Egy bő hét leforgása alatt letettek a kormánykoalíció vezetői arról, hogy megkegyelmezzenek a korrupcióért elítélteknek.
Egy bő hét leforgása alatt letettek a kormánykoalíció vezetői arról, hogy megkegyelmezzenek a korrupcióért elítélteknek. A közkegyelmi törvénytervezethez a szenátus jogi bizottságában hozzáadott módosító javaslatokat visszavonták, és le is cserélték az illető bizottság elnökét. Nem saját jóakaratból tették, hanem komoly nyomásra.
A szög a zsákból az Európai Bizottság elnökének csütörtöki látogatása során bújt ki. A homlokpuszitól a pofozkodásig érdekes gesztusokra képes luxemburgi politikus az országunk unióba való belépésének tízéves jubileuma alkalmából látogatott Bukarestbe. Mint ahogy ilyenkor szokás, találkozott a legfőbb közméltóságokkal, és felszólalt a parlamentben. Majd közönségtalálkozón is részt vett. Ott már nem csak az ilyen alkalmakkor megszokott protokolláris szavak hangzottak el, hanem a főleg egyetemistákból álló hallgatóság előtt a bizottsági elnök a csodálatát fejezte ki az év elején látott társadalmi megmozdulás kapcsán. A hírhedt 13-as sürgősségi rendelet nyomán láthatott százezres demonstrációk miatt kifejezett nyilvános elismerés világosan utal arra, hogy a zárt ajtók mögött az uniós vezetők megmondták a bukarestieknek, hogy nem nézik el a korrupcióellenes harc leszerelésére tett próbálkozásokat. Ugyanerre utal a bizottság első alelnökének áprilisi látogatása is, aki akkor azt fejezte ki nyilatkozataiban, hogy nem szólnak bele a parlamenti döntésekbe, de minden akciónak vannak következményei.
Amik lehetnek politikaiak és gazdaságiak is. Politikai síkon a koalíció pártjainak az európai pártcsaládokból való kiutasítása merülhet fel, aminek a választók szintjén nincs azonnali, a hétköznapi életben is érzékelhető hatása. Gazdasági téren viszont több, az adófizetőknek is fájdalmas döntés van a brüsszeli vezetők kezében, az uniós források megvonásától kezdve adott esetben a túlzott államháztartási deficit esetén hozható büntető intézkedésekig. A kormányzat az ország integrációjától számítva minden eddiginél jobban rá van szorulva az európai forrásokra egy olyan programmal, amely a jelenlegi adórendszer mellett is azt hozhatja, hogy ötéves távlatban az adóbevételek fele állami fizetésekre megy, és ha nem tudják a deficitet az uniós szabályok szerinti határ alatt tartani, azért nem biztos, hogy a brüsszeliek ugyanolyan elnézőek lesznek, mint az unió több nagyobb tagállama esetében. Brüsszelnek, a brit kiválási tárgyalásokra készülve, és a visegrádi országokkal, elsősorban Magyarországgal zajló politikai és egyéb vitái mellett úgy kellhet még egy rosszfiú a keleti végeken, mint üvegesnek a hanyattesés. Ezért nem ússzák meg a közpénzekben könyökig vájkálók, csakhogy ez a korrupciós hadjáratban visszaélésekre is lehetőséget adó jogrendszeri hiányosságokat sem javítja ki.
