Pereg, pereg az eső
2025-12-12 11:00:00
- Nagy Attila
Pereg, pereg az eső… Késő ősz van.
Bent a házban fűtőtestet cserél a szerelő, a feleségem Nimród unokánkkal játszik – én meg, mint a méhcsalád heréje, a verandán pipázok, és figyelem az önmagába visszahúzódó természetet, a borbolyabokor apró piros meg sárga leveleit, a virágok fonnyadó szirmait, a klematisz óbronz, a szélben már cserregő leveleit…
Pereg, pereg az eső… Késő ősz van.
Benne a korban már nyakig, pipázgatva a verandán, azon mélázok: ki vagyok, ki voltam – s hogy lehettem-e másvalakivé, no meg, hogy most: vissza önmagamba, vagy a tavaszra várok még én is e késő ősz után…
Persze, tudom, hogy hiába, meg hogy nem az én dolgom az ilyen fontolgatás – hiszen, fölösleges…, ahogy ma mondanák: tök fölösleges…
Amióta működik a digivilág, azt mintegy folytatva a mesterséges intelligencia (MI vagy AI), úgy érzem, hogy mégis jogos a fent említett kérdések előszobája, valamiféle posztmodern szorongás…
Orvos vagyok, de írok is. Meg olvasok, és olvasok. Mindenfélét, még mindig. Sok klasszikust, a mobiltelefon ilyen-olyan híreit, a laptopon írdogálok, a televízió is inkább feldühít, mint nem stb. stb.
Pereg, pereg az eső… Késő ősz van.
A ritka csendben, itt kint a verandán, mint a méhcsalád heréje, csak szívom a pipám, és mélázok.
Nem érzek mustillatot a kerítésen túlról, bulik sincsenek már szombatonként odatúl, csak néhány levél pereg le: lepergeti a csendes eső… Mert ősz van. Késő ősz.
Oh, boldog idők! Melyek sohasem voltak igazán boldogak!
Akik ide születtek, és itt élték életüket Európa keleti szegletében, tudják, hogy mire gondolok. Legalábbis, remélem…
Emlékek peregnek elő, majd le is, mint vakolat a falról…
Már nem a miértek érdekelnek. A rájuk adott ilyen-olyan válaszok, pláne nem.
De: érdekel már a lepergő levelekben a Turgenyev Senilia-ja, Vivaldi avagy Mozart néhány futamja, a lélegzés visszahozó ereje, szívem nem múló aritmiájának kitartó vigasza…
És egyéb is, ami meghalad, és számomra a csoda kategóriája. Minden, amire nincsen (még) olyan válasz, amely eligazítana…
De, kit – és, merre?…
Pereg, pereg az eső… Késő ősz van…
