2023. január 29., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Megújulás útján a megyei múzeum

A világjárvány nehéz helyzetbe hozta azokat az intézményeket, amelyeknek a kulturális kínálata befogadásához leginkább fizikai jelenlétre van szükség. Ilyen helyzetben vannak a múzeumok is, s bár a világ több táján népszerűek lettek a virtuális kiállítások, mégsem nyújtották azt az élményt, mint a személyes tapasztalat. Az orosz–ukrán háború pedig olyan gazdasági válságot idézett elő, amely korlátozta a forrásokat, ilyenkor általában a kultúra költségvetését faragják le, hiszen azt állítják a döntéshozók, hogy vannak fontosabb területek az életben, ahol nagyobb szükség van a pénzre. Mindez nem kerülte el a Maros Megyei Múzeumot sem, ennek ellenére azt tapasztalhattuk, hogy tavaly sikerült néhány színvonalas kiállítást bemutatni. 


Ötvös Koppány-Bulcsú
Fotó: Mariş Cristian Daniel



Ötvös Koppány-Bulcsúval, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával arról beszélgettünk, hogy miként sikerült átvészelni ezt a válságos időszakot, illetve milyen jelentősebb események szervezésére készülnek, és számba vettük a különböző, folyamatban levő projektek, programok kivitelezését is. 

– A kiállítások látogatottságának tükrében milyen évet zárt a Maros Megyei Múzeum? 

– 2022-ben (az előző évhez viszonyítva) sikeresebb esztendőt zártunk. Visszatornáztuk magunkat a Covid–19 világjárvány előtti időszakra, remélem, hogy a jelenlegi gazdasági válság ellenére az idén is tudjuk tartani ezt a szintet, sőt igyekszünk olyan kiállításokat, rendezvényeket és múzeumpedagógiai tevékenységeket szervezni, amelyekkel még több látogatót vonzunk. A kiállításokat illetően tavaly jó évet zártunk, hiszen annak ellenére, hogy a természettudományi osztály be van zárva, tíz kiállításunk volt. Ezek közül kiemelném a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal közösen létrehozott, a Kárpát-medencei sörgyártásról és fogyasztásról szóló kiállításunkat, amelyet a marosvásárhelyi Vészi Tibor és W. Szabó Péter magángyűjteményével is kiegészítettünk, így a Bürger-féle sörgyárról is tudtunk információkkal szolgálni. Ez egy új koncepció, amelynek az a célja, hogy a partnerkapcsolatok által elhozott kiállításokat olyan tárgyakkal, információkkal egészísük ki, amelyek valamilyen helyi történethez, múlthoz kötődnek. Nagy érdeklődés övezte a pálosokról szóló, szakmailag színvonalas kiállítást, amely a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása volt, és Budapest után hozták el hozzánk, majd innen Székelyudvarhelyre költözik. Kiemelném a Maros megyeiek az első világháború lövészárkaiban című – a néprajzi részlegen levő – kiállításunkat, amely elnyerte a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület által 2010-ben alapított, évente adományozott Év Kiállítása díj elismerő oklevelét. Mint ismeretes, kategóriájában a negyedik helyre került. Ez az elismerés felér egy, a filmszakmából ismert Oscar-díjra jelöléssel, és erre büszke vagyok munkatársaim nevében is. Kiemelném a Kultúrpalota kiállítótermeiben tavaly megrendezett két jelentős képzőművészeti kiállítást is, az Erdély Művészeti Központtal közösen szervezett tárlatot, amelyen az alkotók Marosvásárhelyhez és Kolozsvárhoz való kötődését hoztuk előtérbe (1920 és 1990 között), illetve a Pittner Olivér-tárlatot, amelyen nagyon sok magángyűjteményből származó, a nagyközönség előtt első alkalommal látható festményt állítottunk ki. És itt feltétlenül meg kell említenem Szűcs György és dr. Salat Csaba nevét, Salat doktor valóságos társkurátora volt a kiállításnak, kollégáimmal együtt. 


A Magyar Művészeti Galéria megnyitója a Kultúrpalotában 
  Fotó: Henn Attila



– A kiállítások sorozatánál maradva, a múzeum már meghirdetett néhány tervezett tárlatot. Mi várható még az idén?

– Január 17-én megnyílt a Budapesti Néprajzi Múzeummal gyűjteményéből származó Síppal, dobbal, didzseriduval… című kiállítást a Történeti és Régészeti Osztály székhelyén (várban). A kiállítás anyaga a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból érkezik Marosvásárhelyre. Májusban lesz Barabási Albert László Bostonban élő hálózatkutató kiállítása, amelyet Csíkszeredából hozunk Marosvásárhelyre, és ígéretet kaptunk arra is, hogy a kutató jelen lesz a megnyitón, és tárlatvezetést is vállal. A Kultúrpalotában pedig a Pittner Olivér-kiállítás után Theodor Pallady ismert román festőművész munkáiból nyílik tárlat, illetve tárgyaltunk arról, hogy ősszel Mircea Cantor, Párizsban élő romániai származású kortárs képzőművész alkotásait kiállíthatnánk. A művész felesége marosvásárhelyi, így ajánlotta fel a család, hogy társunk lesz a művészhez kötődő rendezvény szervezésében. 

Nemrég egy gyűjtést is meghirdettünk, amelynek célja az, hogy a Kultúrpalotában meglévő Bernády-kiállítást felújítsuk. Van egy sikeres pályázatunk, amelyből finanszírozhatjuk a kiállítás újragondolását. Nemcsak a városépítőt, hanem az embert, a családfőt, a politikust is szeretnénk ezáltal előtérbe helyezni. Továbbra is várjuk a volt polgármesterhez kötődő tárgyak, emlékek felajánlását. 

Az idén tavasszal a várbeli részlegünkön megnyitjuk a 17. századi várostörténeti állandó kiállításunkat. Továbbá azt is tervezzük, hogy ugyanitt a múzeumunk gyűjteményében levő fegyverekből is létrehozunk egy tárlatot, aminek kapcsán az évszázadok során a megyénkben lezajlott csatákra is kitérünk. Év végére pedig egy izgalmas saját kiállítás lesz: a jeddi terelőút leletmentési feltárásakor előkerült torzított koponyás hun, illetve gepida sírokban talált leleteket mutatjuk be. A kiállítás kurátora munkatársunk, Bereczki Sándor kutatásvezető lesz, aki egy magyarországi pályázaton nyert támogatással állítja össze a tárlatot. Emellett hozzáfogunk egy állandó megyei régészeti és történeti kiállítás koncepciójának a kidolgozásához, ami a várban levő épületünk felső szintjén lesz, a díszterem kivételével, amelyet konferenciák szervezésére szánunk. Itt a látogatók szemelvényeket láthatnak majd a megye régészeti emlékeiből és egyes történeti eseményeiről.

– Amint többször említettük lapunkban is, több EU-s pályázat által támogatott beruházási program is folyamatban van, gondolok itt elsősorban a természetrajzi részleg épületére és a Kultúrpalota felújítására. 

– A Maros Megyei Tanácsnak négy olyan, az EU által támogatott projektje van, amelyek haszonélvezője a múzeum. Ezek közül kettőnek – a természetrajzi részleg épülete és a Kultúrpalota – felújítását az idén december 31-ig be kell fejezni. A természetrajzi részleg esetében az épület felújítása, az udvaron levő új épület és a kaktuszház megépítése lezárult. Folyamatban van az állandó kiállítás kivitelezése. Elkészült az arculati terv, amelyet nemsokára elfogadunk, ezután megkezdődik a kivitelezése, a bútorok, tárlók megvásárlása, a kiállított tárgyakat kísérő szövegek, háttérképek elkészítése stb. A pályázatból még volt lehetőségünk kiállítási tárgyakat és különböző felszereléseket is vásárolni. A Kultúrpalota helyzete egy kicsit bonyolultabb. Végre – több sikertelen közbeszerzési kiírás után – sikerült megbízható kivitelezőt találni. A munkálatok jól haladnak. A megyei tanács, illetve a múzeum részéről megbízott építésvezető rendszeresen követi a munkafázisokat. A főhomlokzat kő- és mozaikelemeinek restaurálása 80%-ban elkészült. Hozzáfogtak az ablakok és a fémelemek felújításához. Tudni kell, hogy a fakeretes ablakokról és nem a vitráliákról van szó. Azt is tudni kell, hogy az épület nagyrészt pirogránitból készült, ami külön kihívást jelent a munkásoknak. A tetőzet csupán 25%-a cserép, a többi bádog, aminek a cseréje újabb gondot okozhat. Szerencsére az eredeti Zsolnai-cserép nagy része jó állapotban van, a megrongálódottakat viszont kicseréljük, információim szerint az újakat hamarosan leszállítják a Zsolnai cserépgyárból. Reméljük, hogy a szakemberek száraz időszakban hozzáfoghatnak a tető teljes feljavításához, aztán áttérhetnek a főtéri homlokzat javítására is. A legnagyobb gond azonban az épületgépészet felújítása, hiszen közel 110 éves vezetékeket kellene kicserélni. A vízhálózat olyan eredeti vascsövekből áll, amelyeknek a mérete nem azonos a napjainkban használtakkal, ezért évente külön rendelésre készítik el a cserére szükséges mennyiséget – ami nem része a projektnek –, ennek ellenére igyekszünk minden évben mintegy 40-60 méter fővezetéket kicserélni. Ezenkívül fel kell újítani a villanyhálózatot. A régi kábelek több helyen a freskók mögött haladnak, így ezeket csak restaurátori munka során lehet lecserélni, ami hosszú és igen nagy odafigyelést igénylő folyamat. Természetesen kábelcsatornákat helyezünk majd el, hogy ne kelljen meghibásodás esetén újra kibontani a falakat. Érdekes kihívás lesz a Tükörterem felújítása. Ennek hamarosan nekifognak, de nem zárjuk be a termet. A Kultúrpalota teljes felújítását az idén december 31-ig be kell fejezni. 


Kézműves foglalkozás a mikházi római fesztiválon
Fotó: Vajda György



– Beszéltünk arról a két tervről, amelynek a határideje az év vége. Említette, hogy van még kettő, amelynek kivitelezése csak most kezdődött el. 

– Az első a múzeum székházának a felújítására vonatkozik. Az épület hőszigetelésére kaptunk támogatást, ami azt jelenti, hogy nyílászárókat cserélnek, szigetelik a falakat, és napelemes fűtésrendszerrel egészítik ki a meglévőt. Jelzem, hogy van egy projektünk manzárdosításra, de ennek összege nem fért bele a támogatási keretbe, így, bár nem mondtunk le a kivitelezésről, jegeljük az elképzelést. A másik ilyen projekt a mikházi régészeti parkra vonatkozik. Itt felújítjuk a parasztportákat, két csűrt építenünk, amely külsőségében hagyományos lesz, de bent korszerű berendezésekkel látjuk el. Az egyik kutató-, míg a másik látogatóközpont lesz. És harmadik objektumként, formájában és méreteiben – belül modern formában – figyelembe véve a Velencei Charta és az ICOMOS (nemzetközi műemlékvédő szervezet) előírásait, Mikházán visszaépítjük a római castrum egyik saroktornyát. Fontos, hogy megfeleljünk a nemzetközi előírásoknak, ugyanis az UNESCO világörökség részének akarják nyilvánítani a római limest, és a jelölésnél fontos, hogy betartsuk a kritériumokat. Tudomásom szerint az egykori Dacia területéről 8 lelőhelyet terjesztenek  majd fel. Remélem, az egyik helyszín Mikháza lesz. Emellett felújítjuk a két idődobozban (time box) levő kiállítást is. Az említett projektek kivitelezési határideje 2026. 

 – A múzeum költségvetésének fontos tétele a műtárgyvásárlás. Tervezik-e valamilyen nagyobb tárgy beszerzését az idén?

– A műtárgyak vásárlásáról a múzeum  szaktanácsadó testülete dönt. A tavaly kifizettünk néhány, az előző időszakban hozzánk jutott tárgyat. Számunkra az a fontos, hogy Maros megyéhez kötődő tárgyakat, illetve olyanokat is vásároljunk, amelyek szakmai szempontok szerint kiegészítik a már meglévő gyűjteményünket. Természetesen várjuk a felajánlást, az adományokat, hiszen egyik kiemelt célunk a tárgyak megőrzése, konzerválása. A vásárlás elég hosszú folyamat, de ezzel mindig foglalkozunk. Nem tudom megmondani, hogy mi kerül a hálónkba, hiszen figyeljük a piacot, és szükség esetén megtesszük a lépéseket, ha érdekel valamilyen fontosabb műtárgy. Legutóbb Bálint Zsigmond ismert marosvásárhelyi fotóművész anyagának egy részét vásároltuk fel, egy másik részét a gyűjteményének adományozta. Feldolgozása folyamatban van, és azt is szeretnénk, hogy valamikor kiállítást is szervezzünk elsősorban néprajzi témájú munkáiból. Továbbra is fogadunk hasonló fotókat, egyéb műtárgyakat. 

– Vannak olyan múzeumi tevékenységek, amelyek kevésbé látványosak, de hasznosak, mint például a tárgyak restaurálása, leltározása, a kutatómunka és a régészeti ásatások. 

– Valóban, munkánk 80%-át teszi ki az restaurálás, a leltározás, a kutatás. Tavaly három műhelymunkát szerveztünk külföldi szakértőkkel (festmény-) vászon, fa és üvegikon, restaurálás terén, ami igen hasznos volt kollégáink számára. Mi több, tavalytól egy újabb kollégánk kerámiarestaurálással foglalkozik, ami nagy segítség, hiszen tonnaszámra kerül hozzánk régészeti jellegű kerámia, de a néprajzi részlegen is jelentős gyűjtemény van, amit folyamatosan fel kell újítani. Ezenkívül más jellegű szakmai konferenciákat szerveztünk, munkatársainknak kiadványaik, könyveik, publikációik jelentek meg, ami természetesen növeli, öregbíti hírnevünket a szakmai berkekben. 

A múzeum munkatársai terv- és leletmentő ásatásokat végeznek. A tervásatás olyan kutatás, amelyet bizonyos, már korábban beazonosított lelőhelyeken végzünk. Az idén két ilyen helyszínen lesz régészeti munka. Folytatjuk Mikházán a római castrum feltárását, illetve hozzáfogunk Mezősámsondon Erdély talán legjelentősebb őskori telepének – a Coţofeni kultúrához (bronzkorszak, i. e. 3500-2500) tartozó lelőhely – archeológiai kutatásához. A leletmentést az építési munkálatokat végző kivitelezők rendelik meg. Ez a jegyeladás mellett a múzeum fontos jövedelemforrása. A munkálatokat nem tudjuk előre beütemezni, hiszen a megrendelőktől függenek. Tavaly Segesváron, a várban, a keresdi kastélyban, Marosvécsen a csatornahálózat kiépítése előtt, Körtvélyfáján a református, illetve Fületelkén a szász erődtemplom felújítási munkálatait megelőzően kutattak régészeink. Az idén a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya első – a Nyárádmentén haladó – szakaszának, Segesvár és Szászrégen terelőútjainak tervezett nyomvonalán lesznek leletmentő ásatások. 

– Mindezek mellett fontos teret nyert a múzeum életében a pedagógiai tevékenység is. 

– Ez a koncepcióváltásunk másik iránya, ugyanis azt szeretnénk, hogy ezáltal a múzeum iránt érdeklődő, kínálatunkra fogékony közönséget neveljünk ki. A Kultúrpalotában van két termünk, ahol erre szakosodott kollégáink román és magyar nyelven foglalkoznak gyerekekkel. Tudomásunk szerint a júniusban indított foglalkozásokon eddig közel ezer gyerek vett részt. Hasonló foglalkozások vannak például Mikházán a római fesztiválon is. Ezért is szervezünk tárlatvezetést, de volt már filmvetítés is, szóval olyan kiegészítő rendezvények, amelyekkel szeretnénk növelni a múzeumunk látogatottságát, és hogy ezáltal egyre több embert szólítsunk meg, hiszen ahogy a színház nincs közönség nélkül, úgy a múzeum is többet ér látogatókkal. Reméljük, hogy az idén is kínálatunkkal jelentősen növelhetjük látogatóink táborát. 


Múzeumok éjszakája, 2022
   Fotó: Henn Attila



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató