Patikai állványedények titka

Rendhagyó könyvbemutató Segesváron

Valóságos gyógyszerészet-történeti csemege az a szép kivitelezésű, vaskos kötet, amelynek bemutatóját november 21-én tartották a segesvári Rosenthal-házban nemrégiben megnyílt patikai magángyűjtemény helyszínén, ahol a szerző barátai és jó ismerősei voltak jelen. A Népgyógyászat és hivatalos orvoslás határán – Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei című kötet szerzője id. Veress László nyugalmazott segesvári főgyógyszerész, aki az erdélyi gyógyszerészet-történet-kutatás terén végzett munkája és több évtizedes közösségi tevékenységének elismeréseként több díj, kitüntetés birtokosa. A Studium Kiadónál megjelent kötetet Nagy Zsolt szerkesztette és látta el bevezetővel, kiegészítésekkel, jegyzetekkel, mutatókkal. A kötetet román és német nyelvű kivonat zárja. A líraian szép, tartalmas bevezető ajánlásokat pedig a szerző lelkész és gyógyszerész fiai, Veress László és Veress Zsombor írták. 

A könyv azért is érdekes számunkra, mivel az alapját képező írások lapunk Harmónia című mellékletében jelentek meg sorozatban. Ezt megelőzően a gyógyszerészet-történetben jártas és a könyvet lektoráló dr. Péter H. Mária, a MOGYE nyugalmazott egyetemi oktatójának a biztatására fogott hozzá id. Veress László, hogy a segesvári Óratoronyban berendezett „patikamúzeum” 120 gyógyszertári állványedényének titkát megfejtse, és röviden leírja. Munkája során a hajdani szász város európai rangú gyógyszerészetének a történetét is bemutatja. Erről a témáról írta a helyi múzeum gondozásában megjelent Materia medica című kétnyelvű kötetét. Ennek anyagát tette közzé kibővített formában, képekkel illusztrálva lapunk hasábjain. A kornak megfelelő, különböző anyagokból készült fa-, kő-, cserép-, kerámia-, fajansz-, fém-, porcelán-, üvegedények a patika emblémáját is megjelenítő, hajdani díszes vagy szerényebb, mára helyenként elmosódott, nehezen olvasható vagy megkopott feliratából egy gazdag, a világ különböző pontjaival kapcsolatot tartó gyógyszerészeti tevékenység tárult fel. A ma is elismert és használt vagy korunk emberét megbotránkoztató hatóanyagok be- mutatását bővítette tovább több mint 50 állványedény (felirat szerinti) tartalmának a leírásával a most megjelent kötetben. 

Veress László gyógyszerész szereti a szakmáját, hivatásának tartja, és patikai munkája mellett gyógyszerészet-történeti gyűjtőszenvedélyének hódolt és hódol ma is. Az összegyűjtött anyag bemutatása mellett annak leírását és könyvben való kiadását is vállalta – mondta el értékelőjében dr. Péter H. Mária nyugalmazott egyetemi oktató, a kötet lektora. Hozzátette, hogy a mai fiatal gyógyszerészeknek, gyógyszerészhallgatóknak tankönyvként is szolgálhat a kötet, hogy megismerjék a múltban használatos műszereket, edényeket, melyekben az egykori gyógyszerész készítette vagy tárolta az előírt vényekhez szükséges és használatos alapanyagokat és hatóanyagokat. Ezek nagy részét ma már a gyógyszeripar által gyártott és csomagolt készítményekkel helyettesítik. Ebben szerepük van az orvosoknak is, akik ritkán írnak magisztrális receptet, „ami a beteg személyes állapotán segíthet”. Inkább egy hatóanyagot írnak fel (a törvény előírása szerint), amit a gyógyszeripar többféle elnevezéssel gyárt. A gyógyszerész pedig megkérdi a receptet kiváltó betegtől vagy annak hozzátartozójától, hogy melyiket kéri a választékból, amire a felelet általában az, hogy az olcsóbbat – mondta dr. Péter H. Mária.

A kötet első fejezete Segesvár gyógyszerészet-történetét mutatja be az 1461-ben már írásban is említett Szent Antal-templomtól és ispotálytól, ahol az anyarozs gombája által okozott járványszerű rettegett betegséget gyógyították, a Leprások templomán át a város többi kolostoráig, ahol a különböző súlyos, járványos betegségekben szenvedőket ápolták. Olvashatunk a név szerint említett első gyógyszerészről (Petrus Apothecarius), a különböző korszakokban folyó gyógyító munkáról, a 18. században létrejövő patikákról (Korona, Oroszlán, Sas), majd a későbbiekről egészen a mai napig, amikor a láncolatok mellett mindössze két gyógyszertárban, köztük a szerző által alapított Rubin patikában készítenek orvosi vény alapján egyénre szabott magisztrális gyógyszereket. 

Érdekes fejezet szól Segesvár híres gyógyszerészeiről, a szakma tudós képviselőitől a hivatást megszégyenítő patikusig, aki Auschwitzban Mengele mellett „a Zyklon-B adminisztrálásával kapcsolatos feladatokat látta el”. 

Egy következő fejezetben gazdag képanyaggal Segesvár gyógyszerészet-történeti emlékei elevenednek meg. 

A kötet további részét a patikatégelyek tartalmának a leírása tölti ki: a növényi eredetű hatóanyagok és összetett készítmények, az ásványi eredetű egyszerű és összetett szerek, a vegyes eredetű készítmények, a gombaeredetű, valamint az állati eredetű hatóanyagok. A könyv gerincét képező írások mellett, amelyek etnobotanikai szempontból is érdekesek, az őket tartalmazó patikai állványedények és a hatóanyagok eredetét bemutató színes képek teszik látványossá a leírást, amit a Segesvárról készült régi és új felvételek, műalkotások képe és találó illusztrációk tovább gazdagítanak.

„Így tehát – reményeink szerint – id. Veress László kötete már nemcsak pontosan adatolt gyógyszerészet-történeti dolgozat, de néprajzi adalékokban gazdag szakmunka, gyönyörködtető város- és helytörténeti album, izgalmas kultúr-, egyház- és művelődéstörténeti kiadvány is, sőt az érdeklődők egykori gyógyszerek mai alkalmazási, használati lehetőségeire vonatkozóan is információkat kaphatnak” – írja bevezetőjében a szerkesztő. 

Nagy Zsoltnak, a Studium Kiadó felelős szerkesztőjének érdemeit dr. Péter H. Mária is kiemelte a könyv végén lévő sokféle visszakereső, jegyzet, irodalomjegyzék, a szerző megjelent írásainak jegyzéke és többek között a könyvben előforduló magyar és latin növény-, állat- és gombanevek betűrendes mutatójának összeállításáért.

„A több mint másfél kilós kötet jócskán meghaladja egy átlagos könyv tömegét, ami meghökkentő első benyomást jelent, és impozáns szellemi teljesítmény eredménye. „A közel 450 oldal, a közel 100 szerkesztői kiegészítés és 600-at meghaladó számozott jegyzet, a szintén 600-at megközelítő színes fényképfelvétel, a szerző által önálló monográfiában, újságcikkben bemutatott 141 szimplicia (önálló hatóanyag) és kompoziták (összetett készítmények), a közel 100 oldal terjedelmű mutatók mögött több évtizedes kutatómunka áll” – osztotta meg a számadatokat a szerkesztő, Nagy Zsolt. 

Bár a könyvbemutató kezdetén hangzott el, befejezésképpen említsük meg, hogy a szerző köszönetet mondott a Studium-Prospero Alapítvány munkatársainak, kuratóriumi tagjainak és ügyvezető elnökének, de Vass Levente egészségügyi államtitkárnak is (akit felesége, Vass Tünde gyógyszerész képviselt), hogy a kötet megjelenését a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. révén támogatták. Ugyanakkor hálás Nagy Zsoltnak a könyv szerkesztése során végzett alapos és értékes munkájáért és feleségének, Nagy Júliának a képek digitalizálásában nyújtott segítségért.

Megköszönte dr. Péter H. Mária egyetemi oktatónak a kutatásra ösztönzést, a Népújság munkatársainak, Kiss Éva korrektornak a munkáját és e sorok írójának a biztatást. 

Köszönetet mondott Nicolae Teşculának, a Segesvári Történelmi Múzeum igazgatójának, aki lehetővé tette a gyűjtemény kutatását, Emil Panaitescunak pedig a kiállított tárgyakról készült kiváló fotókért, továbbá a kivonat fordítóinak, javítóinak, magánszemélyeknek és közgyűjtemények munkatársainak, akik munkájában segítették, feleségének a támogató háttérért, valamint fiainak a szép ajánló sorokat és a segítséget. A könyvet nemsokára Marosvásárhelyen is bemutatják.