Új irányzatok a meteorológiai szolgáltatásban

Május 16. és június 3. között Genfben megtartották a Meteorológiai Világszervezet 16. kongresszusát.

Május 16. és június 3. között Genfben megtartották a Meteorológiai Világszervezet 16. kongresszusát, amelyen Romániát dr. Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Intézet vezérigazgatója mellett dr. Makkai Gergely, a marosvásárhelyi meteorológiai központ vezetője képviselte. A szakember lapunknak beszámolt tapasztalatairól.

– Milyen fontos döntések születtek a – tudomásunk szerint négyévente szervezett – világfórumon?

– A Meteorológiai Világszervezet kongresszusa a szakma legmagasabb szintű fóruma, amelyen 189 ország és tagszervezet képviseltette magát. A vezető testület tagjainak a megválasztása mellett a kongresszus kidolgozta az elkövetkezendő négy év szakmapolitikai stratégiáját és az ennek megfelelő kivitelezési tervet, illetve a költségvetést. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi klímaváltozások mellett ahhoz, hogy minél pontosabban és időben előre jelezhetők legyenek a jelenségek, fejleszteni kell az infrastruktúrát. Növelni kell a megfigyelőállomások számát, ugyanakkor a meglévők felszerelése is korszerűsítésre szorul. Már a kongresszus első napjaiban felszólították a fejlett gazdaságú államokat, hogy támogassák 75 millió dollárral egy nemzetközi alap létrehozását, amiből fedezhetik a fejlődőben levő államok meteorológiai hálózatának bővítését, modernizálását. A statisztikák igazolják, hogy az egyre gyakoribb extrém éghajlati jelenségek, amelyek nagyméretű természeti katasztrófát okoznak, 90%-ban valamilyen módon a légkörhöz kötődnek. A katasztrófák a legszegényebb államok gazdaságát érintik, ezért kell támogatni ezeket a – trópusi övezetben levő – államokat.

– Az egyre nagyobb erejű légköri jelenségek esetén fontos az előrejelzés, hiszen ezáltal idejében óvóhelyekre menekülhetnek az emberek, sőt az ingóságokat is megóvhatják. Romániában nemrég a meteorológiai jellegű információkat csak fizetés ellenében tette közzé a szolgáltató, holott egyre inkább közérdekűek kell legyenek. Hozott-e a kongresszus e téren változást?

– Eddig a világszervezet az élet- és a vagyonvédelem érdekében a hangsúlyt az előrejelzésekre, riasztásokra helyezte. Ez a helyzet radikálisan megváltozott. Ma már a hosszú távú fejlesztési stratégiák elképzelhetetlenek a klímára vonatkozó információk nélkül. Tudnunk kell, hogy milyen éghajlati viszonyok vannak, és ami ennél is fontosabb, milyen extrém jelenségek várhatók ott, ahol bármilyen, a természetet megváltoztató beruházás vagy gazdasági tevékenység történik. Ezért a kongresszus utolsó napján is óriási vitát váltott ki az éghajlati szolgáltatások globális keretrendszerének kidolgozása, ami azt jelenti, hogy a meteorológiai információkat világszerte közkinccsé kell tenni.

– Volt-e olyan szakmai értekezlet, amely a legújabb kutatások eredményeit ismertette?

– Számomra a legérdekesebb előadást Brian Haskins, a világ egyik legnagyobb elméleti meteorológusa tartotta A valószínűségtől a determinizmusig a meteorológiai előrejelzések terén címmel. Bár inkább filozófia felhangú címet adott dolgozatának, tulajdonképpen összefoglalta az utolsó két évtized csúcskutatásainak, a műholdas megfigyeléseknek az eredményeit. Rájött, hogy az egymástól több ezer kilométer távolságra levő extrém légköri jelenségek befolyásolják egymást. Ez azt jelenti, hogy ha például Ausztráliában hosszan tartó szárazság és hőség van, akkor ez kihat Európa klímájára is, bár látszólag a nagy távolság miatt nem lehet köze az egyik kontinens időjárásának a másikéhoz. Különösen nagy figyelmet kell szentelni az óceáni medencék bárikus oszcillációira. Például, ha az Atlanti-óceán északi medencéjében, Izlandon csökken a légnyomás, akkor délen, az Azori-szigeteken nő, és fordítva. Ez a különbség befolyásolja a környék időjárását. A Csendes-óceán déli medencéjében levő ún. El Nino-jelenség (a bárikus légnyomásmérleg rendellenes váltakozása) – az utóbbi kutatások eredményeként igazolhatóan – jelentősen befolyásolja a Föld meteorológiáját. Ezzel az összefüggéssel értelmezhetők azok az extrém éghajlati jelenségek, amelyekre eddig sokszor nem találtunk magyarázatot.

– A tudósok körében megoszlik a vélemény a globális felmelegedést illetően. Vannak, akik azt állítják, hogy nem az ember környezetkárosító tevékenységének az eredménye, hanem olyan természetes folyamata Földnek, amelyre már volt példa évmilliókkal ezelőtt. Tisztázta-e ezt a kérdést a világkongresszus?

– Ez a téma nem került ugyan napirendre, de a szakmai dolgozatokban esetenként a kollégák rávilágítottak. A meteorológiai világszervezet és a szakemberek véleménye az, hogy a jelenlegi éghajlatváltozást, a globális felmelegedést az emberi tevékenység okozta. Azok, akik tagadják ezt a tényt, olyan lobbiszervezetek tagjai, amelyek mögött kőolaj-kitermelő és -fel-dolgozó cégek, más gazdasági érdekcsoportok állnak és megpróbálják elterelni a közvélemény figyelmét a valós okokról. Ma már egyértelmű, hogy a gazdasági tevékenység környezetkárosító hatása hozzájárul a globális felmelegedéshez. Lehet, hogy a földtörténeti korokban voltak különböző hőmérséklet-ingadozások. Az is elfogadható, hogy van egy általános felmelegedési trend, azonban ennek a sebességét mindenképpen a környezetet károsító tevékenység gyorsította fel. Amióta meteorológiai méréseket végeznek a Földön, azóta a földtörténetben a legmelegebb 1998-ban, 2005-ben és 2010-ben volt, s ezt a paleoklimatikus kutatások is megerősítik. Sajnos, még mindig olyan mértékű a világ kőolaj-kitermelése és a származékok feldolgozása, illetve hasznosítása, az erdőirtás, a mészkőhasználat, amiért megnőtt a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációja, hogy ez egyértelműen sietteti a globális felmelegedést, s ez elkerülhetetlenül éghajlatváltozáshoz vezet.

– A marosvásárhelyi meteorológiai központ igyekszik felzárkózni a világszervezet által meghatározott követelményekhez. Korábban már hírt adtunk arról, hogy a volt sportreptéren szeretnék felépíteni a környék legkorszerűbb állomását. Hogyan állnak a terv kivitelezésével?

– Kelet-Európában az egyik leghosszabb meteorológiai adatsorral rendelkezünk, mivel 1896 óta méréseket végzünk. Egy helyben készített, homogén adatsorunk 1946 óta van. Ekkortól működik a meteorológiai pontunk a régi repülőtéren. Itt sohasem volt saját épületünk, a helyiségeket a repülőtértől béreltük, nem volt ahova korszerű berendezéseket helyezzünk, ezért döntöttünk úgy, hogy szükség van egy új állomásra, amelyet a meglévő műszerkert mellé húznánk fel. Tavaly, kormányhatározattal 10 ár területet kaptunk a repülőtértől, ez elég az épületnek. Elkészültek a tervek, a pénz is megvan, azonban a polgármesteri hivatal nem bocsátotta ki az építkezési engedélyt. Amint megtudtuk, a hivatal először szeretné telekeltetni a leszállópályát, hiszen nemrég a területet megkapta a város. Azt ígérték, ha ez megtörténik, számunkra is kibocsátják az engedélyt és hozzáfoghatunk az építkezéshez, amit reményeim szerint fél év alatt be is fejezhetünk. És állítom, hogy az ország legkorszerűbb meteorológiai állomása lesz a marosvásárhelyi.