235 erdélyi településen szűnhet meg a magyar oktatás
2013-11-25 16:40:08
- Menyhárt Borbála
Erdélyben évről évre csökken a magyar gyerekek száma, így fennáll a veszély, hogy az évtized végéig 235 településen szűnik meg a magyar nyelvű oktatás – a csöppet sem derűlátó következtetést átfogó felmérés alapján vonta le Magyari Tivadar, a szövetség oktatási főtitkár-helyettese pénteken.
Erdélyben évről évre csökken a magyar gyerekek száma, így fennáll a veszély, hogy az évtized végéig 235 településen szűnik meg a magyar nyelvű oktatás – a csöppet sem derűlátó következtetést átfogó felmérés alapján vonta le Magyari Tivadar, a szövetség oktatási főtitkár-helyettese pénteken Marosvásárhelyen, az Értékeinkre építünk című konferencia oktatáspolitikai tanácskozásán, amelynek másik fontos témaköre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzete volt.
A törvény nem útmutató brosúra
Markó Béla szenátor a MOGYE helyzetéről tartott előadásában elmondta, az RMDSZ oktatáspolitikai törekvései az elmúlt két évtizedben arra irányultak, hogy egyfelől megteremtsék a lehetőséget, hogy minden szinten és minden szakterületen lehessen magyarul tanulni, másfelől pedig arra, hogy legyen a magyar oktatóknak, a magyar közösségnek döntési jogköre a magyar oktatásban. Elhangzott, hogy az 1995-ben elfogadott oktatási törvény súlyosan diszkriminatív volt a magyar oktatás szempontjából, az 1999-ben elfogadott jogszabállyal – az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően – számos diszkriminatív rendelkezést sikerült kiiktatni. Az anyanyelvű oktatás szempontjából azonban igazi áttörést a 2011-es, jelenleg érvényben lévő törvény hozott, amely az utolsó hátrányos rendelkezéseket is megszüntette, így már anyanyelven oktatható a történelem és a földrajz is. Az új jogszabály a felsőoktatás terén is biztosítja az önállóságot, bár ennek mindeddig csak részben sikerült érvényt szerezni. A szenátor, összehasonlítva a három állami felsőoktatási intézményt, amelyben magyar nyelvű képzés folyik, kifejtette, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen elérték a célt: önálló karba szervezték a magyar tanítást, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a kezdeti feszültségek után rendeződött a helyzet, a karokon belül megalakultak az önálló magyar intézetek. Markó szerint az egyedüli intézmény, ahol törvénytelen megoldás van érvényben, a MOGYE, ahol az egyetem román anyanyelvű vezetősége nem hajlandó létrehozni az önálló magyar oktatási vonalat.
– Milyen mértékben beszélhetünk jogállamiságról, amikor a 2011-es oktatási törvényt mintegy útmutató brosúraként kezelik, amiből egyes előírásokat alkalmaznak, másokat pedig nem! – mutatott rá a szenátor, aki a további lépésekre utalva hangsúlyozta, a MOGYE magyar tagozatának a politikummal karöltve arra kell törekednie – az RMDSZ vezetősége folyamatosan tárgyalásokat folytat ez ügyben –, hogy a magyar oktatást külön akkreditálják az intézmény keretében, és a gyakorlati oktatásban sorolják külön magyar illetve román csoportokba a hallgatókat. Meglátása szerint a MOGYE-ügyben a lépésről lépésre megoldás lehet célravezető, akárcsak évekkel ezelőtt a Bolyai líceumban, amely szintén nem egyik pillanatról a másikra vált önálló magyar középiskolává. Az intézményben fokozatosan fogyatkozott a román tagozat, amíg már egyáltalán nem indítottak újabb román osztályokat.
A román terminológia ismerete elengedhetetlen, de először anyanyelven
Dr. Mártha Orsolya urológus főorvos, a Marosvásárhelyi Urológiai Klinika vezetője szerint el kell dönteni, hogy milyen orvosokat akar kinevelni az egyetem: olyanokat, akik angol, illetve román nyelven is bárhol megállják a helyüket, és a szakmai konferenciákon román nyelven is úgy elő tudják adni a mondanivalójukat, hogy odafigyeljenek rájuk, vagy pedig olyan szakembereket, akik csak magyarul tudnak jól kommunikálni a betegekkel.
– Ha csak magyarul akarjuk oktatni a diákjainkat, akkor valójában leszűkítjük az érvényesülési lehetőségeiket. Ugyanakkor ilyen körülmények között anyanyelvű rezidensvizsgában is gondolkodni kell – adott hangot véleményének a főorvos. Dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője hangsúlyozta, senkinek sem érdeke, hogy kizárólag magyarul tudó orvosokat neveljenek, viszont egy szakmát megtanulni elsősorban anyanyelven lehet. A professzor szerint a magyar tagozat képviselőitől az önálló döntési jogot akarják megvonni, ezért folyik a harc az egyetemen. A MOGYE magyar diákjait képviselő Tubák Nimród felszólalásában rámutatott, Kézdi-vásárhelyen, ahonnan ő származik, nem volt túl sok lehetősége, hogy alaposan elsajátítsa a román nyelvet, így székelyföldi társaihoz hasonlóan nehézségekbe ütközött, amikor elsőéves egyetemistaként a román nyelvű gyakorlati órákon elhangzott ismereteket próbálta a magyar nyelven leadott elméleti anyaggal összekapcsolni. – Nem azt szeretnénk, hogy kizárólag magyarul tanuljunk, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy érdekünk a román nyelvű terminológia alapos ismerete is, csupán könnyebb lenne számunkra, hogy a szakkifejezéseket először anyanyelvünkön sajátítsuk el – tette szóvá a diákszövetség elnöke.
Egyre kevesebb a magyar gyerek
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkár-helyettese egy átfogó kutatás eredményeire alapozva vészjósló adatokat közölt a magyar oktatás jövőképéről. Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek óta aggasztó méreteket öltött a népességfogyatkozás, 2006-hoz viszonyítva Erdélyben mára 15 százalékkal esett vissza a születések száma. Erdély-szerte jelenleg 235 településen forog veszélyben az anyanyelvi oktatás. A kutatásban azokat a településeket nevezték veszélyeztetettnek, ahol az utóbbi években az elemi, illetve az ötödik osztályba nem írattak be 3-6 gyereknél többet, illetve évente csupán 2-3 magyar gyerek születik. Ezeken a településeken az évtized végéig létszámhiány miatt várhatóan megszűnik a magyar oktatás. A főtitkárhelyettes közölte, hogy 2014 nyarán készül el az RMDSZ oktatáspolitikai stratégiája, amelybe a helyi szinten körvonalazódó megoldásokat szeretnék beépíteni, hiszen településenként más-más, sajátos megoldások szükségeltetnek. – Megoldásokat kell keresni, hiszen ha a magyar gyerekek román osztályban kezdik el tanulmányaikat, valószínű, hogy ott is folytatják – mutatott rá a helyzet súlyosságára Magyari.
A magyar gyerekek egyötöde tanul szakmát, ezek fele románul történik
– hívta fel a figyelmet az anyanyelvi oktatási rendszer másik nagy hiányosságára a főtitkárhelyettes.
– Székelyföldet leszámítva szinte nincsen szakiskolai képzés anyanyelven. A romániai magyar fiatalok egyötöde tanul szakmát, és ennek több mint fele román nyelven. Maros megyében a szakiskolások negyven százaléka nem anyanyelvén tanul – vázolta fel az aggasztó helyzetet.
Király András oktatási államtitkár előadásában ugyanezt hangsúlyozta, mint mondta, a középiskolai osztályok mintegy 65 százaléka elméleti, holott megengedhetetlen, hogy egy országban ne legyen megfelelő arány a szakmai, műszaki képzést nyújtó, illetve elméleti osztályok száma között.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke meglátásában a stratégiák és tervezések közepette a legnagyobb probléma, amivel szembe kell nézni, hogy lassan nem lesz magyar gyerek, akire építeni lehessen ezeket a stratégiákat. Úgy véli, azokban a régiókban, ahol szórványban él a magyarság, a szórványkollégiumok létrehozása a legcélravezetőbb megoldás, ahogyan ezt a segesvári példa is igazolja. Ezt kellene megvalósítani Dicsőben és Marosludason is. – Térségközpontú iskolákban kell gondolkodni, és ott a minőségi oktatásra építeni. Jó példa erre Nyárádszereda, ahol a helyi igényekre alapozva újabb és újabb szakok indulnak a környékbeli fiatalok számára, nemrég néptáncosztály indult, most folyamatban van egy fafeldolgozó osztály indítása – vázolta fel a követendő példát Brassai Zsombor. Az előadásokat követően a jelen lévő iskolaigazgatók, aligazgatók, a magyar közösségek képviselői közül többen felszólaltak. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója arra világított rá, hogy a magyar tagozaton a heti 37-38 tanóra, a diákok túlterheltsége az oktatás minőségének a rovására megy, illetve arra is oda kellene figyelni, hogy mi lett a sorsuk azoknak a diákoknak, akik az elmúlt két-három évben nem mentek át az érettségin. Csíki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Albert Sportiskola igazgatója jelezte, a MOGYE-n tanácsos volna létrehozni a sportszakon egy magyar nyelvű csoportot, hogy az általa vezetett intézmény végzősei anyanyel-vükön folytathassák tanulmányaikat a szakterületen. Szabó Albert, a dicsőszentmártoni RMDSZ elnöke a dicsői önálló magyar iskola létrehozásának a szükségességét hangsúlyozta, ami a helyi magyar közösségnek sokéves álma. Mint mondta, a küküllőmenti kisváros esetében a decentralizáció nem előnyös, hiszen a helyi többség nem fog erre rábólintani.
