2020. november 30., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kulturális világörökség része lehet a román vándorpásztorkodás 

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői összeállítottak egy dokumentációt, amelynek alapján a romániai vándorpásztorkodást (transzhumálást) mint élő néphagyományt UNESCO kulturális örökségnek szeretnék nyilváníttatni. Első lépésként a dokumentáció alapján a vándorpásztorkodást bejegyzik az országos élő, nem anyagi jellegű néphagyományok jegyzékébe, majd a dossziét kibővítve – kiegészítve azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel továbbra is megőrzik ezt hagyományt – továbbítják majd a dokumentációt az UNESCO illetékeseinek. 

Fotó: Vajda György


A közel 40 oldalas dokumentáció elkészítői Câmpulung Muscel, Bran-Moieciu, a Szebeni-hátság, a Hortobágyi-fennsík, Kovászna – Bodzaforduló, Szecseleváros-Brassó, Nucşoara, a Petrozsényi- és Hátszegi-medence, valamint  Oláhszentgyörgy vidékén tanulmányozták a szokásokat. A leírásban részletesen megjelennek többek között a vándorpásztorok által használt – jelenlegi országhatárokon átívelő –   útvonalak, a pásztorkodás módja (faluszéli, egynapos, idényt felölelő), az ehhez kötődő ma is létező népszokások, ünnepek és rituális napok, a juhfajta és a nyájat őrző pásztorkutyák és az esztenánál készített termékek ismertetője is. Továbbá bemutatják a jelenlegi helyzetet, a vándorpásztorkodásra vonatkozó, azt szabályozó jogi, gazdasági (támogatások stb.) helyzetet, valamint e hagyomány megőrzését célzó intézkedéscsomag-tervezeteket, és mellékeltek egy vaskos bibliográfiát is. 
A minisztérium előterjesztése szerint a Kárpátokban ma is gyakorolt vándorpásztorkodás olyan társadalmi, kulturális, gazdasági, demográfiai és ökológiai jelenség, amely évezredek óta jól meghatározható szokásrend szerint zajlik. Ennek alapján alakultak ki a közösségeket összekötő kereskedelmi utak, jöttek létre települések, amelyeknek a helynevei is tükrözik ezt a foglalkozást. Annak ellenére, hogy a különböző történelmi korokban – főleg napjainkban – némely gazdasági jellegzetesség némiképpen megváltozott, alapjában véve a vándorpásztorkodás ma is meghatározza a hegyvidékeken lakók életmódját, szokásait. A magashegyi pásztorkodás olyan sajátos komplex ismereteket (tejfeldolgozás, állattartás, állategészségügy, kézművestermékek előállítása), napjainkban is megélt rituálékat őrzött meg, amelyek meghatározzák a hegyvidéki parasztgazdaságok sajátos és egyedi identitását. 
A dossziét a mezőgazdasági minisztérium által koordinált munkacsoport állította össze az Országos Hegyvidék-övezeti Ügynökség és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium képviselőivel közösen. A kezdeményezés célja elsősorban megőrizni, fenntartani a vándorpásztorkodás hagyományát az esztenákon készült termékek hatékonyabb értékesítésével. Ugyanakkor turisztikai látványosságként egyre több esztenát tennének látogathatóvá, és egy digitális térkép segítségével követhetővé válhatna az ezekhez vezető útvonal is, hogy a turisták is betekinthessenek e hagyományos életmódba.


LAPAR–RMGE Maros–RMDSZ találkozó 

Erősödik a szakmai képviselet 

Október 26-án Bukarestben a Romániai Gazdaszervezetek Ligájának (LAPAR) kezdeményezésére találkozót szerveztek, amelyen részt vett a szervezet részéről Nicu Vasile elnök, Lilian Piron ügyvezető igazgató, az RMGE Maros részéről Fazakas Miklós elnök, Bíró Csaba alelnök, míg a politikai szövetséget Kelemen Hunor elnök és Tánczos Barna szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára képviselte. 
A találkozón a közelgő parlamenti választásokat megelőzően többek között arról tárgyaltak a felek, hogy miként lehet hatékony együttműködést kialakítani a szakmai szervezetek és a politikum között, hogy a felvetett gondok minél előbb megoldást nyerjenek a hazai és az uniós döntéshozatali szinten. 
A LAPAR, amelynek tíz éve tagja az RMGE Maros szervezete is, konzultációsorozatot kezdeményezett a parlamenti pártokkal, hogy tájékozódjanak a pártok mezőgazdasági politikájáról, annak tükrében, hogy az Európai Unió szintjén folyamatban vannak a közösségi agrárpolitikai tárgyalások, amelyek körvonalazzák mindazokat a feltételeket és kötelezettségeket, amelyeket a gazdálkodóknak be kell tartaniuk a különböző támogatások esetén. Több ezek közül előnytelen, és a hazai gazdák számára megszorító intézkedéseket is kilátásba helyezett. 
A szakmai szervezetek képviselői mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző pártoknak, így az RMDSZ-nek milyen rövid, közepes és hosszú távú mezőgazdasági fejlesztési programjuk van, milyen agrárpolitikával, vidékfejlesztési stratégiával állnak a választóik elé, milyen gondokra kell hazai vagy akár uniós szinten megoldásokat találni. A LAPAR tájékoztatása szerint az RMDSZ képviselőivel való találkozáson szó esett arról, hogy továbbra is támogatni kell a nagy szántóföldi öntözőberendezések kiépítését, meg kell hosszabbítani a területbérletek (árenda) határidejét, hogy a földet bérlőknek lehetősége legyen pályázni, bankkölcsönöket felvenni. 
Az uniós zöldegyezménnyel (Green Deal) kapcsolatban a LAPAR képviselői hangsúlyozták, hogy más közösségi országokhoz viszonyítva Románia jóval kevesebb gyomirtó szert használ, így ez a tárgyalások során egy adu lehet, amivel a hazai politikusok előjöhetnek. Az is felmerült, hogy szakmai, jogi megoldást kell találni a földterületek komaszálásához, leegyszerűsítve a területcseréket. Tárgyaltak a kis- és közepes, ún. önfenntartó gazdaságok nyomán keletkezett jövedelem adózásáról is. A LAPAR csatlakozhatott a legnagyobb európai uniós mezőgazdasági szakmai szervezetek szövetségéhez, a COPA COGECA-hoz, és így szakmai szinten erősödött a hazai szakképviselet is. Lehetőségük lesz tehát a romániai gazdáknak az uniós fórumokon is hallatni a hangjukat. 
Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke lapunknak a találkozóval kapcsolatosan kifejtette, most alakulnak a COPA COGECA-ban  azok a bizottságok, amelyek az agráriumon belül a különböző szakágakban tevékenykednek majd. Tudomása szerint több mint 60 ilyen szakmai fórum lesz, ahova a LAPAR-on keresztül mint tagszervezet akár az RMGE is delegálhat képviselőt, és így biztosított a szakmai képviselet is uniós szinten. Ezenkívül a LAPAR – a konzultációkat követően, tájékozódva a romániai parlamenti pártok agrárpolitikájáról – komoly szakmai partnere kíván lenni minden olyan alakulatnak, amelynek érdeke a mezőgazdaság fejlődése. A LAPAR tájékoztatója szerint az RMDSZ minden olyan kezdeményezését támogatja a szakmai ligának, amely hozzájárul a kis- és közepes gazdaságok versenyképességének a növeléséhez, a vidéki lakosság gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. (v.gy.) 

Nem zárhatják be ezentúl a zárt térben működő piacokat veszélyhelyzet idején

A zárt térben működő élelmiszerpiacok is nyitva maradhatnak veszélyhelyzet idején – ezt fogadta el kedden döntéshozó testületként 
a képviselőház. A törvényt az RMDSZ is támogatta. Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője plénumi felszólalásában kifejtette, hogy a piacok bezárása rendkívül nehéz helyzetbe hozza a kistermelőket, továbbá a fogyasztók sem juthatnak friss szezonális termékekhez.
„Ma a kormány nincs tekintettel a kistermelőkre, de ugyanakkor a helyi gazdaságra sincs tekintettel, és a fogyasztókat is megfosztja a szezonális friss termékektől, amelyeket más úton nem tudnak értékesíteni a kistermelők. A ma elfogadott módosítás értelmében törvény írja elő, hogy ezentúl nem lehet bezárni a zárt térben működő élelmiszerpiacokat. A korábban elfogadott rendelkezés kettős mércét alkalmazott a kistermelőkkel szemben, hiszen míg a piacokat bezárta, a zárt térben működő szupermarketek továbbra is nyitva maradhattak” – fogalmazott a parlamenti képviselő, majd hozzátette: ezekben a zárt terekben továbbra is hangsúlyosan be kell tartani a járványügyi szabályozásokat. A törvény az államelnöki kihirdetést követően és a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után lép érvénybe. (közlemény)

Várják a mustrákat 

A hagyományhoz híven november 20-án az RMGE Maros képviselői részt vesznek a magyarországi Szatymazon megrendezendő bor- és paprikamustrán, ahova a Maros megyeiek is elvihetik mintáikat. Az érdeklődők minél előbb vigyék be az RMGE Maros Laposnya utca 23. szám alatti székházába paprikaőrleményüket (fajtánként 25 dkg-ot) és a bort (fajtánként két palackot). Fel kell tüntetni  a termelő nevét és telefonszámát, valamint a fajta nevét. Érdeklődni és jelentkezni Sikó László falugazdásznál az rmgemaros@gmail.com e-mail-címen vagy a 0787-723-733-as telefonszámon lehet.