Március 15. az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdete, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Március 15. ugyanakkor a magyar sajtó napja is, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én indította el aláírásgyűjtő mozgalmát a pozsonyi diétán, Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására. Ez a javaslat többek között a közteherviselést, politikai jogegyenlőséget, népképviseletet és független kormányt követelt. Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. A terv szerint ekkor akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő tizenkét pontot is.
Ám március 14-én este megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula kiáltványt fogalmazott meg. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.
Az 1989-es fordulat után a romániai magyarok azt hitték, ők is szabadon ünnepelhetik március 15-ét. Az első megemlékezést azonban a szélsőséges nacionalista „kulturális szervezet”, a Vatra Românească sok helyen megzavarta, leginkább Marosvásárhelyen, ahol pár nap múlva a fekete márciusként elhíresült véres események következtek. Ennek ellenére a magyarok minden évben összegyűlnek a Postaréten.
2017-ben az RMDSZ azt kérte, hogy az állam hivatalosan ismerje el nemzeti ünnepnek március 15-ét. Törvénytervezetet nyújtott be, amely szerint hivatalos munkaszüneti nap lenne az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe. A képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét elutasította. A szenátus már korábban elutasította, a kormány pedig közölte a parlamentnek küldött állásfoglalásában, hogy nem támogatja a tervezet elfogadását.
A román nacionalisták szerint az RMDSZ arra akarja kényszeríteni a románokat, hogy ünnepként fogadják el „negyvenezer erdélyi román lemészárlását, háromszáz falu felperzselését”, és mindazt a szenvedést és elnyomást, amit szerintük az 1848-as magyar forradalom, a magyar királyság és Erdély uniója jelentett az erdélyi románság számára.
A 2014-ben megválasztott államelnök 2021-ben üzent első alkalommal. Úgy fogalmazott: az országban élő magyar kisebbség és politikai képviselői „jelentős mértékben” hozzájárultak az európai integrációhoz, a demokratikus értékekhez való visszatéréshez, valamint „az emberi és a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó” társadalom kialakításához (!?).
Ma, március idusán újra a Postarétre hívta az RMDSZ a vásárhelyi magyarokat. Békés emlékezést!
