Sokszor Erdélyben, Románia közepén panaszkodunk arra, hogy nincsenek autópályák, és valóban számos összeköttetés hiányzik, rengeteg helyen kellene építeni. Azonban látni kell azt is, hogy itt még nem is olyan rossz a helyzet, mint az ország keleti részén, ugyanis a moldvai régióban szó szerint nincs autópálya, betartatlan ígéret viszont annál több. Az elmúlt évek során több vezető politikus is ellátogatott Jászvásárra, és megígérte, hogy elkezdődik az A7-es és A8-as autópálya építése, de eddig nem történt semmi, holott egyre nagyobb szükség lenne az autópályára ott is. A Hai că se poate civil szervezet szeptember 11-én szervezett egy nemzetközi konferenciát Jászvásáron, ahol a politikusi ígéretek mellett szóba került az Európai Unió SAFE programja is, ami egy új esélyt adhat ezeknek az autópályáknak.
Az autópályák kapcsán látni kell azt is, hogy itt nemcsak egyszerű utakról beszélünk, hanem gazdaságfellendítő tényezőkről is. Ahol van autópálya, ott megjelennek különböző vállalatok, amelyek egyrészt hozzájárulnak az adott régió, város költségvetéséhez, másrészt munkahelyeket is teremtenek. Vegyük Kolozsvár példáját, amelynek az éves költségvetése 1 milliárd euró, ami megegyezik Jászvásár és Temesvár együttes költségvetésével, ez is bizonyítja, hogy ahol autópálya, infrastruktúra van, oda pénz is kerül. Ugyanakkor az érem másik oldalán azt sem lehet elfelejteni, hogy az autópálya az elvándorlást is felgyorsíthatja. A konferencián ugyanis elhangzott az, hogy a jászvásári fiatalok több mint 80%-a Kolozsváron szeretne továbbtanulni, hiába vannak egyetemek a moldvai központban is. Ha megépül az A8-as autópálya, amely Marosvásárhellyel köti össze Jászvásárt, ez az arány akár még magasabbra is emelkedhet. Viszont az is tény, hogy könnyebb, gyorsabb lesz a hazajutás, ha az autópályán történhet, így lehet, hogy többen visszatérnek a szülőföldjükre, hazaviszik a tudást, ezzel is hozzájárulva a régió fejlődéséhez, ahogyan az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a fiatalok, akik egyetemen tanulnak, vagy már dolgoznak, gyorsabban hazajuthatnak, hogy meglátogathassák a szüleiket.
Tehát az vitán felül áll, hogy az autópályára szükség van, és szüksége van az ország keleti részének is. Jelenleg arról szólnak az ígéretek, hogy 2030-2032-re lehet beszélni a moldvai autópályáról, erre most egy újabb lehetőséget teremt a SAFE program, amelynek keretében Románia mintegy 17 milliárd eurót kaphat, ebből 7 milliárdot költhet el közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztésre. Az A7-es és A8-as autópályák pedig biztonsági tényezők is, így valóban lehet számítani forrásokra, ebből kifolyólag a konferencián többen is optimista hangnemet ütöttek meg, és reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy novemberben, amikor lesz egy megállapodás a pénzről, akkor az említett két autópálya helyzete is előre lendülhet.
Ion Coșer, a Moldovai Köztársaság konzulja is beszédet tartott a konferencián, és elmondta, hogy Moldova érdeke is, hogy megépüljenek ezek az autópályák, hiszen ezek hozzájárulnak a térség fejlődéséhez és biztonságához is, továbbá pedig az ország számára egy folyosót jelentenének az európai térséghez. Ez egy közös út a két ország számára, az A8-as nemcsak egy autópálya, hanem szolidaritás, egy kapocs is, nyomatékosította a konzul.
Videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit Nicolae Ștefănuță, független EP-képviselő, az Európai Parlament egyik alelnöke, aki kiemelte, hogy a moldvai térség megérdemli, hogy össze legyen kötve az ország többi részével és Európával. A politikus azt is kijelentette, hogy lesznek újabb uniós források, amelyek szintén hozzá fognak járulni az autópályák építéséhez, ugyanakkor az EP alelnöke azt sem rejtette véka alá, hogy voltak olyan EU-s összegek, amelyek elvesztek, amelyeket nem sikerült lehívni. Most is vannak előkészítve uniós finanszírozások, de ezek lehívásához politikai kiállás, akarat szükséges. Nicolae Ștefănuță videóüzenetében nyomatékosította, hogy a következő évtized elejére el kell készüljön az autópálya, továbbá arról is beszélt, hogy a SAFE programból származó pénzeket a vasúti infrastruktúra fejlesztésére is kell fordítani, hiszen Romániának ilyen téren is nagy lemaradása van.
Fontos megemlíteni, hogy napjainkban sokkal nehezebb autópályát építeni, mint 80 évvel ezelőtt, hiszen jelenleg az építkezések meg kell feleljenek a környezetvédelmi feltételeknek. Ezzel szemben ezelőtt 80 évvel, amikor a német autópálya-hálózat épült, ezen feltételek nem léteztek. Németország is nagy bajban lenne, ha most kellene autópályákat építsen, jelen pillanatban, ha meg akarnak építeni egy néhány kilométeres szakaszt, akkor az engedélyek miatt több évbe telik, hangzott el a konferencián, ahol kitértek a háború kérdésére is, merthogy a SAFE program az európai biztonság megerősítését célozza, egy megfelelő biztonsághoz pedig megfelelő úthálózat is kell, ellenkező esetben nem tudjuk megvédeni magunkat. Viszont, ha le is jár az orosz-ukrán háború, a hibrid hadviselés folytatódni fog, ennek a hatása pedig erősebben érződik az ország keleti részében. Az ott élő emberek látszólag jobban tisztában vannak azzal, hogy mit jelent az orosz fenyegetés, és mit kockáztat Románia, ha lesodródik az európai útról, ha az orosz beavatkozás sikeres lesz. A hibrid hadviselés ellen pedig fejlődéssel lehet a leghatékonyabban küzdeni, ilyen szempontból is szükség van az autópályákra, a vasút fejlesztésére és számos más fejlesztésre is. Továbbá az autópályák biztonságosabbá teszik a közúti közlekedést is, a statisztikák értelmében 35%-kal csökkentik a halálos balesetek arányát.
Lehet arra gondolni, hogy Jászvásár messze van tőlünk, de az A8-as autópálya érinti Marosvásárhelyt is. Innen nézve az első szakasz Nyárádszeredával fogja összekötni a megyeszékhelyt, illetve érinteni fogja Szovátát is. Hargita megyén is áthalad az autópálya, Parajd után Gyergyóditró és azon térség érintésével. Ezen területek számára is gazdasági fellendülést hozhat közvetetten az autópálya, tehát számunkra is egy fontos beruházásról van szó. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy nem lesz egyszerű feladat megépíteni, hiszen vannak olyan szakaszok, ahol több mint 90 hidat kell építeni, de ezen túlmenően is vannak még építési nehézségek. Az viszont vitathatatlan, hogy az Európai Uniónak köszönhetően ismét lendületet kaphat az építkezés, de az ország politikusain is múlik, hogy lehívják a pénzeket.
