Kft. – korlátolt-e a korlátolt felelősség? A személyes felelősség csapdái (II.)
A végrehajtás felfüggesztését – szüneteltetését – viszont külön bírói-közigazgatási eljárásban lehet kérni, de ebben az esetben a végrehajtott összeg 20%-áig terjedő kaució – óvadék – letételére kötelezhető a fellebbező fél, ami gyakran nagyon nagy megterhelést jelenthet az esetleg igazságtalanul fizetésre kötelezett személyre nézve.
(Folytatás április 9-i lapszámunkból)
A végrehajtás felfüggesztését – szüneteltetését – viszont külön bírói-közigazgatási eljárásban lehet kérni, de ebben az esetben a végrehajtott összeg 20%-áig terjedő kaució – óvadék – letételére kötelezhető a fellebbező fél, ami gyakran nagyon nagy megterhelést jelenthet az esetleg igazságtalanul fizetésre kötelezett személyre nézve. A kaució a felfüggesztési eljárás jogerős elbírálása után visszaigényelhető, viszont pervesztés esetén az összegre az Adóhatóság kárigényét jelentheti be, a végrehajtás alaptalan késleltetése által okozott károk megtérítésére. Az eljárás a családi vállalkozások tartozásaira is alkalmazható.
Annak sincs semmilyen akadálya, hogy esetlegesen külföldi állampolgárságú és lakhelyű személy felelőssége kerüljön megállapításra és behajtásra, ugyanis Romániára is érvényes az Európai Unió 2010/24/EU tanácsi irányelve, amely lehetővé teszi a tagállamok adóhatóságai közötti adóügyi jogsegélyt, amelynek eredményeképpen az illető személyt a rá joghatósággal rendelkező ország adóügyi szervei hajtják végre, majd utalják a megkereső államnak a behajtott összeget. Különösen gyakori a Magyarországi Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé irányuló megkeresés révén a két ország közötti intenzív kereskedelmi viszony.
A társaság tartozásaiért magánszemély felelősségét egy másik úton is meg lehet állapítani, ami nem annyira gyors, mint a fentebb vázolt eljárás, és nem is végződik mindig végrehajtással, ami az előző esetében viszont megtörténik. Ez az eljárás több szempontból is különbözik az előbbiekben vázolttól, ugyanis ennek előfeltétele a társasággal szemben elindított törvényszéki csődeljárás, amelyben, bizonyos esetekben a fel-számolóbiztos vagy a cég hitelezőinek tanácsa kéri harmadik, természetes személy – magánszemély – személyes felelősségének megállapítását a csődbe jutott társaság teljes adósságának fedezésére. Ezek általában az ügyvezetők, de bármilyen harmadik személy felelőssége megállapítható, ha bizonyíthatóan hozzájárult a társaság fizetésképtelenségéhez. A csődtörvény fentebb hivatkozott 138. paragrafusa taxatíve leírja azokat a helyzeteket, amelyek megalapozhatják a magánszemély személyes felelősségét. Ezek a következők: a társaság javainak, fizetési eszközeinek vagy tevékenységének saját vagy más személy részére történő felhasználása, nyilvánvalóan veszteséges tevékenység folytatása, törvénytelen, fiktív-kettős vagy hiányos könyvelés vezetése, törvénytelen vagyonmentés vagy adósságnövelés, törvénytelen finanszírozási ügyletek a csődbejutás előtt, egyes hitelezők preferenciális, a többieket károsító kifizetése.
Ezek a tettek csak akkor alapozzák meg a személyes felelősséget, ha azokat károkozó szándékkal követték el, és ezen cselekedetek és a társaság fizetésképtelensége között ok-okozati összefüggés van.
Az előző eljárással ellentétben ebben az esetben a felelősséget a csődeljárás keretében a Törvényszék állapítja meg, amelynek határozata ellen fellebbezni lehet.
Mindkét eljárás esetében jellemző, a törvény előtt első körben az ügyvezető (adminisztrátor) felelősségét a legkönnyebb megállapítani, ugyanis a romániai 1990. évi 31. számú, a Gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a társaság ügyvezetéséért mindig a törvényes ügyvezető felel. Ha védekezésképpen azt állítja, hogy a társaság fizetésképtelensége más személynek róható fel, akkor azt bizonyítani kell illetve az illető személyt biztosítékul perbe hívhatja.
A gyakorlatban sokszor felfedezhető az a jelenség, amikor a bajbajutott társaságot úgynevezett strómanoknak adják el, akik bizonyos összegért, végrehajtható vagyonnal nem rendelkezve, hajlandók elvinni az „adóbalhét” annak ellenére, hogy ezek a cselekedetek több bűncselekmény törvényes tényállását is kimeríthetik.
Összegzésképpen elmondható, hogy válság okozta költségvetési szigorítások és növekvő adóbehajtási fegyelem az adóhatóságokat arra ösztönözte, hogy a fentebb vázolt eljárásoknak érvényt szerezzenek – ezek az eljárások eddig is léteztek – illetve a megállapított követeléseket be is hajtják függetlenül a kötelezett személy állampolgárságától.
Következésképpen azokat a gazdasági társaságokat, amelyeket már nem szándékoznak használni gazdasági tevékenységhez, nem szabad magára hagyni „lesz ami lesz” alapon, hanem tartozásait rendezve – elsősorban az állam felé – a törvényes rendelkezéseik szerint fel kell számolni vagy fizetésképtelenség esetén csődvédelmet kell kérni ellene, ellenkező esetben a mégoly ártalmatlan bot(vagy nem)csinálta üzletember is komoly kellemetlenségeknek nézhet elébe.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
