Karadzic nem akart közös államot Szerbiával
A boszniai szerbek vezetőjeként Radovan Karadzic nem akart államszövetségre lépni Szerbiával, mert az csökkentette volna politikai erejét.
A boszniai szerbek vezetőjeként Radovan Karadzic nem akart államszövetségre lépni Szerbiával, mert az csökkentette volna politikai erejét – áll egy olyan CIA-jelentésben, amelynek a titkosítását – 300 másikkal együtt – a napokban oldották fel, és amelyből részleteket ismertetett kedden a Nezavisne Novine című boszniai lap.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 1995. szeptember 5-i keltezésű beszámolója szerint „semmi kétség, hogy Karadzic élvezi a boszniai szerbek vezetőjének és a nemzetközi tárgyalások egyik kulcsfigurájának szerepét”. Az elemzők szerint Karadzic nem biztos, hogy támogatná azt a tervet, amely szerint a boszniai szerb területeket Szerbiához csatolnák, mert „a Nagy-Szerbia kisebbítené az ő szerepét”.
A jelentés alapján a CIA konkrét tanácsokat adott az amerikai diplomatáknak arra, hogyan viszonyuljanak Karadzichoz. Elsősorban azt említik, hogy Karadzic nem áldozná fel magát, bármit is mond nyilvános szereplései során. „Ezért egy komoly katonai fenyegetés, amely rövid távú diplomáciai elszigeteléssel párosul, és amelyet a párbeszéd megújítása követ, sokkal elfogadóbbá tenné őt a jövőbeli béketárgyalásokkal szemben” – áll az elemzésben.
Azt is megemlítik, hogy a 90-es évek elején Karadzic valószínűleg őszintén hitt abban, hogy a szerbeket elnyomják, és meg kell őket védeni Jugoszlávia szétforgácsolódásától. Ahogy azonban hatalma a boszniai szerb hadsereg segítségével nőtt, „elkezdett nőni a saját jelentőségébe vetett hite is” – emelik ki a CIA elemzői.
A Milosevic és a hatalom játéka című dokumentumban a CIA kiemeli, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök nem olyan ultranacionalista, mint amilyennek mutatja magát, inkább nagy taktikus, akinek egyetlen érdeke az, hogy megtartsa hatalmát Szerbiában, bármekkora árat is kell ezért fizetnie a szerb népnek”.
A CIA emlékeztetett arra, hogy Milosevic abban a pillanatban együttműködési készséget mutatott a Nyugattal, amint megnőtt a megtorlásokkal való fenyegetés lehetősége.
A hírszerző ügynökség megdöbbenéssel tudósított arról, hogy Milosevic milyen könnyedén engedte át a szerbek lakta Krajinát a horvát hadseregnek, és azt is megemlítik, hogy politikai taktikázással akadályozta meg, hogy Szerbiában hevesebb reakciókat váltson ki ez a veszteség.
Egy 1995. október 24-i jelentés szerint Milosevicnek nincs akkora befolyása a boszniai szerbek körében, mint amekkorának ő azt a Nyugat szemében láttatni akarja. Néhány más dokumentumban azt említik, hogy Richard Holbrooke amerikai diplomata többször is felvetette: enyhíteni kellene a Szerbia elleni szankciókon, hogy a boszniai szerbekre is tudjon hatni, de Washington ezeket elvetette, mert szerintük nem volt ilyen befolyása.
A CIA úgy gondolta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elleni további horvát offenzíva veszélyeztetné a béketárgyalásokat és a civil lakosságot, de a lehetséges orosz reakciókat is fontosnak tartották kiemelni abban az október 14-én kelt dokumentumban, amely szerint „az oroszok hisztérikussá válhatnak, ha a szerbek még több területet veszítenek el” – írta a Nezavisne Novine.
