2019. november 13., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990. Főszerkesztő:  Kenyeres Ágnes) 

MÁLIK JÓZSEF (Zilah, 1849. aug. 6. – Sepsiszentgyörgy, 1901. márc. 11.): tanár, újságíró, szerkesztő. Tanult a bp.-i ref. teológián, ahol 1872 – 1873-ban Ifjúsági Lapok címmel havi folyóiratot alapított és szerkesztett. 1873-tól tanár a sepsiszentgyörgyi Ref. Székely Mikó Kollégiumban, utána ugyanott a leánypolgári igazgatója. 1875-ben megalapította Sepsiszentgyörgyön a Székely Tanügy pedagógiai folyóiratot, mely egyik legelső vidéki pedagógiai lap volt. 1877-től szerkeszti a Nemere c. heti politikai lapot. 1882-ben megalapítója és haláláig főszerkesztője volt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzetnek. 1882-ben alapította a sepsiszentgyörgyi Jókai-nyomdát. 


MOLNÁR VIKTOR, Kaposi Molnár (Brassó, 1859. aug. 9.– Bp., 1918. ápr. 27).: művelődéspolitikus. ~ Viktor (1826 – 1882) fia. Jogi tanulmányait Kolozsvárott és Bp.-en végezte. 1882-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium szolgálatába lépett. Egy ideig Trefort Ágoston személyi titkára, 1905-ben államtitkárrá nevezték ki, 1912-ben nyugalomba vonult. Felismerte a tudományos ismeretterjesztés jelentőségét, meghonosította a szabadoktatás intézményét, a munkásgimnáziumot. 1899-ben megalapította az Uránia Tudományos Egyesületet, az Uránia tudományos színházat, valamint az Uránia folyóiratot. Számos művelődéspolitikai cikk szerzője. F. m.: A hazai középiskola reformja (Bp., 1885); A genfi conventio (Bp., 1887); Húsvéti tojások (Bp., 1890); Gr. Csáky Albin (Bp., 1894); Wlassics Gyula (Bp., 1907); Színházaink és az állam (Bp., 1912).


BONYHÁTI JOLÁN (Olthévíz, 1908. aug. 14. - Bp., 1984. jan. 15.): romániai magyar szerkesztő, bibliográfus. 1944-től a székelyudvarhelyi Szabadság c. lapot szerkeszti, később a bukaresti és a kolozsvári rádió magyar adásainak munkatársa volt. 1948-68 között az Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó (később Irodalmi Könyvkiadó) nemzetiségi osztályát vezette. – Bibliográfiába foglalta Salamon Ernő publikációit (1966), Asztalos István írásait (Abaffáy Gusztávval, 1967) s a Korunk c. periodika 1932-40 közötti költészeti anyagát (1967)

Összeállította: Kuti Márta