Az önkormányzatok kell vállalják a költségeket
* (Fotó: Nagy Tibor)
A tervek szerint idén végre elindulhatnának az első menetrend szerinti buszjáratok Marosvásárhely és a peremközségek között, első körben néhány településre, ahol az önkormányzat fel tudja vállalni ennek a szolgáltatásnak a költségeit.
Amint arról már több ízben lapunk hasábjain is beszámoltunk, lassan két és fél éve, hogy megalakult a Marosvásárhelyi Közlekedésfejlesztési Közösségi Egyesület (ADI Transport), amelynek a célja, hogy bekapcsolja a városi tömegközlekedési hálózatba a környező peremtelepüléseket. A társuláshoz a megyeközpont mellett további hét község: Maroskeresztúr, Koronka, Jedd, Marosszentgyörgy, Marosszentanna, Marosszentkirály és Mezőpanit csatlakozott. Ők vállalták, hogy saját kézbe veszik a szolgáltatást, és egy korszerűbb, kiszámíthatóbb és zsebbarátabb tömegközlekedést próbálnak ezúton biztosítani a lakosság számára.
A szóban forgó peremtelepülések lakói közül rengetegen ingáznak naponta Marosvásárhelyre, munkahelyre, iskolába, és köztudott, hogy vannak falvak, ahol, ha van is jelenleg közszállítás, nem mindig érkeznek a megszabott időben, vagy kimaradnak a buszok, másutt pedig az utasok nagyon magasnak tartják a magáncégek által megszabott árakat. Ezért régóta várnak arra, hogy legyen egy kiszámítható és megfizethető tömegközlekedés Marosvásárhely és a környező peremtelepülések között.
Érdeklődésünkre, hogy vannak-e fejlemények az ügyben, mikor indulhatnak el végre az első, peremtelepüléseket kiszolgáló járatok, Gáspár Botond, az egyesület ügyvezető igazgatója elmondta: jelenleg arra várnak, hogy szülessen végre egy döntés az érintett önkormányzatok részéről arra vonatkozóan, hogy melyikük az, amelyik nemcsak szeretné, de anyagilag is tudja vállalni ennek a szolgáltatásnak a költségeit. Ez lenne az első lépés ahhoz, hogy előremozduljon az ügy. Hozzátette, amióta elindult ez a kezdeményezés, több számítást végeztek az egyes községek esetében, hogy a kilométer-ár függvényében mennyibe fog kerülni az önkormányzatoknak ez a szolgáltatás, időközben az árak módosultak, így a költségek is. Ugyanakkor köztudott, hogy egy ideje pénzügyi szempontból eléggé bizonytalan a helyzet országszerte, így az önkormányzatok sokkal jobban meg kell fontolják, hogy mire tudnak pénzt fordítani, melyek a prioritások. Nekik kell döntést hozniuk, hogy melyik település tudja vállalni az ezzel járó havi költségeket, és ott elindíthatják a szolgáltatást, illetve melyik vár még vele, mert például idénre egyéb prioritásai vannak.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt időszakban több olyan jogi kérdést is igyekeztek tisztázni, ami a bukaresti hatóságok részéről elvárás volt, illetve próbálták feltérképezni, hogy az országban más közlekedésfejlesztési egyesületeknek (ahol már ténylegesen működik a szolgáltatás) milyen tapasztalataik vannak.
Mennyi az annyi?
Gáspár Botond leszögezte: egyelőre nem tudnak és nem is szeretnének konkrét dátumot mondani, azonban reményeik szerint az önkormányzatok egy része bevállalja, hogy már az idén elindítja a szolgáltatást. Első körben azt szeretnék, hogy legalább Maroskeresztúron, Koronkán, illetve Jedden induljanak el a járatok, ezek a községek már vállalták, hogy a rájuk eső havi költségeket fedezik. Marosszentgyörgy is tervben van, viszont ott nagyobbak a távolságok, többe kerül a szolgáltatás, ugyanakkor Marosszentkirály is jelezte a hajlandóságát. Az ügyvezető igazgató hozzátette, a távolságok eltérőek az egyes községek esetében, és ennek függvényében az összeg, amibe kerül a szolgáltatás az egyes önkormányzatoknak, igencsak változó. Ilyen körülmények között van önkormányzat, amelynek ez havi 30–40 ezer lejbe kerülne, de olyan is, ahol meghaladná az 50–60 ezer lejt is.
Az ügyvezető igazgató hozzátette: a lényeg az, hogy induljon el a szolgáltatás, majd amint ez megtörténik, követni fogják a lakosságtól érkező visszajelzéseket, és ezek alapján lehet majd javítani a szolgáltatás minőségén, szükség esetén módosításokat eszközölni a járatsűrűség vagy akár a megállók terén. Mindenképp észszerűen kell majd ezeket üzemeltetni, hiszen fölösleges egy adott településre napi 5-6 járatot indítani, ha mindössze egy-két utas ül a járműveken.
Gáspár Botond hangsúlyozta: arra törekednek, hogy ahol beindul a szolgáltatás, az utasok a jelenleginél előnyösebb áron váltsanak majd jegyet, és ennek elsősorban stratégiai oka van: rá kell szoktatni az embereket a buszozásra. Ha túl drága a jegy, nem korszerűek a buszok, nem fogják igénybe venni a tömegközlekedést a saját autó ellenében. Ugyanakkor a tervek között az is szerepel, hogy amennyiben az érintett önkormányzatok is megszavazzák, a megvásárlástól számított hatvan percig az adott jeggyel a marosvásárhelyi járatokra is felszállhatnának a peremtelepülésekről érkező utasok.
A jelenlegi szerződések többsége jövőben jár le
Mint ismeretes, a város közigazgatási határain kívül zajló településközi tömegközlekedés a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozik, az szervezi meg a liciteket különböző, településeket összekötő útvonalakra. A cégeknek, amelyek jelenleg az érintett településeken a tömegközlekedési járatokat üzemeltetik, a Maros Megyei Tanáccsal van szerződésük, ezeknek a szerződéseknek a nagy része 2026-ig van érvényben.
Az igazgató szerint a járatok indításakor az egyesület prioritásként kezeli azokat a településeket, ahol jelenleg nem működik megfelelően a tömegközlekedés. Vannak helyek, ahol, ha nem is felel meg tökéletesen az ott élők elvárásainak, legalább van szolgáltató, és az önkormányzat anyagi nehézségek miatt még halogatná, hogy saját kézbe vegye a közszállítást, akár a jövő évig is, amikor lejár a szerződés a magáncéggel. Ugyanakkor vannak olyan községek is, ahol akadozik a szolgáltatás, a jelenleg ezt működtető magáncégnek nem éri meg oda járatokat üzemeltetni, és szívesen visszalépne.
