Sipos László: Megfordult világ

Új tárlat nyílt Kolozsváron

A járvány miatt sajnos bezártak a marosvásárhelyi galériák, újabb tárlatnyitókra egyelőre nem számíthatunk. Kolozsváron (még?) más a helyzet, ott nemrég egy újabb, érdekesnek ígérkező kiállítást nyitottak meg a szervezők. Sipos László Megfordult világ című időszaki kiállítása október 28-tól látogatható, Kolozsváron élő vagy odalátogató olvasóink így megtekinthetik azt.

A tárlatot a Kolozs Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Kolozsvári Művészeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezte, a kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti kiállítótermeiben látogatható az érvényben lévő járványügyi intézkedések betartása mellett.
A Felvincen élő és alkotó Sipos László festőművész, grafikus (szül. 1943, Kolozsvár) a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatott felsőfokú tanulmányokat, 1970-ben a textilművészeti szakon szerzett diplomát. Mestereinek Földes László esztétát és Bretter György filozófust tartja. A főiskola elvégzése után 1990-ig Tordán rajztanár, 1990–1992 között a kolozsvári Helikon című lap szerkesztőségében grafikus, majd 1992-től szabadfoglalkozású művész. Több mint 70 könyvet és kiadványt illusztrált rajzaival, számos bábszínházi díszletet tervezett és képzőművészeti cikkei jelentek meg. 1969-től jelen van a különböző kolozsvári és magyarországi csoportos tárlatokon, első egyéni kiállításával szintén 1969-ben mutatkozott be Kolozsvárt. Számos egyéni tárlata volt a kincses városban (legutóbb 2019 őszén az Ars Sacra Galériában), illetve többek között Marosvásárhelyen (1971), Bukarestben (1972, 2007, 2010), Nagyváradon (1976), Makón (1996, 2001, 2011), Oroszországban (2013), Budapesten (2014), Sepsiszentgyörgyön (2020). 1995-től a Barabás Miklós Céh vezetőségi tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 1997-ben elnyerte a Barabás Miklós Céh festészeti díját, 2004-ben a Szolnay Sándor-díjat, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

Művészetében többféle stílusirányzat (a pop-arttól a konstruktivizmuson és neoexpresszionizmuson keresztül a szürrealizmusig) hatása érik össze egy sajátos és azonnal felismerhető, egzisztencialista filozófiával átitatott gondolati és képi világgá. Festményei néhány fő témát járnak körül, mint például a művész és a tudósok felelőssége (lásd a Mágus/Einstein sorozatot vagy néhány kiváló alkotó – Ady, Bartók, Tamási Áron – portréit), a nő (eszményített) alakja és szerepei, a cirkusz világa (Bohóc sorozat). Számos műve balladai vagy népművészeti ihletésű (Kőműves Kelemenné, Csángó Madonna), visszatérő képszervező elemei (hal, fogó, kalapács, szegek, serleg) pedig a katolikus vallás alapszimbólumai. Jelképerejű főbb alakjaihoz (mágus, kakas, ló, életfa) többször visszatér az évek során, egy-egy sorozatot alkotva e motívumokból.
Jelen kiállítás egy szűkebb válogatást nyújt az alkotó egyben tartott és jól átlátható életművéből, kiragadva a legfontosabb témákat és a fő műveknek számító alkotásokat. Ugyanakkor bemutat néhány fiatalkori munkát is, amelyek az újdonság erejével hatnak, és betekintést enged a festő munkamódszerébe. A kiállítás főbb tematikai egységei: a vallási és népművészeti ihletésű fő művek, a zenével kapcsolatos alkotások, valamint az erdélyi és egyetemes magyar kultúra nagy alakjai előtt tisztelgő festmények – írják az alkotóról és tárlatáról a szervezők. A kiállítás kurátorai: Szebeni Zsuzsanna (Magyar Kulturális Intézet, Sepsiszentgyörgy) és Bordás Beáta (Kolozsvári Művészeti Múzeum).