2020. november 30., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

(Folytatás múlt pénteki lapszámunkból)

Felmérés a marosvásárhelyi kézmosási hiányosságokról

Mivel Semmelweis hazai és nemzetközi ismertségét annak köszönheti, hogy először – még a baktériumok kimutatása és potenciális jelenlétük tudatosítása előtt – ő hirdette a következetes és alapos kézmosást, a Semmelweis-emlékévben, 2018-ban egy egyszerű kézhigiéniai felmérést végeztünk Bolyai János városában, Marosvásárhelyen51. Felmértük, hogy az orvostanhallgatók kórházi tartózkodásuk ideje alatt betartják-e a személyi higiénés elvárásokat, és milyen gyakorisággal mosnak kezet a pácienssel való kontaktus előtt és után. A marosvásárhelyi orvostanhallgatók körében a kéz higiénéjére vonatkozó rendszabályok betartását vizsgáltuk több héten át a Maros Megyei Sürgősségi Kórház különböző osztályain. Három helyzetben elemeztük a hallgatók kézmosási szokásait: betegvizsgálat előtt, betegvizsgálat után és a beteg környezetével való érintkezést követően.
Mind a saját vizsgálatunk, mind a külföldi tanulmányok eredményei alapján52 a kórtermek felszereltsége szegényes a kézmosáshoz szükséges kellékeket illetően. Nemcsak az irodalmi adatok, hanem felmérésünk eredményei is alátámasztják, hogy a legelhanyagoltabb a betegvizsgálat előtti kézhigiéné (77,4%). A kézmosási compliance végső értéke a három kézmosási helyzetre vonatkoztatva és összesítve 36,2%-os volt. Ez az adat alátámasztja a WHO által megadott eredményt53, mely szerint az egészségügyi dolgozók közel 70%-a nem tartja be a kézhigiénés szabályokat (forgetting). Bár a lányok jobban odafigyelnek a kézmosás szükségességére és fontosságára, az eredmények összességükben azt mutatják, hogy az orvostanhallgatók nagy része elhanyagolja a kézmosást és a kézfertőtlenítést. Ennek oka lehet az érdektelenség, az időhiány vagy a kórtermek korlátozott felszereltsége. Ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a személyi higiéné betartása által megvalósuló megelőzésre a kórházakban.
A kézhigiénének fontos szerepe van a fertőzések csökkentésében és megelőzésében, ezért fontos a minél gyakoribb szappanos fertőtlenítő kézmosás, valamint az alkoholos kézfertőtlenítő használata54. A kézhigiéné manapság egy minőségi és biztonsági eljárás, mivel csökkenti a napi tevékenység során a kézre kerülő kórokozók számát és további terjedését. Az alapján, hogy a kórházon belüli fertőzések 20-80%-a kéz által terjed, elmondhatjuk, hogy a legfontosabb megelőző módszer a kéz megfelelő mosása a pácienssel, illetve a testnedvekkel, vérrel való érintkezés előtt és után55. Semmelweis Ignác öröksége arra kötelez bennünket, hogy javítsunk a kézmosási szokásokon a betegvizsgálat során, hogy ezáltal is csökkentsük a nozokomiális fertőzések kockázatát56.

Az Ajtay László gyűjteményéből származó képeslapon Semmelweis Ignác
budapesti szobra látható, Strobl Alajos műve


Összegzés

Az életükben egymással kapcsolatban nem levő, a végtelenben találkozó párhuzamos életpályát befutó Semmelweis Ignác és Bolyai János öröksége a ma embere, tudósa, értelmiségije számára számos üzenetet, következtetést közvetít. Személyiségük elemzésén túl az életükre jellemző történelmi kor, illetve az azt követő korszakok párhuzamba állítása hozzájárul a magyar tudomány és kultúra európai szintű és egyetemes elhelyezéséhez. Mindketten igazolták, hogy a paralellákra jellemző „egyenes” út követése és a közhangulattól eltérő igazmondás akadályokkal zsúfolt, de érdemes rajta járni, mert távolabb vezet. Példájuk arra figyelmeztet, hogy a társadalom részéről mindenkori kihívás a zsenik és az általuk létrehozott értékek megbecsülése, miközben a siker igazából akkor közös, ha a társadalom biztosítja a szakmai kibontakozáshoz szükséges teremtő, alkotó légkört. Ha enyhít kiemelkedő nagyjaink terhein (nehéz és ellentmondásos személyiségjegyek, túlzott érzékenység stb.), és irigység, avagy elvtelen verseny helyett segít az értékek, a kreativitás, az innováció kibontakozásában.
A közösségi érdek, a társadalom részéről elvárható felelősség fontos megnyilvánulása a kivételes tehetségek védelme és segítése. Miközben a fokozottan veszélyeztetett, rendkívüli módon kreatív talentumok egészségvédelme, társadalmi óvása a megszokottnál több ráfordítást érdemel57. Különleges hozzáállásra, fokozott erőfeszítésekre, több türelemre és nagyobb bölcsességre van szükség az okos, tehetséges és kreatív emberek, kiváltképpen a géniuszok megértése és tehermentesítése érdekében.
Összegzésképpen szolgál Széchenyi István közismert mondása: „A nemzet legfőbb értéke a kiművelt emberfők sokasága.” Ralph W. Emerson a társadalmilag nagymértékben sikeres Egyesült Államokban ugyanabban a korban így fogalmazott: „Egy nemzet nagyságát az határozza meg, hogy mennyi géniuszt adott a világnak, és milyen tiszteletben részesítette őket.”58 A fentiek jegyében mindenkori hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, az egyetemi képzésre. Miközben tisztelet, hála és megértés illesse nagyot alkotó őseinket és kortársainkat, mestereinket és tanítványainkat. A Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét, Vizi E. Szilveszter professzort idézve: „Napjainkban, a XXI. században egyetlen képlet uralja a világot: tudás + információ = hatalom. Sajnos ebből a képletből hiányzik valami, hiányzik az erkölcs. De éppen ez a feladatunk, hogy a magyarságot erkölcsre is neveljük. Mert a természettudományi, a társadalomtudományi gondolkodásmód egyben erkölcsre nevel.”59



51 TANKÓ–ÁBRÁM–BALÁZS 2018. 205.
52 MILASSIN 2010. 6–10.
53 WHO 2017.
54 PITTET–BOYCE–ALLEGRANZI 2017. 79.
55 WHO 2009.
56 Az is oktatói feladat, hogy Semmelweis nevét és munkásságát ismertessük, tudatosítsuk hallgatóink körében.
57 A tehetséggondozás ma már kiemelt helyet foglal el az oktatásban, de a talentumos egyének egészségvédelme és ezáltal – szükség esetén – bizonyos pozitív megkülönböztetés alkalmazása szinte ismeretlen és a gyakorlatban nem alkalmazott.
58 CZEIZEL 2015. 76.
59 ÁBRÁM 2016. 75.
Irodalom
ANTALL József: Semmelweis betegsége és halála. Bevezetés a nyilvánosságra hozott bécsi kórtörténet alapján kialakult vitához. Orvostörténeti Közlemények (1978): 83–84 9–13.
ÁBRÁM Zoltán: Csodálatos tanúságtétel, Marosvásárhely, 2016. 75.
ÁBRÁM Zoltán: Magyar és magyar származású Nobel-díjasok. Erdélyi Református Kalendárium (2018): 207–209.
BALÁZS Péter, ÁBRÁM Zoltán: Marosvásárhelyi orvosok a magyarországi orvosi karban. Epidemiológia-Hungarian Epidemiology 3 (2009): 6 95–110.
BALÁZS Sándor: A romániai magyar főiskolai oktatás. Kolozsvár, 1990.
BENEDEK István: Semmelweis betegsége. Orvostörténeti Közlemények (1978): 83–84., 149–186.
BENEDEK István: Semmelweis. Budapest. 1980.
BENKŐ Samu: Bolyai János vallomásai. Bukarest, 1972.
BRASSAI Zoltán: Az erdélyi magyar nyelvű orvosképzés történeti vonatkozásai és jelenlegi gondjai. In: TANKÓ Attila, PÉTER Mihály: Genersich Antal emlékkönyv születésének 150. évfordulója alkalmából. Adatok a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek munkásságáról. Budapest, 1994. 91–95.
CZEIZEL Endre: Tudósok, gének, tanulságok, Budapest, 2006. 19–69.
CZEIZEL Endre: Matematikusok, gének, rejtélyek, Budapest, 2011.
CZEIZEL Endre: Tehetség-talentum. Jó szerencse, semmi más?, Budapest, 2015.
FODOR József: A gyermekágyi láz. Orvosi Hetilap (1882): 16 775–786.
GAZDA István: Semmelweis Ignác emlékezete I-II. Budapest–Piliscsaba. 2001.
LÁZOK János, VINCZE Gábor: Erdély magyar egyeteme 1944–1949. Marosvásárhely, 1995.
MILASSIN Márta: A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban. Budapest, 2010. 6–10.
MOLNÁR László: Semmelweis Ignác emlékezete a Semmelweis Egyetemen. In: Semmelweis Ignác emlékezetére, Budapest, 2015. 52–53.
PITTET, Didier – BOYCE, John – ALLEGRANZI, Benedetta (eds.): Hand Hygiene: A Handbook for Medical Professionals, London, 2017. 79.
RÉTHELYI Miklós: Semmelweis Ignác életműve az UNESCO világemlékezet-listán. In: Semmelweis Ignác emlékezetére, Budapest, 2015. 13–17.
ROMICS Imre: Semmelweis-emlékek a Kárpát-medencében. In: Semmelweis Ignác emlékezetére, Budapest, 2015. 230–233.
SILLÓ-SEIDL György: Semmelweis halála. Orvostörténelmi beszámoló. Frankfurt am Main, 1977.
SZÖLLŐSI Árpád: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 1945–1995. Marosvásárhely, 1995.
TANKÓ Ildikó – ÁBRÁM Zoltán – BALÁZS Emőke: A kórházhigiénia rendszabályainak betartása az orvostanhallgatók körében. Orvostudományi Értesítő 1. (2018): 91 – 205.
VARGA Benedek: Semmelweis mint jelkép. In DEZSŐ Krisztina, MOLNÁR F. Tamás: Aesculapius és Clio. Pécs, 2018. 11–22.
WESZELY Tibor: Bolyai János matematikai munkássága. Bukarest, 1981.
WHO: WHO guidelines on hand hygiene in health care, Geneva, 2009.
WHO: Forgetting to wash your hands can cost lives. Geneva, 2017.
Megjelent az Ábrám Zoltán: Semmelweis Ignác és Bolyai János kora, In. Dezső K., Molnár F.T.: Semmelweis felismerésének határokat áttörő üzenete – Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécs, 2020,  pp. 9-24. – című kötetben.