A munkavédelmi felszerelés nem választás kérdése

A mai napig nem veszik elég komolyan a munkavédelmi felszerelések használatát még a számtalan veszéllyel járó munkakörökben sem, mint az építkezés. A munkaügyi felügyelők a rajtaütésszerű ellenőrzések során gyakran tapasztalják, hogy sok esetben, bár biztosítva van a szükséges védőfelszerelés, a munkások nem használják. 

A városszerte zajló hőszigeteléseknél, építkezéseknél gyakran megfigyelhető, hogy többszintes épületeknél, tízemeletes tömbházaknál felállított állványokon sétálnak végig a munkások, anélkül hogy ki lennének kötve. Mintha nem is tudatosodna bennük, hogy az életükkel játszanak, és egy pillanatnyi figyelmetlenség, egy rossz lépés elég ahhoz, hogy a mélybe zuhanjanak. Sófalvi György, a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, múlt hónapban is előfordult néhány eset, amikor a megyeközpontban zajló hőszigeteléseknél a felügyelők néhány építőtelepen rajtakapták az állványokon lévő munkásokat, hogy nem voltak kikötve. A törvény előírja, hogy a munkaadó köteles kollektív, illetve egyéni védőfelszereléseket biztosítani a munkásoknak, pl. hámot, sisakot, bakancsot és köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a dolgozók mindezeket használják is. Gyakori, hogy a munkaadók, de gyakran maguk a munkások is úgy kezelik a munkavédelmi előírásokat, mintha azok betartása opcionális lenne és emiatt az építkezésben történnek is munkabalesetek, magasból zuhannak le a munkások, mert nincsenek kikötve, az állványok nincsenek kellőképpen felszerelve. Ezek olyan okok, amelyek a munkavédelmi előírások betartásával és a munkavédelmi felszerelés használatával elkerülhetők lennének. Előfordul, hogy a munkaadó biztosít védőfelszerelést, de a munkás arra hivatkozik, hogy nyáron melege van a sisakban, izzad a lába a bakancsban, esetleg felteszi a sisakot, de már nem hajlandó kikötni magát. 

– Mi, mint ellenőrző szerv, kizárólag a munkaadót bírságoljuk meg. Hiába biztosította a munkavédelmi felszerelést, ha a munkás azt nem használja, akkor is a munkaadót terheli a felelősség, mivel gondoskodnia kell arról, hogy ezeket használják is – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Ellenkező esetben a munkaadót nyolc-tíz ezer lej közötti pénzbírsággal sújtják. Az építkezések terén gyakori, hogy a fővállalkozó kiadja a munkát alvállalkozóknak, viszont minden esetben pontosan le kell szögezni a felelősségeket, hogy elkerüljék az utólagos egymásra mutogatásokat. Az elmúlt évek tapasztalata arra utal, hogy a kis cégeknél gyakoribbak a rendellenességek, néhány képzetlen munkást olcsón dolgoztatnak, sok esetben anélkül, hogy védőfelszerelést biztosítanának számukra. Kérdésünkre, hogy a téli időszakban milyen körülményeket kell teremtsenek a munkaadók szabadtéri munkát végző alkalmazottaiknak, az igazgatóhelyettes rámutatott, a törvényes előírások szélsőséges időjárási viszonyokra vonatkoznak, azaz ha a hőmérsékleti értékek egymást követő két napon mínusz húsz Celsius-fok alá süllyednek. Ilyenkor kötelesek csökkenteni a munkaidőt, meleg teát biztosítani, valamint kialakítani egy olyan fűtött helyszínt, ahol bizonyos időközönként melegedhetnek a munkások. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy az építőcégek télen inkább belső munkálatokat vállalnak, hiszen a fagyos idő nem alkalmas az építkezésre. Télen inkább az újságárusokat, kerékpárral közlekedő futárokat foglalkoztató cégeknél vizsgálódnak a felügyelők. 

 

Két halálos kimenetelű baleset

A munkaügyi felügyelőség lapunkhoz eljuttatott közleményéből kiderül, hogy októberben két halálos baleset történt a megyében, amelyek kapcsán felmerül a munkabaleset lehetősége. Egyik esetben egy őrző-védő cég munkását holtan találták a munkahelyén, a másikban pedig egy kerékpáros szenvedett közúti balesetet, miközben a munkahelyére tartott. A vizsgálat mindkét esetben folyamatban van, ennek nyomán állapítják majd meg, hogy munkabalesetnek minősíthetők-e vagy sem. Október folyamán a munkaügyi felügyelők több mint hatvan személyre bukkantak, akik hivatalos munkaszerződés hiányában dolgoztak. Mindemellett éjszakai, rajtaütésszerű ellenőrzéseket is végeztek, elsősorban vendéglőkben és kereskedelmi egységeknél, és négy esetben bírságot róttak ki, mivel a munkaadók nem tettek eleget a törvény által előírt kötelezettségeiknek, azaz nem tudtak felmutatni nyilvántartást arról, hogy melyik alkalmazott hány órát dolgozott éjszaka.