2019. március 19., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az autizmus korai felismerésében

Március 6-a logopédia európai napja, amelyet azért jelöltek ki, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét a beszéd- és kommunikációs zavarok sokféleségére, a beszédhibák megelőzésének, megállapításának és javításának a fontosságára, azaz a rehabilitációra és a társadalmi beilleszkedés elősegítésének a szükségességére. 

Az Európai Unió országaiban 70.000 szakember dolgozik ezen a területen, a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrásközpont keretében 21 logopédust foglalkoztatnak, ami a szakemberek szerint nagyon kevés. Az idei európai nap központi témája az autizmus spektrumzavar. Olyan gyakori fejlődési zavart jelent, amely a gyermekeknek az 1 százalékát érinti. Azért nevezik spektrumzavarnak, mert tünetei a nagyon súlyos állapottól az enyhe zavarig fordulhatnak elő. Az autista gyermekek nem vagy nehezen tudnak kapcsolatot teremteni, zárkózottnak, visszahúzódónak, érdektelennek látszanak. A közös tevékenységekben, játékokban nem szívesen vesznek részt, érzelmeiket szokatlan módon fejezik ki. A kialakult dolgokhoz szélsőségesen ragaszkodnak, kezükkel, testükkel, lábukkal bizonyos mozgásokat ismételnek. Nehezen tudják kifejezni magukat, megismétlik a hallott szavakat, szókapcsolatokat, tanítás nélkül nem tudnak szerepjátékot játszani. A szakkönyvek által megfogalmazott tünetekből egy vagy több is előfordulhat egy gyermeknél, és olyan autisták is vannak, akik folyékonyan beszélnek, de magányosak. A másik véglet, hogy nem értik a beszédet, súlyos esetekben a nevüket sem. 

Fotó: Nagy Tibor


Az európai nap témájából kiindulva a fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok nevelését, oktatását, fejlesztését, rehabilitációját ellátó Gecse Dániel Alapítvány marosvásárhelyi központját (1989. December 22. út 74. szám, a város marosszentgyörgyi kijáratánál) kerestük fel, ahol Darabont-Lázár Zoltán elnökkel és Farkas Rozália gyógypedagógussal beszélgettünk. A központban félszáz 3-18 év közötti gyermekkel, fiatallal foglalkoznak, a korosztályuknak és igényeiknek megfelelő csoportokba sorolva. Ezt a munkát 21 szakember – gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász – látja el. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a központ a sajátos nevelési igényű gyermekek által látogatott Marosvásárhelyi 2-es Számú Inkluzív Oktatási Központ alkalmazottaiként dolgozó szakemberekkel, a hivatalos tanügyi rendszer keretében működik. A gyermekvédelmi igazgatóság keretében, valamint a megyei tanfelügyelőség mellett működő központ szakértőkből álló bizottságai állapítják meg a fogyatékosság fokozatát, és annak alapján döntik el, hogy a gyermekeknek speciális oktatására van-e szükségük, vagy kisebb sérülés esetén megállják a helyüket az általános óvodai és iskolai rendszerben. 

Az alapítványi központban vannak autizmusspecifikus és értelmi sérültek számára kialakított csoportok, amelyekben a megfelelő módszer segítségével történik a gyermekek fejlesztése, a szükséges tanfolyamokon is részt vett, jól képzett kollégák irányításával. Bár Marosvásárhelyen a Gecse Dániel Alapítvány biztosította kényelmes, szép központ mellett a jól felszerelt két kisegítő iskola, illetve az Alpha Transilvana és az Ügyes Kezek Alapítvány is a sajátos igényű gyermekekkel és fiatalokkal való foglalkozásra nyújt lehetőséget, a beszélgetés során kiderült, hogy az ellátás mégsem teljes. 


A szülők kell kiharcolják 

A legfontosabb a láncszem, a korai fejlesztés lehetősége hiányzik – jegyezték meg beszélgetőpartnereim –, holott az autizmusra utaló sajátos viselkedési jegyek már fél-két éves korban megjelennek, és ezt a szakemberek meg tudják állapítani. A tapasztalatok azt igazolják, hogy minél korábban ismerik fel, és kezdik el a sajátos foglalkozást a gyermekkel, annál eredményesebb lesz a fejlesztés. A korai diagnózis a szülőket is segíti abban, hogy ne önmagukat vádolják, hanem elsajátítsák a sajátos igényű gyermekkel való foglalkozás eredményesebb módszereit. 

Az autizmus felismerésben fontos szerepe kellene legyen a családorvosnak, a védőnőnek, a gyermekorvosnak, hogy ne ringassa a szülő magát abban, hogy gyermeke elnövi a korán megnyilvánuló viselkedési problémákat. A tehetősebb szülőknek van lehetősége segítséget kérni, az átlagos család a korai fejlesztés szempontjából értékes években nem kap ilyen természetű szakmai támogatást. Az orvosi ellátásba bele kellene foglalni a másfél-két éves korosztálynak a szűrését, ami Hargita megyében például sikeresen elkezdődött a Prosperitas Vitae Egyesület révén, amely a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ társszervezete. 

Ehhez azonban a szülőknek kell elég bátraknak lenniük ahhoz, hogy segítséget kérjenek, amit összefogással, szervezett formában érhetnek el. Ha kérnek, akkor előbb-utóbb a kapuk is megnyílnak, amit nekik kell kiharcolniuk, ha azt akarják, hogy autista gyermekük az eredményesebb korai fejlesztésben részesüljön. (bodolai)