2019. március 26., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Napfényben por, esőben sár.

Az utat csak a ráfos kerekek által ejtett sebek jelölik, melyek mélyen belevágódtak a magyar földbe. Az ország büszke várának, Budának tornyán félhold és lófarkas zászló figyelmeztet, hogy ki az úr. Magyarország nem létezik, csak a helye. A vitéz Balassi már régóta nem zaklatja a megszállókat, lopott csókjainak és rózsáinak az emlékét is belepte már a por. A lófarok diadalmasan röpköd a szélben, pedig sokan szeretnék, ha inkább visszavágtatna a Márvány-tenger partjára. Az ország megmaradt részének néhány nemes ura mer csak arra gondolni, hogy szóval vagy karddal jelezni kellene már a budai pasának a végérvényes távozást.

Regényes és küzdelmes világban találjuk magunkat, ha a régmúlt eseményekről elkezdjük törölgetni a vastag port. Az emlékkeresés hevében egyszer csak szokatlan könyv kerül elő, amely mennyei muzsikát tartalmaz. Hogyan kerülhetett ez a kötet e háborús övezetbe? Erre csak a történelem adhat választ. A kiváltó okot a reformáció körül kell keresgélnünk. A kereszténységben bekövetkező vallási nézeteltérés számos konfliktust eredményezett egész Európában. A hódító álmokat ringató törökök egykettőre felismerték a nagy lehetőséget, és bedübörögtek Magyarországra. A protestantizmussal kibékülő Erdélynek alku árán ugyan, de sikerült megőriznie függetlenségét. Magyarország központi része török fennhatóság alá került. A megmaradt északi és nyugati területek nemes urai pedig hosszú ideig azon morfondíroztak, milyen módon lehetne megszabadulni a törököktől. Ilyen viszonyok között valódi csodának számít egy zenei gyűjtemény. És ami még inkább ámulatba ejt, hogy a könyvnek magyar a szerzője: Esterházy Pál.

Esterházy Pál híres magyar nemesi család sarja. 1635-ben született Kismartonban. Szülei jezsuita iskolába járatták, és kitűnő hazafinak nevelték. Édesapja, Miklós nádor szemében nagy szálka volt a törökökkel kiegyező erdélyi fejedelemség, mert úgy vélte, Erdély csak nehezíti az ország egyesítését. Pál szerette nemzetét, és folyton az egyesített, törökmentes ország képe lebegett előtte. Az osztrák udvarhoz hűséges lévén, Habsburg-segítséget remélt a törökök kiűzéséhez. Más nemesek másképp látták a helyzetet, és inkább fellázadtak a Habsburgok ellen.

Az ifjú Pál gyorsan haladt felfelé a ranglétrán. 1681-ben nádorrá választották. Megvolt a hatalma és a befolyása is egy törökellenes háborúhoz. Természetesen a törökök sem maradtak tétlenek, amikor megpiszkálták őket. 1683-ban odáig fajult a helyzet, hogy a családot osztrák területekre kellett menekítenie, és ő maga is Bécs védelmében harcolt a török ellen. Bécs megmenekült, a török egyre gyengült. Három év múlva, 1686-ban egy korábbi sikertelen kísérlet (1684) után visszafoglalták Budát a töröktől. A harcokból Esterházy Pál nádor is kivette a részét, ezért Ausztria császára hercegi rangra emelte.

Pál magánélete is épp olyan viharos volt, mint a történelem. Első feleségét, Orsolyát 1682-ben elveszítette. A tragédia azonban nem törte meg a kemény katonává edződött nemest: rangjához méltó új társat keresett magának. A házasságot azonban egy rendkívül kényes tény nehezítette. Az új menyasszony, Thököly Éva édesapja, Thököly István a Habsburg-udvar esküdt ellensége volt. Esterházy Pálnak a bécsi udvartól kellett beleegyezést kérnie a házasságba. Az osztrákok a hűségért cserébe rábólintottak a kérésre. Esterházy nem volt köpönyegforgató, mert akkor is kitartott a Habsburgok mellett, amikor 1703-ban kirobbant a Rákóczi-féle szabadságharc. Annak ellenére, hogy császárpárti volt, az ország érdekeit igyekezett szolgálni.

Magánélete egy részét szülőhelyén, Kismartonban töltötte, itt építette fel híres kastélyát is. Az Esterházy család rendkívül sokat áldozott a művészetre. A kastély egyik ékessége a hangversenyterem csembalóval, vadonatúj orgonával és teljes zenekari felszereléssel. 1674-ben zenekart és kórust szerződtetett.

Most már sejthetjük, hogyan került a zivataros magyar történelembe a ritkaságnak számító kantátagyűjtemény, a Harmonia Caelestis. Esterházy Pál nem csak a politikához és a hadi tudományokhoz értett. Költőként, zenészként és zeneszerzőként is ismerős a neve.

Ha Pál herceg leült a csembaló vagy az orgona elé, a hangszer engedelmes zeneszerszámmá változott, és megszólaltatta gazdája lelkét. De nem csak ez volt az egyetlen hangszer, amelynek zengését értette a herceg; jól ismerte a barokk zenekar minden hangszerét.

Hithű katolikusként Pál herceg ötvenöt kantátát komponált. E művek bizonyítják, hogy a hitéletet is rendkívül fontosnak tartotta a saját és az ország életében.

Az 1600-as évek utolsó negyedében – talán néha menekülve a valóság zűrzavara elől – egymás után születnek a kantáták. A kötet 1701-re már készen állott, de csak 1711-ben jelent meg nyomtatásban.

A kantáták szövegét is valószínűleg maga Esterházy költötte latinul. A zene finom ízlésű, változatos zeneszerzői technikákat alkalmaz. Érezhető, hogy a szerző nem kontárként nyúlt a húrokhoz, hanem valódi mesterként. A nemes dallamvezetés sajátos stílust bizonyít, érthetőségre és tökéletességre törekszik. A kompozíciók hangszerelése is változatos: lehetőséget ad a szólistáknak, kórusnak és hangszereseknek is tehetségük bemutatására. Bár e zeneműveket az európai zenekultúrában nem tartják kiemelkedő alkotásoknak, magyar viszonylatban azonban ezek a kantáták jelentik az egyetlen jelét a színvonalas barokk kultú-rának. Még egy évszázadnak kellett eltelnie Erkel és Liszt megjelenéséig, amikor ismét kimagasló magyar zeneszerzőkre figyelhetett a világ.

Bátran és semmiféle elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy Esterházy Pál kismartoni udvara a korszerű európai kultúra egyik bástyája volt. Bécs közelsége bizonyára sokat számított, de a művészet pártolására is szükség volt ahhoz, hogy fél évszázaddal később a zenei klasszicizmus első nagy mestere, Joseph Haydn Kismartonhoz kösse az életét.

Bár a Harmonia Caelestis egy hithű katolikus zeneszerző munkája, ma már a magyar protestánsok előszeretettel énekelik az Ave maris stella kezdetű kantátát Zengjen hálaének címen – más magyar szöveggel. Esterházy vallását is komolyan vette; nem véletlen, hogy ma is úgy tartanak számon egy imát, mint „a nádor imája”. 

Esterházy Pál mindössze két évig gyönyörködhetett istendicsőítő kantátás könyvében. 1713-ban az égi harsona lefújta a földi csatározást, a zenélő herceget egy másik zenekarba szólította.

A kiadott énekeskönyvből csak egyetlen példány van Magyarországon, az valószínűleg Haydn személyes gyűjteményéből került az Akadémiai Könyvtárba. A kantáták időtállóságát bizonyítja, hogy hosszú ideig játszották a műveket, és ha szükség volt rá, akkor 1790 és 1810 között talán éppen Haydn írt újabb szólamokat a meglévők mellé.

Esterházy Pál legnagyobb zenei érdeme a művészetpártolás. Általa került be Magyarország a nyugati zene vérkeringésébe, a szellemi fejlődésébe. Ma büszkék vagyunk rá, mert művelt, színvonalas életet igyekezett teremteni hazájában.


A nádor imája 

Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges anyja, magyarok Nagy-Asszonya, szentséges szűz Mária! emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk s apostolunk, szent István neked fölajánlott, s végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arczczal országodra, s dicső érdemeid által légy közbenjáró és szószóló szent Fiadnál Krisztus Jézusnál. Hozzád kiáltottak atyáink, s minden inségökből kiszabadultak; mert folyvást vigyáztak szemeid örökségedre, oh mindörökké áldott Asszonyunk! Ezt mi bizonyosnak tartván, gyakran folyamodtunk hozzád, s már tapasztalásunk után mondhatjuk el, hogy éretted áldott meg minket az Ur. Ilyetén reménytől buzdittatva s bizodalom által lelkesitve, oltalmad alá futunk mi, – a te néped, örökséged s nyájad, – kik gyermekeidnek neveztetünk, s különös pártfogásodért Mária-országnak hivatunk. Azért fölemeljük hozzád szivünket kezeinkkel együtt, s alázatosan kitárjuk szined előtt könyörgésünket:

Oltalmazd és védjed hatalmas pártfogásod által minden lelki és testi gonosz ellen hazánkat, hogy az Isten dicséretére s néped vigasztalására virágzó legyen. Nyerj esedezésed által, az anyaszentegyháznak s a katholika hitnek nálunk s mindenütt a földön fölmagasztaltatást; főpapjaink és lelkipásztorainknak s az egész papságnak isteni segitséget; nekünk tanulékony, engedelmes s a hit cselekedeteivel s gyümölcseivel bővölködő szivet, ne hogy Fiad akármikor is méltán haragudjék ránk, s országát elvigye tőlünk. Éleszd fel bennünk atyáink szivét, s vezéreld a hitetleneket az igazak okosságára, hogy egy szájjal, egy szivvel, ugyanegy hittel szolgáljunk Fiadnak, a mi Urunknak, és tiszteljünk s valljunk téged Asszonyunknak s pártfogónknak, miként tiszteltek atyáink.

Könyörgünk, Asszonyunk, apostoli királyunkért, hogy hosszu életet, csendes országot, biztos házat, erős hadisereget, hű tanácsadókat, jó népet, a világ békeségét s mind azt nyerd meg neki, a mit ő mint ember és mint király kiván, hogy népét szentségben és igazságban sokáig szerencsésen kormányozhassa, azután pedig az örökélet koronáját elnyerhesse. Könyörgünk, Asszonyunk, a karok és rendekért, s országunk tisztikaráért, hogy a Szentlélek ajándokai által fölvilágositva megismerjék az igazságot, megbüntessék a gonoszt, s megvédjék az igazat; hogy a közjó előmozditásán őszintén törekedvén, az árváknak, özvegyeknek, ártatlanoknak igaz lelkiismérettel szolgáltassák ki az igazságot.

Könyörgünk, Asszonyunk, egész népünkért, hogy forditsd hozzánk anyai irgalmasságodat, s örökséged polgárait, kiket védelmed alá vettél, megőrizzed minden büntől, kegyességed által kormányozzad, s Isten szeretetében s félelmében megtartsad. Nyerj esedezésed által a szűzeknek tisztaságot, a házasfeleknek jámborságot, a bünbánóknak bocsánatot, az igazaknak állhatatosságot, az özvegyeknek s árváknak gyámolitást, a szegényeknek pártfogást, az utazóknak megérkezést, szomoruaknak vigasztalást, a megholt hiveknek örök nyugodalmat.

Ne vesd meg esdeklő fiaidat, s a büneik bocsánatjáért könyörgőket régi irgalmasságod karjával fogadd el; mert noha mi elhagytuk a fiúi kegyeletet, te nem szüntél meg anyánk lenni. Légy szószóló mellettünk Fiadnál, hogy akaratja szerint intézzük életünket, s téged NagyAsszonyunknak és védőnknek valljunk s tiszteljünk életünknek minden napjaiban.

Kelj föl tehát, Anyánk, te uralkodjál fölöttünk, és Fiad Jézus Krisztus, a mi Üdvözitőnk. Fogadd el könyörgésünket, melyet szined elé terjesztettünk, hogy közbenjárásod által segitve, a jelen élet után az örökkévaló boldogságba juthassunk. Ti is hazánknak védszentei: Sz. Béla püspük és vértanu, Sz. István király, Sz. László király, Sz. Imre herczeg, Sz. Erzsébet asszony, Sz. Margit szűz, Isten minden megdicsőült szenteivel együtt esedezzetek érettünk a mi Urunk Jézus Krisztusnál. Amen

A kismartoni Haydn-hangversenyterem