Só útja nap a Tündér Ilona völgyben

A Só útja nevű környezetvédelmi programot 2007-ben hozta létre a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ, az útvonalat ezelőtt nyolc évvel jelölték ki – közölte Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ elnöke. 

– Honnan jött az ötlet, hogy megszervezzék a Só útja napot?

 – Európában mindenütt divatosak a zöldutak, így gondoltuk, hogy Maros megyében mi is egyet kialakíthatunk. Úgy gondoltunk a Só útjára, mint az egyik legismertebb, hagyományra épülő útvonalra, amely a legendák szerint a Parajdot Marosvásárhellyel összekötő valamikori római út, illetve a középkori székely sószállító út nyomvonalát követő gyalogösvény.

– Mi a célja a rendezvénynek?

 – A Fókusz Öko Központ környezetvédelmi és a fenntartható fejlődés elveit alkalmazó szervezet. Támogatjuk a környezetbarát turizmust, az úgynevezett szelídturizmust. Úgy gondoljuk, a mi vidékünkön (Marosvásárhely, Szováta, Parajd, egész Székelyudvarhelyig) vagy akár a Maros mentén is vannak olyan helyek, amelyeket gyalogosan is be lehet járni. Nem muszáj több száz 

kilométert utazni autóval, hogy szép helyeket lássunk, itt is vannak szép vidékek, csak ezeket fel kell fedezni. Úgy gondoljuk, hogy ez mindenkinek 

jó, mert a helyi gazdaságot is élénkíti és a helyi értékek megismerését is elősegíti.

A Só útja című program révén lehetőség nyílik minden évben kirándulni azok számára, akik Marosvásárhelyről gyalogosan szeretnének túrázni, kikapcsolódni a természetben. A bejelölt turisztikai ösvény Marosszentgyörgyről indul. A legendák alapján a valamikori római út nyomvonalát követve, közel 60 kilométeres út köti össze a marosszentgyörgyi sós fürdőt a parajdi sóbányával. Idén rengeteg gyerek vágott neki  a természetjárásnak Maros megye egyetlen zöldútja évadnyitóján. A kijelölt útvonalról szép kilátás nyílik, az erdőn és réten áthaladó ösvény több eldugott kis falut is érint, mint például Székelybő és Nyárádselye. A túrázó a gyalogúton, a Nyárád völgyét elérve, megpihenhet a jobbágyfalvi Tündér Ilona vendégházban, ahol kedves fogadtatásban részesül. A jelzett turistaút átvezet a Bekecsen, az óriások árkában, ahol a régi római út nyomai lelhetők fel. Folytatva az útvonalat, Sóváradra érünk, a Kis-Küküllő völgye után, az ösvény tovább megy Parajd irányába és a sószorosban ér véget. 

A Só útja napon jelen volt a Maros megyei hegyimentő-szolgálat munkatársa is, Ferenczi István, akit ugyancsak megkérdeztünk a túrával kapcsolatban.

 – Maga a Só útja 61 km hosszú, 

amiből mi ma 10 km-t jártunk be, ami a gyerekeknek kb. bő öt órába telt, 

hosszabb-rövidebb megállókkal. Mindenki túlélte és mindenki örömét lelte benne. 

– Hogyan kell készülni egy ilyen túrára?

 – Ez az időjárástól függ, ma nagyon nagyon szép időt fogtunk ki. De fel kell készülni, hogy ha jön az eső, akkor legyen esőkabát, és persze a bakancs és a túrafelszerelés is nagyon fontos.

– Milyen tempóban lehet haladni így, csoportosan?

– Csoportosan egy kicsit körülményes a haladás, azt szoktuk mondani, hogy mindig a leggyengébbnek a tempóját kell felvenni, hogy együtt tudjunk maradni és csoportban lebonyolítani a gyalogtúrát. 

Amíg a csoportok legyalogolták a kijelölt távot a Tündér Ilona völgyéig, a rendezvény helyszínén gulyás főtt az üstökben. Talán a legkülönlegesebb Gagyi József egyetemi tanár gulyása lett.

 – Én nagyon büszke vagyok arra, hogy volt olyan év, amikor gulyásversenyre is beneveztem, akkor első díjat is nyertem, pedig nagyon válogatott zsűri bíráskodott, a zsűri elnöke a megyei tanács elnök asszonya volt. A sikerem megjelent az újságban, tulajdonképpen a kollégák abból értesültek róla. Meg kell jegyezzem, hogy én inas voltam az igazi szakács mellett és a receptet is tőle tanultam. Mindig van egy nyilvános recept, amit bárkinek el lehet mondani és le lehet írni, és van egy titkos recept. Úgyhogy a nyilvános receptről elmondhatom, hogy én nagyon sok köménymagot teszek a gulyásba, na meg mindenféle ízesítőszert, oreganót is, leostyánt is, tehát amit általában nem nagyon szoktak. A titkos recept pedig tényleg titkos, arról nem mondhatok semmit.

 Urbán Izabella