Gyülekezési jog

A közelmúltban több, nagy nyilvánosságot kapott rendezvénnyel kapcsolatosan merült fel az a kérdés, hogy mennyire engedélyköteles egy nyilvános rendezvény, betilthatja-e azt az illetékes polgármesteri hivatal és ha igen, milyen esetekben, illetve van-e ez ellen jogorvoslat. Gondoljunk csak a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak a Székelyek Nagy Menetelésével kapcsolatos tiltására, vagy a Vásárhelyi Forgataggal kapcsolatos múlt évi hasonló 

„nézeteltérésekre”, de nem kell ennyire távol menni a múltba, a nemrég – április 4-én – megrendezett vásárhelyi Faölelő flashmob esetén annak szervezőjét, Lámpa Leventét  1000 lejes – tegyük hozzá: törvényes minimális – büntetéssel bírságolta a helyi csendőrség be nem jelentett nyilvános rendezvény szervezéséért.

Románia Alkotmányának 39. cikkelye garantálja a nyilvános rendezvényekhez való jogot mind azok megszervezése, mind az azokon történő részvétel szempontjából. Ennek értelmében ezeket a rendezvényeket szabadon meg lehet szervezni, illetve azokon részt lehet venni, ameddig ezek békésen és fegyverek használata nélkül zajlanak. A nyilvános rendezvényeket az 1991. évi 60. sz. törvény szabályozza, amely – annak ellenére, hogy tartalmaz néhány jogi ellentmondást és nem egyértelmű rendelkezést – a kérdés fő tartalmi elemeit leírja. Ennek értelmében – a közhiedelemmel és a közmédiában előszeretettel terjesztett és használt kifejezéssel ellentétben – nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a nyilvános, közterületen megszervezett rendezvények a törvény 6. paragrafusának értelmében nem engedélykötelesek! A törvény sehol sem beszél engedélyről, nem is használja ezt a kifejezést! Viszont ezt a kijelentést azonnal ki is kell egészíteni a következő két állítással, ami a gyakorlatban sokszor egyenlő értékű az engedélykötelezettséggel: habár a rendezvények nem engedélykötelesek, azok bejelentéskötelesek, illetve a bejelentés alapján az illetékes polgármesteri hivatal által betilthatóak.

A fentiek értelmében a törvény előírja, hogy a bejelentésköteles rendezvényeket a megszervezésük előtt legkevesebb három nappal be kell jelenteni az illetékes polgármesteri hivatalnál, illetve 48 órával azok megszervezése előtt az illetékes csendőrparancsnokságnál.

Nem bejelentéskötelesek a kulturális-művészi, sport-, vallásos valamint megemlékezés jellegű rendezvények, a hivatalos látogatások valamint a jogi személyek székházában megszervezettek. Ugyanakkor a nemzetközi sporteseményeket mindig be kell jelenteni.

A törvényes tiltások – a törvény 2., 5. és 9. paragrafusa tartalmazza ezeket – két kategóriába oszthatók, egyrészt a rendezvény helyével kapcsolatosan, másrészt annak természetét illetőleg: a hellyel kapcsolatosan a törvény 5. paragrafusa szerint nem lehet nyilvános rendezvényeket szervezni az állomások, kikötők, légikikötők, metróállomások, kórházak, katonai egységek vagy fokozottan robbanásveszélyes gazdasági egységek közelében. Ezeknek a helyeknek a listáját a polgármesteri hivatalok kötelesek nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor a rendezvények természetétől függetlenül nem lehet egyszerre megszervezni két vagy több rendezvényt ugyanazon a helyen vagy ugyanazon az útvonalon. A rendezvény természetét és lefolyását tekintve a következő  tiltásokat írja elő a törvény 2. paragrafusa: a rendezvényt békés és civilizált módon kell lefolytatni, a környezet és a résztvevők biztonságát ne sértse, a közúthálózat használatát, a szállítást, a köz- és magánintézmények működését, az oktatási, kulturális és orvosi intézmények működését, a kereskedelmi egységeket nem zavarhatja. Ugyanakkor nem alakulhat át a közrendet, a személyek biztonságát és testi épségét, életét, valamint a magán- vagy közvagyont veszélyeztető rendezvénnyé. A nyilvános rendezvény nem tarthat este 11 óránál tovább.

Az illetékes polgármester, a polgármesteri hivatal  véleményező bizottsága javaslatára – ebben részt vesznek a polgármester, a polgármesteri hivatal titkára, a rendőrség valamint a csendőrség képviselői – megtilthatja a rendezvény megtartását, ha az állam megbízott szerveitől –  akár titkosszolgálatról is lehet szó – információi vannak arra vonatkozóan, hogy a rendezvény megtartása a 2. paragrafusban felsorolt tiltások megszegését eredményezné vagy a bejelentett útvonalon  jelentős közterület-fenntartási munkálatok folynak.

Ami ebben az esetben fontos, az a határidők kérdése, ugyanis a törvény szűk határidőket szab meg: mint már láttuk, a rendezvényt három nappal annak megtartása előtt kell bejelenteni, ha pedig a polgármester a fentiek értelmében betiltja a rendezvényt, akkor ezt a bejelentéstől számított két napon belül írásban közölni kell a kérelmezőkkel! A törvény következetlenségét mutatja, hogy a két nap és  48 óra fogalmát felcserélve használja, pedig jogi szempontból ezek nem feltétlenül egyenértékűek. 

A tiltó polgármesteri döntés ellen a közigazgatási törvényszék hatáskörébe és illetékességébe utalt panasznak van helye, és itt van a bökkenő, ami a gyakorlatban teljesen ellehetetleníti a polgármesteri döntés hatékony és gyors bírósági kontrollját: mivel a törvény nem rendelkezik arról, hogy sürgős eljárással kell-e dönteni a törvényszéknek egy esetleges panaszról, ezért azt rendes eljárással fogja a törvényszék elbírálni, ami hónapok, de akár évek kérdése is lehet, ezért, abban az esetben, ha a bejelentés és a rendezvény időpontja között rövid a határidő, egyszerűen lehetetlen időben bírósági döntést szerezni. 

Elméletileg az a helyzet is lehetséges, amikor pont három nappal a rendezvény megtartása előtt iktatják a bejelentést, a polgármesteri hivatal tiltó döntése pedig épp két napra rá, vagyis egy nappal a rendezvény tervezett időpontja előtt érkezik meg. Ebben az esetben egyetlenegy napjuk van a  szervezőknek a döntés megtámadására valamint bírósági döntés megszerzésére, ami a gyakorlatban egyszerűen lehetetlen, ismerve a közigazgatási törvényszékek túlterheltségét.

(Folytatás május 21-i lapszámunkban)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro