Húszéves a Therezia

A mezőpaniti Therezia tejfeldolgozó vállalat nemcsak szűkebb régiónkban, hanem országszerte, sőt az unió országaiban  is ismertté vált. Ahol termékeik egyszer a fogyasztó asztalára kerültek, ott megkedvelik és továbbra is szívesen vásárolják.  Olyan vállalkozás ez, amely sikertörténetet és hírnevet tudhat magáénak. Húsz év alatt a családi vállalkozásból  száz alkalmazottat foglalkoztató céggé nőtte ki magát, amely hatvan Maros megyei település körülbelül ezerkétszáz tejtermelőjének biztosít megélhetést. Napi 40-50 ezer liter tejet dolgoznak fel, és több mint 40-féle terméket gyártanak. A cégalapítás  huszadik évfordulóján Bartha Márton igazgatóval és Csergő Attila marketingigazgatóval beszélgettünk. 

 

1994-ben az akkori piaci konjunktúrát  használta ki a vállalkozás. Azokban az években a  Marosvásárhely környéki falvakban a tejtermelés volt a fő jövedelemforrás. Akkor született meg a gondolat, mi lenne, ha a család által megtermelt tejet feldolgoznák, és a tejterméket értékesítenénk. Külföldön, Ausztriában információkat, tudást, tapasztalatot szereztünk, és ott szembesültünk a ténnyel, hogy egy kicsi faluban  egy kis tejfeldolgozó meg tud élni. Miért ne lehetne ugyanezt Mezőpanitban is megvalósítani? – és így körvonalazódott az egész vállalkozás. Kezdetben pár száz liter tejből készült a sajt.  Erről a szintről fejlődött a cég lépésről lépésre. Ma már naponta 40-50.000 liter tejet dolgozunk fel.

– Ma a vásárlók kedvenc termékei közé tartoznak a Therezia-termékek. Hogyan sikerült betörni a piacra?

– Első pillanattól a minőségre helyeztük a hangsúlyt, amit folyamatosan megtartottunk. Az élelmiszeriparban az egyik legfontosabb követelmény a következetesség és a folytonosság. Ha a fogyasztó megszokja a terméket és azt a bizonyos ízvilágot,  azt kell nyújtani folyamatosan. Amikor a vásárló  meglátja a Therezia logóját,  társítania kell azzal a bizonyos ízvilággal. Ha a vásárló eldöntötte, hogy ízlik neki a termék, akkor mindig elvárja, hogy ugyanazt kapja. Ezért igyekszünk, hogy a minőséget folyamatosan biztosítsuk. 

– Hogyan alakították ki a termékskálát? 

Panitban a tejtermelésnek és feldolgozásnak több évszázados hagyománya van. A hagyományokat és a piaci követelményt ötvözve alakult ki a termékskála. Termékeinket a kezdetektől pozitívan fogadták a vásárlók. Kellettek a helyi termékek. A paniti gazdák termékeit a Bernády korában is jól ismerték a marosvásárhelyiek, a tejet, a tejfölt, a tehéntúrót átalvetővel vitték a vásárhelyi piacokra vagy házakhoz. Ehhez a hagyományhoz igazodva, a régi recepteket felkarolva vágtunk neki a termelésnek. Habár kezdetben az egész Európában elterjedt érlelt sajtokat szerettük volna gyártani, mégis a forrázott-gyúrt típusú sajtok kerültek előtérbe, hiszen a helyi és általában a kelet-európai sajtkultúrában inkább ezek a kedveltek. A sima sajtok közül megemlítem a Daliát, a Rucărt, a Dottit, a Paniti sajtot, aztán a füstölt sajtokat, amelyeket fonott, fűszeres tekercsekként forgalmazunk. A termékskálánkban megtalálhatók még az ömlesztett sajtok, a burduf túró, a vajkrém és a friss termékek, a tejföl, a tej, a joghurt, a vaj és a  telemea. 

– Hol értékesítik a termékeket?

– Termékeink megtalálhatók nagyáruházak  polcain, a multiknál nagy mennyiséget értékesítünk mindenfele az országban,  Bukarestben,  Konstancán, Jászvásáron és sorolhatnám. Vannak saját üzleteink is  Mezőpanitban, Bándon, Erdőszentgyörgyön,  Marosvásárhelyen három is. Míg a tejfelvásárlásnál az a politikánk, hogy a termelőknek megélhetést nyújtsunk, addig az értékesítésnél az a szemlélet, hogy a távol eladott termékekből származó pénzt ide hozzuk, ezáltal a mi kis térségünket fejlesztjük. Külföldre az unió szinte minden országába szállítunk: Nagy-Britanniába, Spanyolországba, Olaszországba, Magyarországra, Ciprusra, Franciaországba, Ausztriába, Svédországba, Görögországba.

– Az emberek egyre inkább odafigyelnek arra, hogy a termékek milyen alapanyagokból készülnek, arra, hogy adalékanyagot, ízfokozókat használnak-e a gyártók. Itt milyen alapanyagokat használnak?

– A sajtok készítéséhez kizárólag tejet használunk, adalékokat,  helyettesítőket, ízfokozókat nem! A tejhez oltót és sót adagolunk csupán. Füstölt sajtjainkat hagyományos eljárással, bükkfaforgáccsal füstöljük. Itt sem alkalmazunk füstaromát, merítést és egyebet. 

– A termelőket időben sikerül-e kifizetni?

– A tejtermelő és a feldolgozó között bizalomnak kell kialakulnia. A Thereziához tejet behordó gazdák közül eggyel sem fordult elő soha, hogy a meghatározott időben ne kapja meg az előző hónapra járó tejpénzt. Ebben biztosabbak lehetnek, mint a nyugdíjban, mert a tejpénz nem késik! A mezőgazdaságban, ahol az idénymunkákkal egy napot sem lehet késni, nagyon fontos, hogy a gazda időben megkapja a pénzét. 

– Milyen fejlesztést terveznek a közeljövőben? 

– A fényképek őrzik, hogyan épült a gyár lépésről lépésre, hogyan üzemeltük be a berendezéseket, eszközöket, gépeket, amelyeket Ausztriából, Svájcból, általában Nyugatról vásároltunk. Folyamatosan fejlesztjük a feldolgozási vonalat az anyagi lehetőségek keretén belül.

Húszéves a Therezia. Ha Erdély-szerte több ilyen jellegű vállalkozás működne, akkor másként állnának a dolgok a régióban. A Bartha házaspár bebizonyította: munkával, kitartással, igényességgel, szakértelemmel és komolysággal itt is megvalósíthatók az álmok, itt is lehet nyugati színvonalú terméket és életteret teremteni.