Eredeti helyére, a huszárezrednek egykor otthont adó komáromi Frigyes-laktanya közelébe állította vissza az önkormányzat a Radetzky-huszárok emlékművét, amelyet 1931-ben emeltek az 1918-as piavei csatában hősi halált halt 639 huszár emlékére.
Eredeti helyére, a huszárezrednek egykor otthont adó komáromi Frigyes-laktanya közelébe állította vissza az önkormányzat a Radetzky-huszárok emlékművét, amelyet 1931-ben emeltek az 1918-as piavei csatában hősi halált halt 639 huszár emlékére.
Szentgyörgyi István két, rohamra induló huszárt ábrázoló domborművét tegnapelőtt avatták újra. Az emlékmű eredeti átadásakor egy társaságtól 2500 pengős betétkönyvet kapott az akkori polgármester, hogy minden év június 15-én gyászmisét mondassanak a huszárokért és megkoszorúzzák az emlékművet, méghozzá 11 órakor, mivel akkor lángolt a leghevesebben a piavei ütközet.
A II. világháború után azonban a hagyomány megszakadt, a Frigyes-laktanyába szovjet csapatok költöztek, az emlékművet pedig a városháza környékére helyezték át.
1945 óta a mostani az első alkalom, hogy a város polgármestere, Molnár Attila koszorút helyez el az emlékműnél – fűzte hozzá.
Joseph Wenzel Radetzky von Radetz cseh gróf, osztrák császári-királyi tábornagy a 19. század jelentős katonai vezetője volt, aki megszámlálhatatlan ütközetben aratott győzelmet, átalakította a hadsereget és döntő szerepe volt Napóleon legyőzésében. 1810-ben tüntették ki azzal, hogy róla nevezték el a Komáromban állomásozó 5-ös huszárezredet.
Radetzky 83 éves korában vezette utolsó, győzelemmel végződő hadjáratát Olaszországban, majd 72 szolgálati év után, 46 európai érdemrend birtokában vonult nyugalomba. Nevét idősebb Johann Strauss a Radetzky-indulóval tette halhatatlanná.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
