A többség tájékozatlan

A fiatalok és a közéleti kérdések

A 30. DÖKSZAB-on részt vevő diákok több szakmai előadást is meghallgathattak, többek között az Európai Unió kínálta lehetőségekről, a tudatos médiafogyasztásról, a gazdaságról és a politikáról is. Vannak, akik azt gondolják, hogy a fiatalokat nem érdeklik a közéleti kérdések, vagy nincsenek tisztában azzal, hogy ez miként is befolyásolja a mindennapjaikat. Azonban a DÖKSZAB-ról származó tapasztalat ennek az ellenkezőjét igazolja, ugyanis a résztvevők megtöltötték a termet, amikor Markó Balázs közgazdász, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport kutatója, a milánói Bocconi Egyetem doktorandusza tartott előadást a politikáról és az állam intézményeiről.

Ha a DÖKSZAB résztvevőiből indulunk ki és abból, hogy ők mennyire ismerik ezt a területet, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs probléma, viszont általánosan azt gondolom, hogy mind a középiskolások, mind pedig a népesség nagy része elég tájékozatlan azzal kapcsolatban, hogy hogyan is működik a demokrácia, a román állam, vagy éppen hogyan is működnek a választások, fogalmazott Markó Balázs, aki rámutatott arra, hogy az utóbbi két évnek a közvitái megerősítik azt a tényt, hogy sokan vannak,  akik nem tudják, hogy hogyan működnek az állam legalapvetőbb intézményei, vagy hogyan kellene ezek működjenek.

A fiatal közgazdász előadása során felmerült az a kérdés is, hogy inkább a szabadság vagy inkább a jólét a fontos. A részt vevő fiatalok pedig egyetértettek abban, hogy a szabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása fontosabb, mint a jólét, bár az elmúlt időszakban azt láthattuk, hogy több választást is megnyertek a Föld országaiban pusztán jóléti kérdésekkel. Az előadás során lefolytatott vitának az a tanulsága, hogy nem kell feltétlenül választani az emberi jogok és a jólét között, nyomatékosította Markó Balázs, aki elismerte azt is, hogy a kampányban a jóléti kérdések látszólag sokszor felülírták az emberi jogok kérdéskörét, és ezzel sok szavazatot tudtak nyerni a szélsőséges pártok. Fontos viszont kiemelni, hogy ezek a „jóléti” kérdések a valóságban hazugságok, fals ígéretek voltak részükről. Azok a rendszerek, amelyek tudják vagy próbálják biztosítani az emberi jogokat, és emberséges politikát folytatnak, ugyanakkor a jólétet is biztosítani fogják, amennyire ez lehetséges egy társadalomban.

Nem kell tehát választani az emberi jogok és a jólét között, valamint fontos tisztában lenni azzal, hogy a szélsőséges pártok ígéretei hamisak voltak, például a romániai választások alkalmával is. Azonban a választások után sok fiatalt rosszul érintett, hogy az ország vezetése tett olyan lépéseket, amelyek hátrányosak számukra, például az ösztöndíjrendszer karcsúsítása. Ezek után pedig felmerül az a kérdés, hogy ez a változás sarkallhatja-e arra a fiatalokat, hogy forduljanak a szélsőséges, populista, pártok irányába? Ezzel kapcsolatban a milánói Bocconi Egyetem doktorandusza aláhúzta, hogy fontos kérdés, hogy ne az oktatás sérüljön, ne azokat a fiatalokat sújtsa a legkeményebben a költségvetési megszorítás, akiktől az ország jövője, a demokrácia és a gazdaság helyzete fog függeni. Markó Balázs azt is hozzátette, hogy meglátása szerint fontos, hogy a fiataloknak korrekt információkat biztosítsanak, és hogy tájékoztassák őket a fejleményekről. Másrészről pedig, ami még fontos, azok pont az ilyen diákszövetségi és diáktanács-kezdeményezések. Ezeknek persze egyrészt az a lényegük, hogy segítenek a diákoknak abban, hogy legyen szavuk a saját oktatásukban és abban, hogy hogyan kellene megszervezni az oktatást Romániában. De abban is van egy nagyon fontos szerepe ezeknek az eseményeknek, csoportosulásoknak, hogy ezek a diákok megtanulják valamennyire azt, hogy hogyan működik a közélet, hogyan működik a közbeszéd, hogyan kell érvényesülni politikai szinten, és persze nagyon fontos és nagyon érdekes politikai viták is történnek az ilyen események alkalmával, sorolta Markó Balázs, aki úgy vélekedett, hogy a diákszövetségekben való részvétel, a diákszövetségi munka mindenképpen a közösség erősítésének egy elengedhetetlen része, valamint erősítés lehet politikai szempontból is.

Ha pedig politikai szempont, akkor azt a kérdést sem lehet megkerülni, hogy Romániában hatodik osztályban van polgári nevelés tantárgy, azonban nem elégséges a tananyag, és annak minőségével is problémák vannak. Az iskolákban továbbá van egy korlát, hiszen nem lehet politizálni, így pusztán elméleti szinten és nagyon szárazon lehet beszélni arról, hogy hogyan is működik az állam és annak intézményei, mondta a doktorandusz, aki azon az állásponton van, hogy a politikai véleménynyilvánítás és a politikai vita meg kellene jelenjen a fiatalok körében, hiszen ez tudja biztosítani a fejlődésüket, illetve azt, hogy amikor választópolgárokká válnak, akkor tudják józanul és kritikusan megítélni azt, hogy milyen alternatívák közül választhatnak.

Markó Balázs DÖKSZAB-on tartott előadásán szóba került a költségvetési hiány kérdése is. A deficit leküzdése kimondottan érinti a fiatalokat is. Például az iskolások esetében láthatjuk, hogy sok esetben megvonták az ösztöndíjakat, és nem növelték jelentősen a beruházásokat az oktatás területén, ennek következtében az iskolások is megérzik, hogy mi történik a gazdaságban, valamint további információ eljut hozzájuk a szüleiken keresztül vagy éppen a hírekből, mondta a közgazdász, aki kiemelt egy másik nehézséget is. Ugyanis azt követően, hogy a fiatalok kikerülnek az iskolából vagy az egyetemről a munkaerőpiacra, fennáll annak a kockázata, hogy kevesebb lesz a karrierlehetőség, ami életszínvonalbeli gondokhoz vezethet a következő 1-2 évben, ezért is kell a kormánynak hatványozottan odafigyelnie arra, hogy hogyan érintik a fiatalokat a megszorítások, nyomatékosította a Bocconi Egyetem doktorandusza.

Több közgazdász is ezt a két évet említi, ami kimondottan nehéznek ígérkezik gazdasági értelemben. Azonban ennyi idő nem lesz elég arra, hogy a költségvetési hiány egy megfelelő szintre mérséklődjön, ahhoz négy-hat évre vagy még annál is több időre lesz szükség, mondta Markó Balázs. Rámutatott, hogy másfél-két év múlva a termelés kicsit gyorsulni fog, az ipar teljesítménye valószínűleg javulni fog, növekedhetnek a bérek, és csökkenhet a munkanélküliség. Ugyanakkor egy valós veszély lehet, hogy bő három év múlva a választási kampányban a pártok megint elkezdenek felelőtlenül osztogatni. Markó Balázs szerint a koalíciós pártok feladata jelen állás szerint az, hogy kezdjék el helyrehozni a költségvetést, mert jelenleg az egyik legnagyobb veszély az, hogy nem tudják életbe léptetni a megszorításokat, az pedig oda vezethet, hogy az ország pénzügyi vagy általános gazdasági krízisbe kerül.

A jövő Romániájának és a fiataloknak a gazdasági és a szociális jövője akkor van biztosítva, hogyha az országnak van egy növekedési potenciálja, hogyha a biztonságot tudja szavatolni a kormány, és ha ezek megvannak, akkor úgy gondolom, hogy az ifjúság helyzete is javulni fog a következő években, hangsúlyozta Markó Balázs, aki szerint az oktatással, a biztonságpolitikával és a költségvetési politikával a fiataloknak a jövője is biztosítva lesz itthon.