Rockzenei konferencia Marosvásárhelyen
2023-02-27 15:00:00
- Kaáli Nagy Botond
A szó veszélyes fegyver (volt)
A szó veszélyes fegyver (volt)
A tavalyi, sikeres eseményt követően ismét megszervezi rockzenei konferenciáját a Marosvásárhelyi Rocksuli és a Beatkorszak Projekt. Az NKA Hangfoglaló Program támogatásával, a Volt egyszer egy beatkorszak blog és a Hangőr Egyesület közreműködésével sorra kerülő, A szó veszélyes fegyver (volt). Az erdélyi magyar könnyűzene lehetőségei és buktatói a rendszerváltás előtti Romániában című, igencsak érdekesnek ígérkező tematikákat felvonultató rendezvénysorozatnak március 3-án a Bolyai tér 15. szám alatti Studium Hub ad otthont. A programot az alábbiakban olvashatják.
10.00 óra: A konferenciát megnyitja Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere. Köszöntőt mond Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli vezetője, a konferencia szervezője és házigazdája.
10.15-11.30 óra: „És egy kicsit benne vagyunk mi is”. A szekció levezető elnöke Horváth Gergely rádiós műsorvezető, podcaster, kreatív producer.
10.15-10.30 óra: „Az úton menj tovább!” A nyitóelőadás a Meddig érhetett az ének? című, Marosvásárhelyen 2022-ben rendezett, a rendszerváltások előtti határon túli magyar könnyűzenével foglalkozó konferencia tanulságait, felvetéseit összegzi, miközben igyekszik számot adni a Beatkorszak Projekt és a Volt egyszer egy beatkorszak blog tavalyi, budapesti Látható rockzene című tanácskozásáról is, továbbá felvillantja a fél évszázada rendezett Diósgyőri rockfesztivál évfordulójára tervezett tanácskozás témáit. Előadó: Bajnai Zsolt, a
Beatkorszak Projekt vezetője, a Hangfoglaló Program elindítója (Budapest).
10.30-10.50 óra: „Valami mégis kimondatlan maradt”. Esettanulmány, amely a szatmárnémeti Mikron együttes történetén keresztül mutatja be az 1970-es évekbeli romániai magyar rockzenei életet. A romániai magyar könnyűzenei élet a politikai és gazdasági lehetőségekhez képest is viszonylag gazdag volt a rendszerváltás előtt. A saját lemezzel rendelkező, a médiában szereplő, ott alkalmanként fellépő profi együttesek mellett számos félamatőr garázszenekar is működött országszerte. Az előadás esettanulmány-szerűen kíván ráközelíteni az 1970-es évekre a rövid életű és méltatlanul mellőzött Mikron zenekar példáján keresztül. Előadó: Fodor János egyetemi tanársegéd, BBTE Történelem és Filozófia Kar, Magyar Történeti Intézet (Kolozsvár).
10.50-11.10 óra: A (rock)világot jelentő deszkák. Erdélyi koncerthelyszínek az „átkos” években. Az 1990 előtti évtizedek sokoldalúan fejlett szocializmusának új emberét is művelni kellett, természetesen a kultúrforradalom, a sarló és a kalapács jegyében. Ennek érdekében szükség volt kultúrotthonokra, munkásklubokra, diákházakra, a szakszervezetek művelődési házaira. Ezekben egy ideig a munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok színjátszócsoportokat alakítottak és mozgalmi dalokat énekeltek, a teadélutánokon szolidan táncoltak. Ám a hatvanas évek derekán őket is megfertőzte a rock and roll, sorra alakultak a beatzenekarok, hogy Beatles-, Rolling Stones-, Cream- és Hendrix-dalokkal lázadjanak szüleik értékrendje és a rendszer merev szabályai ellen. Az amatőr zenészek meghódították a kultúrotthonok, munkásklubok, diákházak színpadait, egyes városokban a sportcsarnokot, a filmszínházat és a nyári mozit is. Előadó: Zilahi Csaba rádiós műsorvezető, zenei szerkesztő, az Erdélyi magyarock című kötet szerzője (Kolozsvár).
11.10-11.30 óra: Nekünk írtak a dalról. Könnyűzene a romániai magyar sajtóban (1965–1989). Az előadás arra keresi a választ, hogy mennyire volt jelen a könnyűzene a romániai magyar sajtóban, mennyire kaptak teret a romániai magyar fesztiválok és együttesek az országos és megyei sajtóorgánumokban. Az 1960-as évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig viszonylag sok újságcikk foglalkozott a könnyűzene különböző műfajaival és zenekaraival, viszont a diktatúra elmélyülésével mindez háttérbe szorult. Előadó: Demeter Csanád (PhD) történész, tanár (Székelyudvarhely).
11.30-11.45 óra: kávészünet.
11.45-12.45 óra: „Keresem a szót, keresem a hangot”. A szekció levezető elnöke Hints Zoltán.
11.45-12.05 óra: Állambiztonság, szubkultúra, magyarok Romániában. Egy kolozsvári csöves galeri esete a nyolcvanas években. Romániában 1956-ot követően az erdélyi magyarság helyzete állambiztonsági problémává vált. Az állam- és pártvezetés úgy ítélte meg, hogy a magyarok, azok szervezeti, intézményes struktúrái sok szempontból nacionalista, irredenta célokat képviselnek. A nyolcvanas években a diktatúra külön figyelmet szentelt az olyan társadalmi csoportosulásoknak, amelyek a hivatalos kereteken kívül szerveződtek. Kiemelten gyanúsként kezelte azokat az ifjúsági csoportokat, amelyek valamely nyugati szubkulturális minta (rock, diszkó, punk) alapján szerveződtek. A nemzetiségi alapon (is) létrejövő csoportok megítélésében az államellenes kategória mellé bekerült a nacionalizmus is. Az előadás a Securitate módszereit, technikáit, szemléletmódját mutatja be egy kolozsvári csöves galeri története alapján. Előadó: Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke.
12.05-12.25 óra: A zenei nyelv univerzális. Vagy mégse? Magyar–román, magyar–magyar átjárhatóság a könnyűzenében 1960–90 között. Ismerve a kommunista Románia bezárkózottságát, a nacionál-kommunizmus túlkapásait, feltevődik a kérdés, hogy az erdélyi magyar és a többségi, azaz a román könnyűzene között volt-e a rendszerváltás előtt összekötő híd, voltak-e közös koncertek, felléptek-e egymás műsoraiban, énekeltek-e egymás nyelvén? Hogyan viszonyult a közönség, a nézők, a hallgatók a más nyelvű zenekarokhoz és előadókhoz? Mennyire tolerálta a politikai vezetés a kétnyelvűséget? Románia és Magyarország között a kétévente átjárható határok okozták-e a két magyar zenei kultúra egymástól való elszigetelődését, vagy máshol keresendők az okok? Előadó: Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, jazz-zongorista.
12.25-12.45 óra: A hatóságilag ellenőrzött tényirodalom hullámverésében. Szubjektív pályaképvázlat. Az előadás egy rendhagyó írói pályakezdés bemutatására vállalkozik, amely a második Forrás-nemzedék fellépése idején vállalt szerepet az erdélyi magyar irodalomban, a választott műfaj okán pedig felidézi a két világháború közötti írói szociográfia létállapotát a diktatúra alatti „irodalomirányítás” körülményei közepette. Az előadó a rendszerváltoztatás után sem vált hűtlenné a tényfeltáráshoz: tapasztalatait a sajtótörténet-, az irodalomtörténet- és az eszmetörténetírásban hasznosította. Előadó: Cseke Péter irodalomtörténész, egyetemi tanár (Kolozsvár).
12.45-13.00 óra: Hozzászólások, vita. 13.00-13.30 óra: ebédszünet.
13.30-15.00 óra: A sok régi dallamot életre keltjük. Workshop. Miért fontosak a könnyűzenei oral history interjúk? Milyen korábban ismeretlen vagy máshogy ismert információk bukkanhatnak fel tudatosan szerkesztett, rocktörténettel foglalkozó közösségi médiafelületeken? Mire inspirálhat egykori rockzenészeket, történészeket és rajongókat néhány hiánypótló könyv, konferencia vagy kiállítás? A Nemzeti Kulturális Alap korábban Cseh Tamás, később Hang-
foglaló Programjának Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja keretében összegyűjtött tapasztalatok a rendszerváltás előtti rockzene kutatásáról, rögzítéséről, feldolgozásáról, megőrzéséről, mindezek nehézségeiről, buktatóiról és lehetőségeiről – hogy az erdélyi magyar rockzene múltja is minél teljesebben feltáruljon.
A konferencia nyilvános eseményeit a Beatkorszak és a Hangőr Egyesület Facebook-felületein élőben közvetítik.
