Április 29-én, kedden este a marosvásárhelyi Művész mozi klubtermében a fotóklub tagjai – lánya, Marx Ágnes jelenlétében – a névadóra, a 100 éve született Marx József fotográfusra emlékeztek. Az eseménysorozat a városnapokon is folytatódik.
A meghitt hangulatú rendezvényen Both Gyula, a klub elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Csegzi Sándor szólt a közönséghez. Elmondta, azért támogatja a polgármesteri hivatal nevében a fotóklubot, mert tagjai értékteremtő tevékenységet folytatnak, munkájukkal, művészetükkel nemcsak a klub, hanem a város hírnevét is öregbítették, köztük a legkiemelkedőbb egyéniség volt Marx József klubalapító.
A volt kollégára, barátra, a fotóklub alapítójára Török Gáspár EFIAP fotóművész emlékezett. Elmondta: Marx József, a mi Jóska bácsink jó időben, de rossz helyen született és élt. Ha a sors nem Erdélyországba veti, hanem valahol tőlünk nyugatabbra éli le életét, akkor ma a nevét Kepes György, Almásy Pál, Munkácsi Márton vagy Kálmán Béla nevével egy sorban emlegetnék, akikkel nagyjából egy időben élt és egytudásúak is voltak.
Jóska bácsinak lett volna alkalma máshova költözni, elmenni szülőváro-sából, hiszen Nagyenyeden is élt, aztán a második világháború poklát is megjárta, orosz fogságba is került, de mindig hazajött. Autodidakta módon tanulta a fotózást. Az érettségije után édesapjától ajándékba kapott fényképezőgéppel csodákat alkotott, rögtön felfigyeltek fotóira a különböző kiállításokon. A háború után Marosvásárhelyre jött haza, itt élt és alkotott élete végéig. S bár a helyi kereskedelmi vállalatnál dolgozott főállásban, életét a fotózásnak szentelte. Nagy fordulatot hozott életébe az Új Élet című folyóirat megalakulása, ahol fotóriporterként alkalmazták. Erdélyben, Romániában szinte mindenhova eljutott. Néprajzi tematikájú, a vidéki életről készített fotói nemcsak igen magas művészi értékűek, hanem ma már történelmi dokumentumok is. A falu világa egyedi hangulatban, képekben köszön vissza. A legérdekesebb és -értékesebb fotók a ma már nem létező Ada Kaleh szigetét örökítik meg. Ezenkívül olyan tájegységek, mint Kalotaszeg, igazi néprajzi időkapszulát jelentenek ma a néprajzkutatóknak, hogy csak néhányat említsünk. Külön ki kell emelni több évtizedes színházi fotózását is. A szatmárnémeti, marosvásárhelyi nemzeti színházak, valamint a színművészeti egyetem előadásairól, művészeiről készített fényképek az erdélyi magyar színháztörténeti hagyaték része. Ugyanakkor az Új Élet szerkesztőségi munkájának köszönhetően sikerült olyan neves erdélyi magyar értelmiségiekről kiváló portrékat készíteni, mint Kós Károly, Vita Zsigmond, Kemény János stb.
Jóska bácsi rendkívüli ember is volt, aki önzetlenül osztotta meg tudását másokkal. A II. világháború után nem volt fotós-felsőoktatás Romániában, de „egyszemélyes egyetemén” több százan tanultak meg úgy fotózni, hogy mindig a magas művészi értéket tartsák elsődleges célnak. Nagyon jó kapcsolatteremtő és -építő volt. Rendszeresen jelen volt a Romániában szervezett fotókiállítások zsűrijében, és azt a privilégiumot is kiharcolta, hogy a legádázabb cenzúra és szellemi elnyomás idején az általa külföldre feladott csomagokat a vámnál minden megszorítás nélkül fogadták, és továbbították a különböző kiállítások helyszínére, így Marosvásárhelyről jutott ki sok más erdélyi fotós alkotása.
Nemcsak az az érdeme, hogy 61 évvel ezelőtt létrehozta a Marosvásárhelyi Fotóklubot, hanem emellett több más helységben levő klub fölött is bábáskodott, s szerte az országban ösztönözte a pályakezdőket.
Jóska bácsi magasra emelte a mércét, s azt nekünk kötelességünk átugrani, ezzel adózva emlékének – zárta megemlékező szavait Török Gáspár.
Ezt követően Kertész Katalin, a klub pénztárosa felolvasta dr. Teodor Radu Pantea fotóművész üzenetét, aki igen elismerően szólt nemcsak Erdély, hanem Románia egyik legnagyobb fotográfusáról, és gratulált a klubnak, hogy megemlékezett róla.
Közben a jelenlevők megtekinthették Marx József több száz fotóját, illetve néhány róla készült képet is, de az igazi csemege a Dunatáj Alapítvány által 2003-ban életéről készített dokumentumfilm volt, ahol felesége, volt klubtársak, fotósok emlékeztek az emberre, a művészre. Elhangzott Tófalvi Zoltán interjúja, amelyet a Marosvásárhelyi Rádiónál több mint 35 éve rögzített, és amelyben maga az alkotó is életéről, művészetéről, alkotásairól beszélt.
A jelenlevők abban is megegyeztek, hogy évente, születésnapja környékén kiállítást szerveznek munkáiból, ameddig sikerül valahol, valamikor egy állandó emlékszobát nyitni, hiszen lánya szerint több mint 10.000 fényképet, negatívot, negatívmásolatot hagyott hátra.
A megemlékezés része lesz a Marosvásárhelyi Napokon, május 16-án, pénteken 17 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában nyíló tárlat is, ahol nagyrészt színházi fotóit tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitón Both Gyula, a fotóklub elnöke, Török Gáspár fotóművész, Gáspárik Attila színművész, a színház igazgatója és Csegzi Sándor a polgármesteri hivatal képviseletében szól majd az egybegyűltekhez.
