Agrovilág

Ballagtak a magyar agrármérnökök 

Június 30-án a negyedik generációs agrármérnök-hallgatók ballagtak a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karához tartozó sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban. Hat agrármérnök szakos hallgató búcsúzott az egyetemtől. 

„Minden, ami a természettel, a földdel, a terméssel van kapcsolatban, az kicsit az Istennel is kapcsolatban van” – fogalmazott Péterfi Ágnes unitárius lelkész. Úgy vélte, a végzős hallgatók pályaválasztásukkal arra kötelezték el magukat, hogy az anyatermészettel bölcs gazdaként bánjanak, hogy élhetővé tegyék azt minden ember számára. Rámutatott, környezetünk nem más, mint Isten tökéletesre formált temploma, az a hajlék, amelyet állandóan óvnunk, szeretnünk kell, és amellyel felelősségteljesen kell bánnunk. 

Horobeş Emil egyetemi docens, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánhelyettese a többi között elmondta, az erdélyi magyarok számára létfontosságú, hogy minden szinten biztosítva legyen az anyanyelvi oktatás, hiszen ezáltal valósulhat meg az erdélyi magyar értelmiségi réteg utánpótlása és bővítése. 

Nyárádi Imre István, a Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának igazgatója beszédében kitért arra, hogy a 2018-ban indult évfolyamból csak kevesen vehetnek részt a tanévzárón, nem mindenki tudta végigjárni a négyéves utat. „Ez azt jelenti, hogy Sepsiszentgyörgyön is tartjuk a színvonalat, a szelekció működik, teszi a dolgát, és nem könnyű végigjárni, teljesíteni az alapképzésetek négy tanévének követelményeit” – emelte ki beszédében. 

Csiszér Levente, az évfolyamfelelős oktató arra kérte a diákokat, hogy maradjanak itthon, Erdélyben, a szülőföldön, ahol „a szó valós és átvitt értelmében is őrizzék és műveljék azt a földet, amit nagyapáink, apáink szereztek meg keserves munkával, amelyet ránk hagytak, és amelyen nekünk is élnünk, halnunk kell”. 

A végzősök részéről Kusztos Irma, míg a diáktársak részéről Bodó Szabolcs mondott beszédet. (d.v.k.) 

Ákovita másodszor 

Jól szerepeltek a Maros megyeiek

Másodszor szervezte meg a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a Pálinka Nemzeti Tanáccsal, Hargita Megye Tanácsával és a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatallal, számos szakmai szervezettel és vállalattal partnerségben az Ákovita nemzetközi párlat- és pálinkaversenyt. Már az első verseny meghirdetésekor a szervezők elmondták, hogy a verseny elsődleges célja a kulturált párlat- és pálinkafogyasztás népszerűsítése Erdélyben, valamint az évszázados múltra visszatekintő hagyományos elkészítésmód és a jelenkor minőségi követelményeinek előtérbe helyezése. A díjazás július elsején volt Csíkszeredában. 

Továbbá az sem titok, hogy az Ákovita szervezői támogatják az üzleti ágazat marketingjét, kereskedelmi lehetőségeinek növelését, a minősítéssel pedig az egyéni termelőket ösztönzik. A 32 tagból álló szakmai zsűri négy nap leforgása alatt minősítette a beküldött 1262 mintát, amelyet 285 jelentkező nevezett be. A bírák egyöntetű döntése alapján a II. Ákovitán 255 arany, 366 ezüst és 313 bronz minősítést ítéltek oda a párlat- és pálinkatermelőknek. Ezenkívül számos különdíjat is osztottak, a többi között a legjobb üzleti termék, a legjobb egyéni párlat, a legeredményesebb erdélyi kereskedelmi főzde, legeredményesebb erdélyi magánfőző, valamint a legjobb erdélyi vadon termő gyümölcsből készült párlatért járó díjat egyéni és üzleti kategóriában. Díjazták továbbá a legjobb erdélyi szilvapárlatot üzleti és egyéni kategóriában, illetve átadták a Fortissimus Spiritus – a Pálinka Kollégium szakmai műhely különdíját, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének különdíját, Csíkszereda város és a megyei tanács két különdíját, a sajtódíjat, a Csípán Csaba-emlékdíjat, illetve a legjobb, zellerből készült párlatnak járó elismerést. Maros megyéből a következőket díjazták (zárójelben a zsűrilap alapján a termékalapanyagot jelöltük meg). 

Bronzminősítést kapott Golya János (seprő) Mezőcsávásról, Karácsoni László (alma) Nyárádremetéről, Kézsmárki József (szilva) Magyarsárosról, a marossárpataki (barack) pálinkafőzde, Siklódi Eszter (szilva) Márkodról, Szabó Hajnal (cseresznye) Mezőcsávásról és Marosvásárhelyről (málna, fekete ribizli), Szőke Lajos Szalárdról (szilva). Ezüst minősítésben részesültek: a Csípán pálinkafőző (meggy) Nyárádszentsimonról, a kibédi Erdélyi Pálinkaház több alapanyagból készült pálinkái, a szintén kibédi ifj. Orbán L. Béla és id. Orbán Béla főztjei, Mihály Zoltán József (törköly) Vámosgálfalváról, Orbók Ferenc Dicsőszentmártonból (törköly). Arany minősítésű pálinkák: Mihály Ignác (málna), Székelykál, Szabó István (törköly), Héderfája, Szabó Levente (törköly), Magyarsáros. Barabás Attila horgas magvú szilvájáért sajtódíjban részesült, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének különdíját a Csípán pálinkafőző meggypálinkája nyerte el. Megemlítjük még, hogy a legjobb szilvapárlatért járó díját a Zekulhyda Kft., míg az egyéni kategóriában Vass Csongor érlelt szilvapálinkája nyerte el.

Covid–19 utáni támogatás 

A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Maros megyei hivatalának adatai szerint június 29–30-án átutalta a pénzösszegeket azon gazdáknak, akik bizonyíthatóan károsultak a covid–19-vírusjárvány miatt kialakult gazdasági válság miatt. 3224 szarvasmarha-tenyésztőnek 68.365 állatra 8.670.733 lejt utaltak át, ezzel országos szinten a negyedik legnagyobb összeget kapták a megyebeli tehenészek. Ezenkívül nyolc sertéstenyésztő összesen 3.299.843,49 lej támogatásban részesült, illetve 13 baromfifarm összesen 1.364.087,42 lejt kapott. Megyénkben összesen 13.334.663,86 lej kárterítésben részesítették az állattenyésztőket. A szarvasmarha-tenyésztők által benyújtott kérvények alig 1%-át utasították el, míg a szárnyas- és a sertéstenyésztők kérvényeit mind elfogadták a pályázatot elbírálók – tájékoztattak az APIA Maros megyei kirendeltségétől. 

Az RMGE-Maros hírei

Magyarországi versenyen a Maros megyei borok 

Június 23–26. között a magyarországi Bogács község önkormányzata és a Bogácsi Turisztikai és Szolgáltató Nonprofit Kft. közös szervezésében a XXVIII. alkalommal hirdették meg a Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsa, valamint a Bükkaljai Hegyközség szakmai támogatásával a Bükkvinfestet, azaz borfesztivált és nemzetközi borversenyt. Az eseményre az RMGE Maros szervezete is meghívást kapott, így Maros megyei borok is megmérettettek a borversenyen. A szervezők felkérték Sikó Lászlót, az RMGE Maros szervezetének falugazdászát, hogy borbíraként vegyen részt a rendezvényen. A nemzetközi borversenyre idén 204 minta érkezett. A Maros megyei borászok 4 arany, 8 ezüst és 4 bronz minősítést hoztak haza. Az Iszlai Pincészet 2021-es fehér száraz savignon blanc bora és Seprődi József 2018-as, valamint 2021-es chardonnay, illetve a 2021-es haranglábi bora lett aranyérmes. Ezüstérmes lett Czirmai Levente 2021-es fehér száraz cuvéeja, Csibi Zsolt 2021-es fehér félszáraz cserszegi fűszeres bora, az Iszlai Pincészet 2021-es fehér félszáraz muskotálya, Máté Csaba 2021-es félédes vegyes bora, a Petry Pincészet 2021-es szürkebarát és rajnai rizling szárazborai, valamint Seprődi József 2021-es fehér félszáraz muscat ottonel és 2021-es vörös félszáraz fekete leányka+merlot bora. Bronzérmes lett a Cseh-tanya 2021-es vörös félédes feketeribizli-bora, Gyarmati Mátyás szintén 2021-es vörös félédes feketeribizli-bora, a Kurta Nemes Pincészet 2021-es vörös száraz cabernet savignon-ja és Seprődi József 2021-es fehér száraz savignon-ja.

Díjözön az erdélyi és partiumi borversenyen is 

Június 25-én és 26-án az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete rangos szakmai rendezvényének a ménesi borvidékhez tartozó Ópáloson a Balla Géza Pincészet adott otthont. Több mint kétszáz bormintát bíráltak el. A felhívás népszerűsítésében és a borminták begyűjtésében – partnerszervezetként – az RMGE Maros szervezetének falugazdászai is részt vettek, továbbá szépszámú küldöttséggel érkeztek meg a rangos eseményre, a díjkiosztóra. A nemzetközi borversenyek szabályzata alapján a kategóriánként benevezett minták legtöbb 30 százaléka nyert elismerést. A rangos megmérettetésen a fehérboroknál a 151 minta közül a nagy arany Maros megyébe került, a Küküllő menti Villa Vinea borászat 2019-es évjáratú Contessa Selection nevű édes fehér bora nyerte el, 96 pontot összesítve. Emellett még 8 aranyat és 12 ezüstöt sikerült begyűjteniük a Maros megyeieknek. A vörösborok kategóriájában 60 minta versengett, Maros megyébe egy ezüst minősítés került.

A parasztkonyha ízeinek népszerűsítése 

Június 25-én, a Székelyudvarhelyi Napok keretében, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesületének vendégei, köztük az RMGE Maros szervezet falugazdászai közösen előkészítették a Parasztkonyha kontra modern konyha ételeihez az alapanyagokat, amelyekből kóstoló készült az odalátogatóknak. A parasztkonyha ételeit a vargányás krumplitokány, a gulyásleves mangalicahússal és a szürkemarhapörkölt képviselte, míg a modern konyhát a szürkemarhavirsliből készült hotdogok és pizza, amelynek a feltétei között szerepelt a mangalicakolbász, illetve a mangalicaszalonna is. Az ételek sikere magáért beszélt, ugyanis az utolsó falatig elfogytak az ínyencségek. Az ebéd után a Huzavona zenekar teremtett jó hangulatot, majd bor- és sörkóstoló következett. A magyarországi borokat és kézműves söröket a Közép-európai Gasztronómiai és Sommelier Egyesület (KEGSOSZ) biztosította. A programban helyet kapott a Tiltott Csíki Sör Manufaktúra és a Mini Erdély Park meglátogatása. A rendezvény célja a Kárpát-medence ízeinek megismerése és a hungarikum alapanyagok népszerűsítése volt.