániában van a legtöbb kisméretű farm, amelyek az EU mezőgazdasági egységeinek a 33%-át teszik ki. Nálunk átlagban a közepes méretű farmok 3,6 hektár területből állnak, míg az unió területén ez az érték 16,6 hektár. A kérdések alapján kialakítandó EU-s mezőgazdasági politika egyik célkitűzése is, hogy miként lehet támogatni a kis és közepes méretű farmokat. Ezért fontos, hogy a gazdák pontosan adják meg a kért adatokat, hiszen gyakorlatilag ezzel a saját fejlődésüket is segíthetik. A kérdések nagy része a területek használatára is vonatkozik, különös tekintettel a környezetkímélő mezőgazdálkodásra. Arra is kíváncsi az unió, hogy hány nő dolgozik a mezőgazdaságban, illetve miként változott meg az utóbbi 10 évben – a legutóbbi cenzus óta – a termelési folyamat (gépesítés, technológiák stb.). Ez alkalommal összeírják a gazdák tulajdonában levő haszonállatokat is, feljegyeznek minden, tíz háziszárnyasnál több állatot.
Amint írtuk, a mezőgazdasági minisztérium, a belügyminisztérium, a statisztikai hivatal és a különleges távközlési szolgálat támogatásával megszervezett cenzus alkalmával a kérdezőbiztosok legtöbb esetben előzetes egyeztetés alapján személyesen felkeresik a gazdát, és a táblagépen levő kérdőívet közösen töltik ki. Az adatok szigorúan titkosak, kizárólag az említett céllal használhatják fel, senkinek nem szolgáltathatók ki. Az előző cenzus alapján az EU közös agrárpolitikájának köszönhetően 2018-ban például 58,82 milliárd eurót fordítottak az unióban levő farmerek támogatására, az összeg az EU költségvetésének a 40%-át jelentette. Így várhatóan az év végéig összesített eredmények alapján jelentős összeget szánnak majd az EU-n belül a mezőgazdaságra, és Romániában is farmfejlesztésekre.
Májusi határidők az APIA-nál
Májusban több, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség által meghirdetett pályázati határidő is lejár, illetve újabb kérvényeket lehet benyújtani a 2020-as mezőgazdasági év költségeinek megtérítésére.
Május 15-ig nyújthatják be az igazoló dokumentumot azok, akik burgonya és sörárpa vetőmagot termesztenek. Az említett dátum után számítják ki a társult támogatások hektáronkénti értékét. Május 17-ig fogadják a kérvényeket késedelmi levonás nélkül a területalapú támogatásokért. Ugyanakkor ez a határidő a 2014–2020-as országos vidékfejlesztési alapból kifizetendő erdővédelmi és a klímaváltozást megelőző intézkedések hozataláért járó támogatásért. Szintén május 17-ig jegyeztethetik be szándékaikat a megyei mezőgazdasági igazgatóságokon mindazok a gazdák, akik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. évi 1253. számú rendelete alapján 2021-ben bizonyos területekkel áttérnének a környezetkímélő (ökológiai) gazdálkodásra. Májusban hirdetik meg a pályázatokat az üvegházi vagy fóliasátras zöldség- és aromásnövény-termesztésre, valamint azoknak az állattenyésztőknek, akik Covid–19-vírusjárvány okozta károk megtérítésére pályáznak. A zöldségtermesztők farmonként legtöbb 2000 euróra pályáz-
hatnak (az általunk is közölt) feltételek mellett. Az országos keretösszeg 30,7 millió euró, az ún. Covid-támogatás szarvasmarhánként 35 euró, ennek a kiírásnak az országos kerete 225,5 millió lej. Az aromásnövény-termesztők hektáronként 2600 eurót kaphatnak a bazsalikomért, 3400 eurót a borsfűért (csombor), 100 eurót a korianderért, 200 eurót az édesköményért és 150 eurót a mustármagért.
