2021. április 11., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Lezárult a jelentkezés a mentorprogramba

Támogatják a vállalkozókat

Amint korábban beszámoltunk róla, a Pro Economica Alapítvány Erdélyben is elindította a mentorprogramot, amelyre olyan erdélyi magyar fiatal vállalkozók és tapasztalt szakemberek jelentkezését várták, akik mentorált vagy mentor szerepben segítenék egymást a szakmai problémák megoldásában, illetve hosszabb távon erősítenék az erdélyi mentorprogram alumni hálózatát. 

A 2019-ben sikeresen lebonyolított vajdasági mentorprogramhoz hasonlóan, 2021-ben Erdélyben kerül sor ezen program megvalósítására, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, a magyarországi Design Terminál szervezésében. A mentorprogram célja egy olyan helyi mentorhálózat kialakítása, melynek segítségével a kezdő erdélyi magyar vállalkozókat, cégvezetőket a legprofibb mentorok segítik a fejlődésben. A felhívás alapján március 7-ig mintegy 11 megyéből összesen 166 vállalkozó regisztrált a mentorprogramba, ebből 48 mentornak,  illetve 118 mentoráltnak. A vállalkozók foglalkozási köre szinte minden ágazatot magába foglal: mezőgazdaság, kereskedelem, építkezés és építőanyag-kereskedés, marketing és üzletfejlesztés, IT és digitalizáció, faipar, ingatlanfejlesztés, turisztika és vendéglátás, napenergia, pénzügy, művészet, oktatás, reklámgrafika és nyomdaipar, divat, kreatív ipar stb.

– Az adatok feldolgozása folyamatban van, és a programmal kapcsolatos további lépésekről mihamarabb tájékoztatjuk az érdeklődőket az online médiában. A regisztráció alapján kiderült, hogy kit mi érdekel, miről szeretne előadásokat hallani. Ezeket összesítjük, s megnézzük, hogy Magyarországról a Design Terminal csapatából milyen szakértőket kell meghívnunk, hogy megfelelő előadásokat tudjunk kínálni. A program első fázisa, a következő 2-3 hét a toborzás ideje, utána feldolgozzuk a kapott információkat, megnézzük, hogyan lehet mentort és mentoráltat párba állítani, s milyen témájú előadásokat tartsunk. Innen következhet a konkrét program, amikor a résztvevők egymástól a gyakorlatban is tanulnak. Reméljük, hogy áprilisban enyhül a járvány, s a nyár elején, májustól megszervezhetjük a képzéseket. A program ütemterve képlékeny, mert ez a járványhelyzettől függ – tájékoztatott a programról Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Fotó: Nagy Tibor (archív)


VI. Erdélyi kertész- és tájépítész-konferencia – online 

A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának Kertészmérnöki Tanszéke hatodik alkalommal szervezi meg az erdélyi kertész- és tájépítész-konferenciát. A járványügyi helyzetre való tekintettel ezúttal az online rendezvény május 28–29-én lesz. 

Az idei konferenciának a témája környezetünk változása. Az épített és természeti környezetünk, valamint a társadalmi kontextus, melyben településeink és az erdélyi táj alakítása történik, gyors és hirtelen változásokon megy keresztül. A mértéktelen energia- és nyersanyagfogyasztás, az elszabadult vagy az át nem gondolt urbanizáció, a korlátlan, szélsőséges globalizáció vagy a rosszul értelmezett, merev lokalizáció annak sajátos termelési és fogyasztási módjaival együtt mind megannyi tényező, amely életterünk, lakóhelyünk, világunk élőhelyeinek és életformáinak a változását idézi elő. Amíg a környezeti átalakulás közvetlenül érzékelhető, az összefüggések megértése, a következtetések levonása, a változásokra adott válaszok megtalálása mindannyiunkat, így a szakembereket is érintő feladat. 

A konferencia céljának megfelelően olyan, a kertészet, tájépítészet, településtervezés, növénytermesztés, növényvédelem terén vagy a rokon területeken tevékenykedő szakembereket, kutatókat, gazdákat, egyetemi hallgatókat, szervezeteket szeretnének bevonni, amelyek/akik a környezet átalakulásával kapcsolatos problémák megoldására vállalkoznak. A tanácskozás lehetőséget teremt a bemutatkozásra, az együttműködési kapcsolatok kialakítására és fenntartására a résztvevők között. Ezáltal a fiatal kutatók bekapcsolódhatnak a tudományos életbe. Továbbá a szervezők ezáltal szeretnék ösztönözni a kutatómunkát, a tudományos eredmények elismerését és terjesztését. 

A megadott témakörnek megfelelően négy részlegre várják a jelentkezőket. Az egyik a fenntartható terület és a környezettudatos település a tájban: múlt, jelen és jövő. A második a közösségi és magán külső terek: a kerttervezés mint összetett műszaki és kulturális tevékenység. A harmadik a környezetkímélő gazdálkodás: növénytermesztés fenntartható technológiák alkalmazásával. A negyedik témakör a kis és családi gazdaságok lehetőségei a Kárpát-medencében (A small farm with big ideas). 

A dolgozatokat szóbeli előadások vagy poszterek (A0 formátum) formájában lehet bemutatni. Az előadásokhoz készített bemutatókat és a posztereket angol nyelven is el kell készíteni, hiszen az előadás nyelve lehet angol, magyar vagy román.

Jelentkezni április 22-ig lehet. A kivonatokat elektronikus formában a következő elérhetőségre lehet feltölteni: https://docs.google.com/forms/d/1BJEx_ 1Ig9zofCuWVAzvc7Lw2hKMSiq19gMu91MUIGxE/edit

A publikálásra szánt cikkeket 2021. június 15-ig lehet beküldeni.

Kapcsolattartók: dr. Domokos Erzsébet, dr. Hegedűs Noémi Melitta.

Elérhetőség: horticultureandlandscape@ms.sapientia.ro.

További részletek a konferenciáról a https://ms.sapientia.ro/hu/hirek/erdelyi-kertesz-es-tajepitesz-konferencia elérhetőségen olvashatók. 

Társszervezők: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Budapest, a kárpátaljai Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola, a beregszászi Biológia és Kémia Tanszék, a budapesti Ökopszichológiai Intézet, az RMGE-Maros, a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Botanikus Kertje, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület.


A jövő garanciája: ellenálló szupernövények és a csodatermés

A népesség növekedésével és az éghajlatváltozással a fokozódó talajerózió és a szikesedés veszélyezteti az emberiség élelmezés-biztonságát, különösen a száraz régiókban. A rossz körülmények közt növekedő növények kutatása, valamint a csúcstechnológiával és az egyszerűbb technológiával járó megoldások keveréke ígéretes eredményeket kínál.

A legfontosabb kérdés az, hogyan tegyék lehetővé egy országnak a biztonságos, elegendő, tápláló és megfizethető ételekhez való hozzáférést. Minden technológiával, amelyet országukban sanyarú körülmények közt tesztelnek, fejleszteni akarnak, azért, hogy másokon is segítsenek. Ha a nap, a tenger és homok felhasználásával élelmet tudnak termelni, akkor megoldást találtak a világ számára.

A Biosaline Agriculture Nemzetközi Központjában (ICBA) tudósok kutatják a szupernövényeket és más olyan megoldásokat, amelyek segítenek a legrosszabb körülmények közt is a növénytermesztésben. A szervezet igazgatója, dr. Ismahane Elouafi szerint műszaki megoldást kínálnak a legkisebb jövedelmű országoknak is, hiszen a költségeket elég alacsonyan kell tartani azért, hogy a kistermelők is alkalmazhassák a technológiát. 

Dr. Dionysia Angeliki Lyra, a kutatóközpont agronómusa szerint ez a gazdálkodási rendszer ötvözi a mezőgazdaságot és az akvakultúrát. A száraz régiókban fontos az olyan növények hasznosítása, amelyeknek megbízható a hozamuk sós, forró és száraz környezetben is. Mintegy 400 ezer ilyen növényfaj van a földön, ebből 30 ezer ízletes. Jelenleg a kutatóállomás rendszerében csak 150 növény van. Az ICBA programigazgatója, Seta Tutundijan hozzáteszi: összegyűjtik ezeket a magokat, és megnézik, hogy melyiket lehet felhasználni biztonsággal. Kezdetben a sivatagi éghajlatot vizsgálták, mert a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás következtében egyre több környezet válik ilyenné. A „szupernövények” között van a kinoa, vagy ahogy a maják hívták: a „csodatermés”. A kinoa Latin-Amerikából származik és egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, mivel ellenáll a magasabb sótartalomnak és az aszálynak is. Mintegy feleannyi vízre van szüksége, mint a búzának vagy az árpának és nagyon tápláló. Nem csak a kinoa hoz hihetetlen eredményeket. A Salicornia vagy sziksófű olyan, mint a növények szent grálja, mert tengervízzel öntözhető. Jelenleg vizsgálják a Szalicornia bioüzemanyag-potenciálját is. 

Rippel Veronika & James O’Hagan/euronews.hu 


Előadás-sorozat a biogazdálkodásról 

Folytatja előadás-sorozatát a biogazdálkodásról a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete. A szakértők Nyárádszereda után március 16-án 11 órától a búzásbesenyői kultúrotthonba, majd 13 órától a nagyernyei kultúrotthonba várják mindazokat, akik a biogazdálkodás iránt érdeklődnek. A biogazdálkodás lehetőségeiről Ladó Hunor szakértő tart előadást, Bordi Kacsó Zsolt, az APIA aligazgatója a pályázatokat ismerteti, továbbá szó lesz még a gyomirtó szerek használatáról és a vetőmagokról is. 


Gyakorlati bemutató a gyümölcsfák metszéséről

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel közösen március 12-én 16 órától az egyetem tangazdaságában a gyümölcsfák tél végi metszéséről tart elméleti és gyakorlati bemutatót a járványügyi előírások szigorú betartásával. Az érdeklődők az egyetem főbejáratánál regisztrálhatnak. Érdeklődni lehet Szabó Árpádtól (0744-547-410), Dósa József Gézától (0756-726-290) dr. Suba Kálmán (0744-500-593).


A lovak fedeztetéséről 

Nemsokára kezdődik a lovak fedeztetési idénye. A ló évezredekig az ember szolgálatában állt. Elmondhatjuk, hogy használata befolyásolta a világtörténelmet. A motor feltalálása után haszonállatként fokozatosan visszaszorult az ember környezetéből, de még mindig sokan használják háztáji gazdaságukban, ugyanakkor az ember társa maradt a szabadidő eltöltésében, kikapcsolódásban, sportban. 

Ha valaki lovat szeretne tenyészteni, meg kell határoznunk, hogy milyen céllal szeretné: sportolásra, szabadidős foglalkozásra (sétalovaglás, túrázás), munkában, vagy a húsfeldolgozásért (vágólótenyésztés). A tenyésztés alapfeltételei közé tartozik a természetszerű takarmányozás. Biztosítani kell az állat számára a minél több szabad mozgást, a tiszta levegőt, a napfényt. Az tudni kell, hogy nem kedvez a lónak a lekötés (csak eltűri), a folyamatos istállóban való tartás és a legeltetéshiány. Ha egy lótartó tudja teljesíteni ezeket a körülményeket, akkor gondolhat a párosításra, fedeztetésre is, amelynek célja a jobb utódok nyerése, így azt a mént kell majd kiválasztania a kancának, amelyik a legjobban garantálja a jó utódlást. Jó tudni, hogy nincs tökéletes ló, tökéletes pedigree (származás). A ló akkor értékes genetikailag, ha ismert a származása, vagyis törzskönyvvel, származási lappal (certificat de orgine) rendelkezik. És fajtisztán tenyésztjük, mert csak így érhetjük el az utódokban a jó tulajdonságok felerősödését és a rosszak korrigálását. A tenyésztésben számít a kanca jó származása, külleme, különös tekintettel a mozgásszervekre, könnyen kezelhetősége (jámborsága), a tenyésztési célnak megfelelő egyedi teljesítménye, és arra is oda kell figyelni, hogy az utódok alapján melyik párosítás vált be a legjobban, milyen a kanca fejlettsége, milyen körülmények között tartották, takarmányozták csikóként, mennyire fejlettek az utódok. A fedezőmént aszerint választjuk meg, hogy az a fejlődést szolgálja a kancák utódaiban, növelni tudja azok tenyészértékét, mert egy rosszul választott ménnel tönkre lehet tenni az értékes kancák utódait. A kancánál mind küllemben, mind teljesítőképességben jobb mént kell kiválasztani. Tudni kell, hogy a tulajdonságokat a kanca és a mén egyformán örökíti. Mégis az a gyakorlati tapasztalat, hogy a tömegesebb, rámásabb kancáknak nyugodtabb a viselkedése, jobb készségű utódokat eredményeznek. A ménvonaltól pedig robbanékonyságot, nagyobb temperamentumot, gyorsaságot követeljünk. A jó lónak nincs színe, ami azt jelenti, hogy a szín és a teljesítmény között nincs összefüggés. A hobbilótenyésztésben a szépérzék miatt a színnek lehet jelentősége. 

A párosítás a legfontosabb tenyésztői tevékenység, ezzel tudjuk tovább növelni a tenyészegyedek értékét, de a hozzá nem értéssel, hanyagsággal tönkre is tehetők az értékes egyedek utódai. Ezért fontos, hogy a párosításhoz a gazdák kérjék ki és vegyék figyelembe az állattenyésztési mérnök véleményét, javaslatait. 

Fedeztetésre csak a Megyei Állattenyésztési Hivatal által kibocsátott fedeztetési engedéllyel (autorizaţie pentru montă) rendelkező mént lehet használni, minden más ménnel való fedeztetés zugfedeztetésnek (montă clandestină) minősül, és ezért az állattenyésztési hatóság bírságot róhat ki. A mén tulajdonosa a fedeztetésről bizonylatot kell kiállítson (adverinţă de montă), ami igazolja a fedeztetést, a csikó származását apai vonalon, amely fontos a csikó törzskönyvezésénél, valamint a ló útlevelének (szállítási dokumentumainak) a kiállításánál is. 

Dr. Suba Kálmán állattenyésztő mérnök, falugazdász

Fotó: Vajda György (archív)