2022. szeptember 24., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kormány Románia közigazgatási határait készül átrajzolni. Az ötlettel az államfő legutóbb vasárnap rukkolt elő a demokrata-liberális (PD-L) párt vezetőinek.

A kormány Románia közigazgatási határait készül átrajzolni. Az ötlettel az államfő legutóbb vasárnap rukkolt elő a demokrata-liberális (PD-L) párt vezetőinek. Sajtóhírek szerint Emil Boc kormányfő prioritásként kapta feladatul, hogy egy hónapon belül a regionális átszervezésre vonatkozó törvénytervezettel álljon elő, ami „radikálisan” megváltoztatja az ország közigazgatási felosztását.

Egyrészt érthető a nagy sietség, hiszen nem kevés az a pénz, amit lehívhat az ország a 2013-2014-es időszakban az Európai Bizottság fejlesztési programja keretében infrastruktúra-fejlesztésre, és amit Elena Udrea turisztikai miniszter állítólag már megígért a demokrata-liberális párti polgármestereknek. Furcsa azonban, hogy a PD-L a kormányfő bejelentése előtt miért nem egyeztetett koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, annál is inkább, mivel a szövetségnek határozott álláspontja van a jogi hatáskörrel felruházott régiók kialakításáról.

A kormány szándéka szerint 8, legtöbb 12 régiót, vagy – lengyel mintára – vajdaságot hoznának létre, amelyeket prefektus vezetne. Kiiktatnák a megyéket mint közigazgatási egységeket, ami azonban nem olyan egyszerű, az alkotmány értelmében ugyanis közigazgatási szempontból Románia területe községek, városok és megyék szerint van felosztva. Ebben az esetben alkotmánymódosításra lenne szükség. Ha ellenben a kormány új megyésítést kíván létrehozni, akkor népszavazást kell kiírni, hiszen a helyi közösségek joga dönteni arról, hogy melyik megyével kívánnak közigazgatási egységet alkotni. Bármelyik változat mellett döntsenek is, kiiktatnák a játszmából a megyei önkormányzatokat, ami magától értetődően a közhivatalnokok egy részének elbocsátásához és a PD-L hatalmának megerősítéséhez vezetne.

A területi újrafelosztás során az RMDSZ nyilván a történelmi régiók kialakítására törekszik, ebben az elképzelésben például Maros-Hargita-Kovászna megyék alkotnának közigazgatási egységet. A szövetség ebből nem enged – nyilatkozták tisztségviselői.

Tavaly Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter Besztercén azt mondta, 2016-ig nem valósul meg az ország új területi felosztásának kidolgozása, illetve hogy széles körű közviták előzik meg a törvény elfogadását. Világos, hogy az új felosztás kidolgozásába nem fér bele sem a közvita, sem a törvénymódosítás vagy népszavazás, helyette lesz – újabb – kormányzati felelősségvállalás, még ebben a parlamenti időszakban. Sietni kell, utóvégre 10 milliárd euróról van szó, amit a narancssárga, pénzre kiéhezett cégek türelmetlenül várnak…