Ne a kapu elé, hanem üzletláncokba kerüljön a kibédi hagyma!

A Felső-Kis-Küküllő mentéről közel húsz hagymatermesztő vett részt pénteken a makfalvi önkormányzat által szervezett találkozón, ahol egy magyarországi mezőgazdasági nagyvállalkozó mutatta be a vállalkozását. Több mint kilencven gazda tömörült, és közösen a magyarországi hipermarketláncokban értékesítik termékeiket, ugyanakkor felvállalták, segítenek a helyi termelőknek, hogy a jó hírű kibédi hagymát is bejuttassák az áruházláncokba. Kibéden jelenleg a termesztők zöme a kapu előtt értékesíti a hagymát, viszont a cél az lenne, hogy átálljanak a nagy mennyiségekre, amit viszont csak összefogva lehet megvalósítani.

 

A pénteki találkozó kezdeményezője, Márton Zoltán, Makfalva polgármestere elmondta, céljuk az, hogy kistérségi szinten megmutassák az értékeiket, és ezek értékesítését előmozdítsák. Az egyik legkézenfekvőbb a kibédi hagyma, ami külföldön is ismert. – Ezt tudnánk értékesíteni a kibédi hagymavidék létrehozásával, a Felső-Kis-Küküllő mente mint termőterület adottságai hasonlóak, ugyanazt a minőséget lehetne termeszteni az egész térségben. Ehhez találtunk magyarországi nagyvállalkozókat, akik hajlandóak lennének a hosszú távú együttmüködésre. Első lépésben meg kell nézni, hogy a termesztők érdekeltek-e ebben, elindulunk-e ezen az úton. Jelenleg, amit megtermesztenek el tudják ugyan adni, de az értékesítés módozatán lehetne javítani, a kapuban  igaz, hogy jobb áron el lehet adni a hagymát, de az nem nagy mennyiség. Mi a nagybani termelést szeretnénk elindítani, ami stabilabb megélhetési formát jelentene a gazdák számára – vázolta fel elképzeléseit a község vezetője. 

Több mint kilencven termesztő értékesíti közösen az árút

Engelhart József, a Dombegyházi Euro Tész (termelői értékesítő szervezet) ügyvezető igazgatója rámutatott, évekkel ezelőtt jött létre Magyarországon az általa vezetett nonprofit szervezet, mivel, miután az áruházláncok gombamód szaporodni kezdtek, a gazdák rájöttek, hogy egyéni kínálatukkal alulmaradnak, nem képesek kiszolgálni az igényeket. A szervezetbe való tömörülés lényege, hogy a termelők közösen értékesítik termékeiket, a kezdeti 23-ból mára 95 tagja van a szervezetnek, ebből 83 őstermelő. – Egyetlen gazda sem tud megtermelni olyan mennyiséget, amit például a Tesco egy hét alatt elad, heti tízezer tonna hagymáról beszélünk. Ha nem tudnak szükséges mennyiségű magyar árut beszerezni, megveszik külföldről. Sok kritika fogalmazódott meg, hogy nem veszik a magyar termékeket, viszont az igazság az, hogy a magyar termelők nem is voltak felkészülve a megfelelő mennyiségekkel. Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy amíg van helyi, magyar termék, nem hoznak külföldit. Viszont ahhoz, hogy érdemben tudjunk tárgyalni, és szerződést kössünk egy üzletlánccal, nagy mennyiségeket kell felmutatni. Közösen tisztességes árat lehet kiharcolni, ha egyénileg tárgyal a gazda, jóval alacsonyabb árat ajánlanak neki – számolt be a tapasztalatokról az ügyvezető. Szervezeti szinten részben a tagdíjakból, részben uniós támogatással  gépi eszközöket vásároltak, tárolótereket, hűtőtárolókat alakítottak ki, csomagológépeket vásároltak, kiépítették a betakarításra alkalmas hálózatot és a víztakarékos öntözési rendszert, ami óriási segítség a gazdáknak. A termelők az értékesített termék árának bizonyos százalékát tagdíjként be kell fizessék, ebből működtetik a szervezetet és fedezik az egyes beruházások költségeit. Ugyanakkor szabály, hogy ha valaki a szervezeten keresztül értékesíti termékeit, az más úton ezt nem teheti meg.

Az 5 centi nem lehet 5,2

Engelhart József hangsúlyozta, az áruházak által támasztott igényeknek szigorúan meg kell felelni, a termelés, csomagolás során ehhez alkalmazkodni kell. Ha 5 cm átmérőjű hagymát kérnek, nem adhatnak 5,2 cm-est, mert visszaküldik. 2012-ben például nem lehetett eladni az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű hagymát, idén minden áruházlánc 6-7 cm-est kért. A szervezetbe tömörült gazdák jelenleg három fő termékcsoporttal, zöldborsóval, dinnyével és hagymával látják el a felvásárlókat és az üzletláncokat, a magyarországi mellett az osztrák, német, angol piacokon is jelen vannak. Az ügyvezető igazgató szerint vannak áruházláncok, amelyeknél nemzetközi szinten történik a beszerzés, azaz, ha eldöntik, hogy magyar fokhagymát vásárolnak, akkor mindenik országban, ahol üzleteik vannak, ez kerül a polcokra. Engelhart József rámutatott, a magyarországi áruházláncok hajlandók felvásárolni a kibédi hagymát, persze, amennyiben a helyi gazdák közösen biztosítani tudják a megfelelő mennyiséget és minőséget. Legalább 4-5 kamion árut kell eljuttatni hozzájuk, amíg eldöntik, kell-e a termék vagy sem – fűzte hozzá az igazgató, aki szerint az ő példájukból egyértelműen kiderül, hogy mindenki sokkal jobban jár, ha termelőtársát nem konkurenciának tekinti, hanem közösen próbálkoznak. 

Többet is tudnának termelni, ha lenne felvásárló

A kibédi Madaras Árpád hagymatermesztő szerint a térségbeli gazdák legnagyobb nehézsége az értékesítés, hiszen hiába lenne lehetőségük nagyobb mennyiségeket termelni, jelenleg nincsen rá felvásárlópiac. – Családi hagyomány nálunk a hagymatermesztés, édesapám a  kibédi mezőgazdasági termelőszövetkezetnél volt zöldségtermesztő a múlt rendszerben.  Eladásra hagymapalántát termesztek 25 áron,  összesen 55 ár hagymát eladásra. Nehezen tudjuk eladni, augusztus végén kezdődik a hagymaszedés, és most, márciusban fejeztem be az eladást. Heti két alkalommal járok piacra Gyergyó-szentmiklósra és Székely-udvarhelyre hagymával, palántával Csíkszeredába és Gyergyóba. Ahogy telnek az évek, egyre nehezebb az értékesítés. Amióta megjelentek a bevásárlóközpontok, óriási hagymakínálattal, azt tapasztaljuk, hogy az emberek a közelséget választják, nem pedig a minőséget, nem jönnek el annyian a piacra. Termelni szeretnénk és tudnánk is nagyobb tételben, ha valaki elfogadható áron megvásárolná, de jelenleg nem lehet többet eladni.  Nagy szükség lenne egy szövetkezetre, ami segítené a termelőket a nagy tételben való értékesítésben.  Egy székelyföldi üzletlánc bizonyos ideig felvásárolta tőlem a hagymát, de egy idő után Bukarestből kezdték hozni, mert ott picivel olcsóbban hozzájutottak. Annyira lejöttek a felvásárlási árral, hogy inkább kimaradtam. Ebben az évben például 1,5 lejért tudtuk odaadni nagyobb tételben, de ez is csak 50-100 kilót jelentett. A piacon 3-4-5 lej között mozgott a kilónkénti ár ebben a szezonban. Kibéden legtöbben a kapuban árulják a hagymát, nem sokan járnak a piacra, kevesebbet termelnek ugyan, de jobb áron tudják a kapuban eladni, a külföldiek előszeretettel vásárolják – fejtette ki a termelő.