2019. október 18., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ahol a tárgy is élővé válik

Kissé rendhagyó módon ünnepeltek múlt hét végén a kiskendiek: nem egy eseményre, netán személyiségre, hanem egy épület létére emlékeztek. Ez a számukra fontos ingatlan a helyi művelődési otthon.

Múlt szombaton kissé rendhagyó módon, de szép ünnepélyt tartottak Kiskenden, a Sütő András író nevét viselő helyi kultúrotthon avatásának tizedik évfordulója kapcsán: emlékeztek, az időseket köszöntötték, a helyi Pál Hunor nevéhez fűződő emléktáblát avattak és képzőművészeti tárlatot nyitottak. 

A résztvevőket Sagyebó István, Balavásár község polgármestere köszöntötte, ismertetve a művelődési otthon „történetét”, megemlítve azt is, hogy az avatáskor helyi alkotók munkáiból nyílt tárlat az épületben, és ezúttal is egy helyi képzőművész alkotásai kaptak helyet az emeleti kiállítótérben.

A kerek évforduló kapcsán egy, az épülethez méltó emléktáblát, égerfából készült domborművet leplezett le a polgármester és Pál Levente helyi református lelkész, aki ismertette a névadó Sütő András munkásságát, valamint az emlékjel alkotóját, Pál Hunort.

Ezután került sor a helyi idősek köszöntésére. Mivel a környező településeken szokás az időseket ünnepélyen köszönteni, a helyi református egyház és a Pál András vezette helyi Providentia egyesület kezdeményezése során első alkalommal rendezték meg itt is – tudtuk meg a polgármestertől, aki a lelkésszel együtt köszöntötte az időseket, majd Pál Hunor novellát olvasott fel. Ezután a falu hatvan emberének nyújtottak át emléklapot és egy szál virágot. Mindannyian 60 év fölöttiek, bár az elöljáró elismerte: ez a korhatár igencsak vitatható, és messzemenően nem az öregkor kezdetét jelenti.

Az ünnepség utolsó mozzanataként a kiállítótérben Pál Hunor fába faragott alkotásait, féldomborműveit ismerhette meg a közönség, a nyolc kiállított alkotásból hat vallási, kettő egyéb művészeti témájú.

Az évfordulóra Pál Hunor nem mindennapi emlékjelet faragott az intézménynek

Fotó: Gligor Róbert László


Fán és fában közvetít üzenetet

Pál Hunor 1976-ban született Marosvásárhelyen, színésznek tanult, színészként dolgozik, de rájött: a világot jelentő deszkával mást is lehet csinálni, mint ráállva eljátszani egy mások által megírt szerepet vagy gondolatokat közvetíteni: a fa lehet üzenetközvetítő is: kibontható belőle az érzelem, a gondolat. 

Lapunknak elmesélte: Nagyváradon kezdte színészi pályáját, 2014-2018 között Debrecenben folytatta, a közelmúltban pedig Veszprémbe szerződött, de szíve erősen hazahúzza, és arra készteti, hogy valamit nyújtson a kendi közösségnek. A fafaragás iránti elhivatottság egy pillanatnyi „bevillanás”, egy megmagyarázhatatlan szikra volt, hogy valami megfoghatót is hátrahagyjon a színpadi szereplései mellett, így 2015-ben elkezdett faragni is. Már volt kiállítása Debrecenben a reformáció 500. évfordulóján a színház-hitvallás témában egy ottani grafikussal közösen, Pécsett is volt két kiállítása, idénre is van még kilátásban néhány tárlat, és az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatkozhat. Munkássága átment a szakralitás irányába, és ilyen tematikában idén a Művészetek Völgyében, Taliándörögdön is volt kiállítása. Egyre inkább foglalkoztatják a monumentális alkotások, de színházi tapasztalatait is szeretné fába róni.

A most felavatott emléktáblával kapcsolatban elmondta: az ő ötlete volt valami maradandót alkotni a kiskendi kultúrotthon számára, egy kulturális intézményhez és annak névadójához illő alkotást. Figyelembe véve Sütő munkásságát és az épület rendeltetését, három-négy hónapos érlelődés után vágott bele a megvalósításba, amire két hónapja maradt, így naponta akár tizenkét órát is dolgozott az alkotáson. A megálmodott és kivitelezett forma egy nagy nyitott könyv az író arcképével és egy idézetével, mintegy tanításként a következő nemzedék számára: „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” A nagy könyv mellett Sütő legjelentősebb műveit közreadó három kisebb könyv jelenik meg. 

Az emléktáblát és a kiállítást a kiskendiek meglepődve, érdeklődéssel fogadták, mert bár Pál Hunor közülük indult művészi pályájára, képzőművészi oldalát egyáltalán nem ismerték.


Aktív művelődési élet zajlik

Kiskenden 2000-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy szükségük volna egy saját, korszerű kultúrotthonra. Közmunkával lebontottak egy régi épületet, és annak a helyén 2002-ben elkezdték a mai kultúrház építését. A pénzhiány itt is rányomta bélyegét a munkálat ütemére, mígnem 2008-ban kaptak egy 650 ezer lejes nagyobb támogatást a művelődési minisztériumtól, ezzel sikerült is befejezni az építkezést, és a következő év nyarán felavatni az épületet. Akkor Pál András tiszteletes javasolta, hogy Sütő András nevét vegye fel az intézmény, és ez nagyon jó ötletnek bizonyult – ismertette az intézmény rövid múltját Sagyebó István. Lévén szó új és kimondottan kulturális rendeltetésű épületről, a község legtöbbet igénybe vett épülete volt az elmúlt tíz évben. Számos közösségi rendezvénynek, lakodalomnak, hagyományos szüreti és farsangi kosaras báloknak adott helyet, több éven át volt a Vándorcsizma néptánctalálkozók helyszíne, a Maros Művészegyüttes és a Bekecs néptáncegyüttes is megfordult néhányszor az épület színpadán, míg a színtársulatok közül a legnagyobb sikereket mindig a helyi amatőr színjátszók aratták. Hogy nem csak évente egy-két alkalommal használt épületről van szó, az is bizonyítja, hogy egy héttel a tizedik évforduló után, ezen a hétvégén újabb két művelődési eseménynek biztosít teret: a helyi iskola hetedik osztályosai tartanak itt szüreti bált, valamint a kovásznai Pódium színjátszó társulat mutatja be a Szélhámosok című produkcióját – említette meg a polgármester.