Egy életmű kiteljesedett

Közkinccsé válhat Fülöp Mária hagyatéka, a Maros megyei életrajzi lexikon

Négy nagy méretű, impozáns kötetben, több mint 2100 oldalon jut el az olvasókhoz, kutatókhoz mindaz a hatalmas mennyiségű adat, amit Marosvásárhely egyik nemrég elhunyt kiválósága, a könyveket és könyvészetet, a kultúrát példás szenvedéllyel és kitartással szolgáló „napszámos” hosszú évtizedeken át felkutatott, összegyűjtött, és a valamikori megjelenés reményében megpróbált kiadhatóvá tenni. Úgy is, hogy a felhalmozott információkat mindegyre újabbakkal gazdagította. Kézirathalmaza olyan hatalmassá gyarapodott, hogy talán maga Fülöp (Kozma) Mária sem bízott a kinyomtatásában. És mégis… Dolgozott rendületlenül, a barátait, ismerőseit is meglepő megszállottsággal, még akkor is hol erről, hol arról az egykorvolt személyiségről s a velük kapcsolatos tudnivalókról kérdezősködött, amikor már betegség terhelte nyugdíjas életét. Lenyűgöző volt a hivatástudata, ragályosan ösztönző a lelkesedése, nem eshetett meg, hogy ne akadjon végül valaki, aki úgy gondolja, tehet valamit e könyves ügy érdekében, és másokat is képes ilyen irányban fellelkesíteni.

A marosszentgyörgyi Ilarie Gh. Opriș, a Cronica Mureșeană Kiadó igazgatója 2025. február 24-én, Fülöp Mária temetésén mutatta meg nekem kiadói ténykedésük minden bizonnyal legnagyobb fegyvertényét, a Maros megyei életrajzi lexikon rendkívül igényes kivitelezésű első kötetét. Jogos büszkeséggel újságolta, hogy egy egész csapat – beleértve Fülöp Géza és Mária két fiát, Fülöp Gézát és Fülöp László Zsoltot – ügyködött odaadással és hozzáértéssel, hogy a könyv világot lásson. A kritikus egészségi állapotával küszködő szerző még kézbe vehette a kötetet, de igazán örülni kiadásának már nem volt képes. A munkakollektíva elégtétele mégis jogos volt. És biztos hasonlóan érez Fülöp Mária korábbi könyvtáros kolléganője, a lexikon-előkészítő munkába bekapcsolódott Ferencz Klára is, meg a többiek, akik a megyei könyvtárban segítették a nagy mű létrehozását. Igen, tényleg nem túlzott a jelző. A négy kötet egyenként több mint 500 oldal, együttesen 6 kilogrammot nyomnak. Egy közel félszáz oldalas könyvészeti mellékletet is csatoltak hozzájuk, gazdagítva a bibliográfiát az elöljáró szövegekkel is. A napokban hosszasan, mintegy órán át beszélgettünk a kiadás motivációjáról, elkészítésének nehézségeiről és szépségéről, a nyomdai, digitalizálási munkálatok újdonságairól és műhelytitkairól, az anyagiakról s a szponzori támogatásról Ilarie Gh. Opriș igazgatóval, a számítógépes szerkesztést, műszaki kivitelezést magára vállaló Tcaciuc Alexandruval, a nyomtatási költségekhez hozzájáruló marosvásárhelyi Rózsa, Rózsa & Rózsa Ügyvédi Társaságot képviselő Rózsa József ügyvéddel. A későbbiekben majd tallózunk a jó hangulatú társalgás részletei közt. Fontos közlendőként viszont újdonság, hogy a lexikon már több fontos intézményhez, egyetemi tanárhoz, kutatóhoz eljutott. Egyelőre azok birtokába kerül, akiket a lexikon segíthet munkájukban. A mű szakmai visszhangjáról, fogadtatásáról is biztosan lesz közölnivalónk a közeljövőben. Ma a könyvben megszólalók, Fülöp Mária olvasóknak szánt gondolataiból, a több évtizedes munkát könyvtáros szakmabeliként nyomon követő és méltató Dimitrie Poptămaș és a szakmai körökben szintén mérvadó Sebestyén-Spielmann Mihály szövegéből ragadunk ki bekezdéseket.

„Aki tudni akarja, hogy ki kicsoda volt Maros megyében, lehetnek azok írók, zenészek, képzőművészek, papok, tanárok, orvosok, gyógyszerészek, sportolók, tudósok, jogászok, földbirtokosok, üldözöttek és üldözők, áldozatok, polgármesterek és funkcionáriusok, muzeográfusok, könyvtárosok, politikusok, gyárosok, kereskedők, és néha még molnárok, munkások, földművesek is, választ kap erre a kérdésre – írta Fülöp Mária az Előszóban. Hangsúlyozom a múlt időt, ki volt, mert csak a lezárt életekről szóló információkat gyűjtöttük.” Ezt jó megjegyezni. Aki most olvassa ezeket a sorokat, az magáról nem talál a négy kötetben semmit, csak akkor lehet jelen, ha valamilyen jelentős személyiségről tett közzé valami érdemlegeset az eltelt években.

„A célom az volt, hogy megpróbáljak összeállítani egy olyan törzsanyagot, amelyből tükörként előttünk áll tárgyilagos megközelítésben, hogy az évszázadok folyamán kik éltek, tevékenykedtek, alkottak a mai Maros megye területén, függetlenül a nemzetiségi, vallási hovatartozástól” – olvasható szintén az Előszóban. – „Ezáltal felmutathatjuk az itt élők szellemi múltjából a bármilyen területen végzett kimagasló eredményeiket, akár csupán helyi vagy akár a világ élvonalába tartozókat is. Láthatjuk a kötődéseket az európai műveltséget hazahozók által, és az innen kirajzó tehetségek munkásságát és megvalósításaikat a világban. Azért nem bio-bibliográfiát készítettem, mert az kizárná azon jelentős személyeket, akik nem írtak könyveket, de mégis gazdagították a kultúrát.

Könyvtárosi eszközökkel gyűjtöttem az adatokat: a már eddig elkészített helyismereti bibliográfiák, bio-bibliográfiák és a könyvtárak katalógusai képezték a kiindulási pontot. Az enciklopédiák, általános és szaklexikonok, monográfiák, valamint a szerzők műveinek tanulmányozása által alakult minden szócikk.”

Dimitrie Poptămaș a Bevezetőben gazdagon dokumentálja Fülöp Mária érdemeit és a Maros Megyei Könyvtár nyújtotta munkaserkentő, kutatási közeget. Külön kiemeli a szerző „kezdeményező szellemét és professzionalizmusát, jó munkatársi kapcsolatait és munkaerejét.”

„Egész tevékenységét megkoronázó referenciamunkája ez a nagyszabású életrajzi lexikon…, amely négy kötetben…, több mint 20000 életrajzi dossziéban jelent meg. Ennek megvalósításához több mint 1100 könyvet, több ezer folyóiratot, anyakönyvet, temetkezési emlékművet tekintettek át, és számos megbeszélést folytattak a személyiségek leszármazottaival, hogy adataik a lehető legpontosabbak és legteljesebbek legyenek.” 

Zárjuk a méltatást Sebestyén-Spielmann Mihály Elöljárójának befejező soraival. Végkövetkeztetésnek is beillenek.

„Ez az életrajzi lexikon, ez a személyi seregszemle egyetlen ember – a Fülöp Mária koncepcióját, erőfeszítéseit, hihetetlen munkabírását, ügyszeretetét, szorgalmát, sikerét tükrözi. Alkotójáról, akit férje, Fülöp Géza, a kiváló informatikai szakember tanácsai, ötletei, számítástechnikai tudása segített, bátran elmondhatjuk, nem ismert határokat és akadályokat, ha Maros megye egykori nevesebb, nevesített lakóiról volt szó. Minden infót, adatot összegyűjteni – ez ám mozgósító, nyugtalanító célkitűzés. Hogy sikerült-e? Azt természetesen a felhasználók, akik holnaptól már remélhetőleg sok éven át kézbe vehetik a könyvet, böngészhetnek a kötetekben, s az elektronikus változatában is a jövendőben, nos, ők döntik el.

Fontos, nélkülözhetetlen munka. Bővítése, továbbvitele az utókor mindenkori privilégiuma, sőt erkölcsi kötelessége.”