2019. augusztus 17., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az összefogás fóruma

December 5-én az idén hetedik alkalommal tartották meg Budapesten, az Agrárminisztériumban az összefogás fórumát, amely alkalmat teremtett a Kárpát-medence jelentős gazdaszervezetei és szakemberei számára az év végi összegzőre. Nemrég indult be a kiterjesztett Kárpát-medencei falugazdászprogram, melynek működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre. A fórumon átadták a programban részt vevő szervezetek számára a részvételt igazoló okleveleket. 

Farkas Sándor, a magyarországi szaktárca államtitkára köszöntőbeszédében elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrártárca 2012-ben kezdte el kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait, aminek köszönhetően a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium egészét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik. A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében rendkívül fontos, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka vidéki környezetben él, és 30 százalékuk tartósan az agráriumból tartja el családját. Mintegy 40 külhoni civil kapcsolattal van folyamatos kapcsolata az agrártárcának, amellyel mint-egy félmillió külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg – fogalmazott Farkas Sándor. Az államtitkár szerint nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelen lévő kérdés a generációváltás problémája. Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított, és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrár szakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőttek szakképzésének támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is. 

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság, mezőgazdaság támogatása fontos érdek. A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban. Közölte, hogy eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MaGOSZ) elnöke azt említette, hogy a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: 14 évvel ezelőtt, december 5-én nemzeti sokk érte a magyarságot, az a nap szégyenfoltként vonult be a magyar történelembe, mély sebeket ejtett a magyar közösségek lelkén, hosszú időn át terhelte méltatlanul a magyar–magyar kapcsolatokat. 2010 óta a magyar kormány nemzetegységet kihangsúlyozó programjának eredménye, hogy mára egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti – tette hozzá a NAK elnöke.

A Kárpát-medence gazdavezetőinek felszólalásai rendjén Csomortányi István, az EMGE szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség tagszervezetei számára az erdélyi agrárium kérdése nem csupán egyszerű gazdasági, gazdaságossági kérdés, és nem szólhat csak a nagy profitot termelőkről. Az elmúlt századokban ugyanis a vidék volt az, mely biztosította a magyarság túlélését, és a történelemben nem volt még példa arra a katasztrofális népességfogyásra, melyet falvainkban az utóbbi évtizedekben tapasztalhatunk. Éppen ezért a vidék és a gazdák felemelése elsőrendű nemzetpolitikai kérdés, szigorúan véve létkérdés. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdák gyarapodni tudjanak, meg tudják tartani a termőföldet, és munkájukkal megtartsák falvainkat is. Ezért előremutató és nélkülözhetetlen a falugazdászprogram, melyért köszönet jár a minisztériumnak, és mindent meg kell tennünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program sikeréért – összegzett Csomortányi.

A falugazdászprogramban részt vevő gazdaszervezeteknek járó, a minisztériummal való együttműködést igazoló oklevelet az Érmelléki Gazdák Egyesülete nevében Csomortányi István, a Szilágysági Gazdák Egyesülete részéről Bákai Attila elnök, a Hosszúmezői Agráregyesület részéről Várkola Tibor elnök, az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete részéről Fancsali Ernő ügyvezető elnök, az RMGE-Maros részéről Fazakas Miklós elnök, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete részéről Jakab Ernő elnök vette át. Majd átadták a minisztérium segítségével a Kárpát-medencei magyar agrár szakos egyetemi hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat elismerő okleveleket is. Erdélyben az EMGE szövetség hat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanuló diáknak biztosít ösztöndíjat. Az erről szóló szerződéseket Tiboldi László alelnök adta át. Emellett az Érmelléki Gazdák Egyesülete a minisztérium segítségével további három, a Partiumi Keresztény Egyetemen kihelyezett szakként működő agrárképzésben részesülő diáknak biztosít ösztöndíjat a 2018–2019-es tanévben – áll az EMGESZ közleményében. 

A fórum résztvevői
Fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária


Gyakoribbá válnak az állategészségügyi ellenőrzések 

A közelgő ünnepek alkalmával az afrikai sertéspestis miatt az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság november 30. és de-cember 24., valamint 2018. december 27. és 2019. január 7. között jól meghatározott program alapján fokozottan ellenőrzi a vágóhidakat és -pontokat, valamint a hentesáru-forgalmazó cégeket, piacokat. Elsősorban – az Európai Bizottság szabályzatának megfelelően – az állati eredetű élelmiszerek származási helyét és mozgását vizsgálják. 

Az állategészségügyi igazgatóságnál és az állatorvosi rendelőkben az említett időszakban hétvégeken is állandó szolgálat lesz. Az orvosoknak kötelezően ki kell függeszteniük a rendelőknél a munkaprogramot és a szolgálatos orvos telefonszámát. A háztáji gazdaságokban a trichinellavizsgálatot a szabadfoglalkozású állatorvosok végzik el a megszabott és az állatorvosi rendelőknél kifüggesztett címen levő laboratóriumokban. A hatóságok képviselői az állatok – az élő sertés – szállítására, a hentesáru raktározására vonatkozó előírások betartását követik, különösképpen az állat eredetére és a termékek higiéniájára vonatkozó dokumentumokat. 

A rendőrség segítségével a járműveket is ellenőrzik. Továbbá azokat a közélelmezési egységeket (vendéglőket, panziókat stb.) is 

felkereshetik, ahol szilveszteri mulatságot szerveznek. A megbetegedések, fertőzések elkerüléséért az állategészségügyi hatóság képviselői azt ajánlják, hogy ebben az időszakban kizárólag engedélyezett élelmiszerüzletekből vásároljanak húst, felvágottat – áll az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság által szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. 


Akik az otthon maradást, a gazdálkodást választották

Terepjárásaink alkalmával nem véletlen, hogy felkeressük azokat is, akik állattenyésztéssel foglalkoznak, hiszen falun sok esetben az állattartás az egyetlen jövedelemforrás. Magyarózdon is többen gazdálkodnak, jól működő farmok biztosítják a családok megélhetését. Magyari Márton és Anna-Zsófia takaros gazdaságot vezetnek a falu végén. Szeles, csípős hidegben csöppentünk a portájukra, ahol a vállalkozásukról beszélgettünk.

Ahogy kitárult az istálló ajtaja, kétoldalt gondozott szarvasmarhákkal találtuk szembe magunkat. A takarmányt éppen akkor tette eléjük a gazda, a nyárízű szénát megrohamozták a jószágok. Tizenkét fejőstehén és tizenkét növendék lakja be az istállót.

– A malomban dolgoztam Magyarbükkösön, de amióta megszűnt, megszűnt a munkahelyem is. Tizennégy éve gazdálkodunk. Nem volt könnyű az indulás, hiszen egy minifarm beindításához is pénz kell. Szerencsénk volt, mert egy Bichis-Bükkös nevű hollandiai alapítvány támogatott. Tízéves lefutású hitelt adott, amit a mai napig törlesztünk. Még ezer eurót kell megadnunk. Volt olyan esztendő, amikor nem tudtunk törleszteni, mert olyan alacsony volt a tej felvásárlási ára, hogy lehetetlen volt a megszabott összeget összegyűjteni. Ezt megértették, s megegyeztünk, hogy amint lehetőségünk lesz, fizetünk – tájékoztatott Magyari Márton.

A tejet egy mezősályi közvetítő vásárolja fel, amely az Olympus és a Romfulga tejfeldolgozónál értékesíti. 1,20 lejt fizetnek egy liter tejért. A gazda szerint, ha ekkora lett volna a tej ára az elmúlt években, már régen törlesztették volna a felvett hitelt. De volt idő, amikor 50 baniért vitték el a tejet a farmról, ami azt jelenti, hogy még az önköltségi árát sem fizették meg. 

A gazda elmondta, hogy feleségével, Anna-Zsófiával dolgoznak. Hajnaltól estig. A felesége mindenben segít. 

– Az állattartásban nincs szünet, nincs vakáció. Mi műveljük a földet, átlagban minden szarvasmarhára jut egy hektár föld, kaszáló, legelő és szántó. A takarmányt, a szénát, a silót mi állítjuk elő. Ez egész év folyamán rengeteg munkával jár, amiből az egész család, a két fiunk is kiveszi a részét. Gépeink vannak, de korszerűbbekre lenne szükség ahhoz, hogy könnyítsünk a munkánkon – fogalmazott Magyari Márton, aki kifejtette, hogy a gazdaságból származó jövedelem elég a család megélhetésére, viszont fejlesztésre nem. Nehezményezte, hogy nem kapnak elegendő támogatást, úgy, ahogy például a mezőségi gazdák kaptak a Pro Economica Alapítvány révén a magyar államtól. 

Ilyen szép állomány láttán megfogalmazódik a kérdés, hogy a frissen érettségizett nagyobbik fiú vagy a kisebbik, aki idén érettségizik, folytatja-e a gazdálkodást. Szüleik példáját követve otthon maradnak-e vagy ők is az elvándorlást választják, mint olyan sokan a faluból? (m. s.)

Fotó: Nagy Tibor