2025. október 14., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Rendtörténeti vándorkiállítás Marosvásárhelyen

Az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfiszerzetesrend történetét mutatja be a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Pálosok című vándorkiállítása, amelyet a 9. Vásárhelyi Forgatag keretében nyitottak meg vasárnap délután a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében. A tárlat első külföldi helyszínén az év végéig látogatható.


 A kiállítás kurátorai
 Fotó: Vajda György



L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója a határon túli közösségekkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta a Vártemplomban tartott tárlatnyitón. „A Magyar Nemzeti Múzeumnak felelőssége, kötelessége a határon túli magyar közösségek számára (…) valamilyen módon baráti, szellemi kézfogással segítséget, támogatást, szövetséget adni” – mondta egyebek mellett az intézményvezető. 

Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kiállítás évtizedekig elhallgatott témát dolgoz fel, nyolc évszázad történetét foglalja össze. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szintén arról az eddig háttérbe szorított, rejtélyes világról szólt, amelyet a tárlat a szemlélő előtt feltár. 

A megnyitón jelen levő Puskás Antal OSPPE, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke szerint a kiállítás jelentősége abban rejlik, hogy kapcsolatba hoz minket az igazsággal, bemutatva „azokat a különféle arcokat, amelyeket felöltött magára a pálos rend az évszázadok során”.

Átvenni valamit az atyák lelkületéből

L. Simon László külön kitért a Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország legnagyobb és legrégebbi kulturális intézménye, a magyar alapítású pálos szerzetesrend és a Maros Megyei Múzeum hármas együttműködésére, amelynek köszönhetően a vándortárlat Marosvásárhelyre érkezett. „Nagyon remélem, hogy nemcsak fontos tudásanyag fog átjönni a kiállításból, nemcsak megismerjük a szerzetesrend történetét, hanem a tényeken és adatokon túl, az esztétikai élményen is túl sikerül valamit átvenni a lelkületéből is ezeknek az atyáknak. Azt kívánom, hogy emelkedett lélekkel térjenek haza erről a kiállításról, és az emelkedettséget adják át másoknak is” – tette hozzá a múzeumigazgató.

A tárlatnyitó hangulatát Petrás Mária népdalénekes előadása színesítette, majd a kiállítás két kurátora – Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum és Bencze Ünige, a Maros Megyei Múzeum régész muzeológusa – kalauzolta végig a jelenlevőket a kiállítótermeken. A kurátorok a hivatalos tárlatnyitó előtti napon a sajtó képviselőinek mutatták be a pálosok különleges világát, a továbbiakban az akkor elhangzottakból szemelgetünk.






Néhányan mindig kitartottak

„Erdély is számos szálon kapcsolódik a pálosokhoz, ugyanis már a középkorban létezett négy kolostoruk ebben a régióban. Azért szerettük volna mindenképpen Marosvásárhelyre hozni ezt a kiállítást, mivel Marosszentkirályon állt az egyedüli pálos kolostor a középkori Székelyföld területén” – emelte ki Bencze Ünige.

„A budapesti kiállítás apropója 2020-ban egyrészt a pálos rend megalapításának 770., másrészt a rend alapítója, Boldog Özséb mennybemenetelének 750. évfordulója volt” – tette hozzá Pető Zsuzsa, majd arra is kitért, hogy a pálosoké egy mindössze 18 fős szerzetesrend. Hargitafürdőn is van egy 2014-ben alapított kolostoruk, amelyben a „motoros”, pontosabban a motorkerékPálos atyák szolgálnak. 

„Mit is jelent pálosnak lenni? Mitől lehet érdekes egy remete élete? Az elvonulás, a csend, a magány, illetve Istennel való társas magány, a hozzá való közvetlen kapcsolódás – ez jellemzi a pálosokat. Az önmegismerés, nyugalom, lelki kiteljesedés az, amit sugároznak, és átadnak ma is az embereknek. Nagyon sokszor változott a pálosok karaktere az évszázadok során, volt, amikor erdőségekben éltek, ugyanakkor már a középkorban közvetlenül kapcsolódtak az emberekhez. A történelem viszontagságai többször feloszlatták a rendet, de néhányan mindig kitartottak, és ez a kitartás, a magukkal való békesség az, amit tanítanak” – hallhattuk a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársától, aki a továbbiakban a tárlat anyaga kapcsán azokra az erdélyi sajátosságnak számító tárgyakra hívta fel a figyelmet, amelyek még sohasem voltak kiállítva. 

„Igyekeztünk úgy alakítani a kiállítás koncepcióját, hogy Erdély is beleférjen. Régészeti anyagot nem tudtunk felmutatni, mivel a pálos kolostoraink nincsenek régészetileg kutatva, viszont igyekeztünk begyűjteni egyéb fellelhető anyagokat különböző személyiségekről, hogy a látogatók lássák, mit használtak, milyen írásokat olvastak századokkal korábban a pálosok. Az egyik legfontosabb erdélyi pálos rendi személyiséget, Martinuzzi Fráter Györgyöt is bemutatjuk. Ugyanakkor a marosszentkirályi kolostorról is van egy kisebb összegzésünk” – egészítette ki a tárlatvezetést megelőző ismertetőt a Maros Megyei Múzeum illetékese.





Az álomlángoktól a zarándokvonatig

A kiállítás anyagát 26 – túlnyomórészt magyarországi – intézménytől kölcsönözte a budapesti múzeum. A látogató először egy remetebarlangban találja magát, amelynek mélyén a Boldog Özséb által megálmodott lángok fogadják. Az összegyűlő lángok látomása késztette arra a rend megalapítóját, hogy a remetéket közösségbe fogja össze. Innen a pálos címerhez visz az út, amelyen Remete Szent Pál történetére utaló elemek fedezhetők fel: a pálmafa, amelynek leveleiből ruhát készített magának a keresztényüldözés elől a thébai sivatagba menekült remete, a táplálására naponta kenyeret vivő holló és a két oroszlán, amely a legenda szerint halála után a sírját megásta. 

Az első teremben a pálos rend megalakulását, a különböző rendi szabályzatoknak az elfogadtatását, a kolostorok gazdasági gyarapodását, terjeszkedését lehet nyomon követni, illetve jelentős rendtörténeti kötetek is megtekinthetők. 

A továbbiakban olyan ritkaságok láthatók, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírkövének egy darabja, egy középkori alapkő vagy Martinuzzi György egyetlen ismert portréja a 17. századból.

A kiállítás egy másik kiemelkedő értéktárgya a Pécsről hozott Fekete Madonna-másolat, amelynek – zarándokok millióit vonzó – eredetijét Lengyelországban, a chestochowai kolostorban őrzik. 

Az utolsó teremben egy terepasztalon apró szerelvény – a Budapestről évente Czestochowába induló Fekete Madonna zarándokvonat kicsinyített mása – járja körbe annak az öt kolostornak az útvonalát, amelyet a pálosok a magyar rendtartományban fenntartanak, újra meg újra eljutva a lengyelországi Fényes Hegy, azaz Jasna Góra kolostorához.  






Kapcsolódó cikkek:

Koncepcióváltás

2023-01-18 16:00:00 // Vajda György

Megújulás útján a megyei múzeum

Előtérben a szolgáltatói intézmény

2022-09-13 14:22:43 // Vajda György

Interaktív múzeum



Paradoxonok 20 órával korábban

XXVII. Bernády Napok 20 órával korábban

Éles lövedéket használnak 20 órával korábban

Hírek, rendezvények 20 órával korábban

Szüret Göcsön 20 órával korábban

35 év, 17 kongresszus 20 órával korábban

Techuniverzum 20 órával korábban

Írók és olvasók 20 órával korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató