Gyulakuta

Csatornázás Kelementelkén

Több mint 50 millió lejes beruházás

Folyamatban van a csatornahálózat lefektetése Kelementelkén. A Gyulakutához tartozó faluban 2013-ban vezették be a vezetékes ivóvizet a házakhoz, a korábbi pályázat azonban nem vonatkozott a csatornahálózat kiépítésére. 

Jelenleg a vidékfejlesztési minisztériumon keresztül nyert pályázat által dolgoznak a csatornarendszeren is. Ennek az összértéke valamivel meghaladja az 5.300.000 lejt, a rendszer összhossza 5600 folyóméter, a pályázat az utcák újraaszfaltozását is tartalmazza. A munkálatok befejeztével megnövelik a járdahálózatot, és parkolókat is kialakítanak.

Látogatható lesz a gyulakutai kripta 

Tavaly nyáron fejezték be a gyulakutai református templom renoválását, amelynek során teljes külső és belső felújítást végeztek, új fűtésrendszert szereltek, megjavíttatták az orgonát. A felújítást megelőzően leletmentési ásatásokat kellett végezni. Ennek során megtalálták a vélhetően 8–12. századi Árpád-kori fatemplom alapját, és egy érintetlen, 17. századi kriptát is feltártak. Hamarosan látogathatóvá teszik a kriptát, tájékoztatott Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor. 

Gyulakuta valamikori patrónusának, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg. Szövérdi Bethlen Gábor fejedelem konstantinápolyi követe volt, neki köszönhető, hogy a gyulakutai gyülekezet református lett. Ő adományozta a templom híres kazettás mennyezetét a gyülekezetnek feleségével, Bethlen Zsófiával. Szövérdi Gáspár János 625-ben halt meg egyik törökországi útjáról hazajövet. Az ásatások során a régi sírokból egy 10–11. századi, S végű hajkarika és egy ezüsttel átszőtt szövetdarab, számos koporsó famaradványa, szegek, ruhatű, emberi csontok, valamint Bethlen Zsófia karikagyűrűje is előkerült. A feltárást László Keve, a Maros Megyei Múzeum munkatársa vezette, a leletek feldolgozásra, megőrzésre és konzerválásra a múzeumhoz kerültek. 

A felújítással együtt kialakították a Szövérdi-Bethlen-kripta lejárati lépcsőjét is, hogy jövőben látogathatóvá tegyék a föld alatti építményt is. Kulcsár-Rabocskai Levente lelkipásztor elmondta, felvették a kapcsolatot Kinda Istvánnal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum muzeológusával, aki a községben, Havadtőn született, és a segítségével kialakítják majd a látogatható teret. Jelenleg folyamatban van a dokumentáció előkészítése, amivel az a szándékuk, hogy látogatható formában újra berendezzék a kriptát. Lesz egy rekonstruált korabeli koporsó az akkori halotti kellékekkel és a kor temetkezési szokásainak a leírásával. Az a szándékuk, hogy az itt talált tárgyakat – a Maros Megyei Múzeummal közösen – a helyszínen kiállítsák. Mindemellett korszerű bemutatóeszközök segítségével ismertetőt közölnek a kripta egykori tulajdonosairól. Valószínű, hogy jövő tavasz végéig sikerül kialakítani a látogatható teret, és akkor megnyitnák a nyilvánosság előtt a kriptát. 

Tervben volt az 1625-ben kialakított kazettás mennyezet felújítása, amelyre a Teleki Alapítványhoz pályáztak, de anyagiak hiányában elutasították a megkeresésüket. Továbbá szeretnék felújítani a középkori freskókat is. Erre vállalkozott a feltárásukat végző Kis Lóránd műemlékvédő szakértő, azonban szintén anyagiak hiánya miatt egyelőre mindkét szándék csak terv marad. A tiszteletes számításai szerint a freskók felújítása mintegy 10.000, a kazettás mennyezeté 30.000 euróba kerül. Keresik a finanszírozási lehetőségeket. Mind a kripta, mind a freskók, illetve a gyönyörűen megmaradt mennyezet becsalogatná a templomba a turistákat – véli a lelkipásztor. Az a tervük, hogy felújítanák és múzeumként működtetnék a templom melletti, egykori egyházi – elállamosított – óvoda épületét, amelyet hallgatólagosan használ a gyülekezet, azonban annak ellenére, hogy igazolható a tulajdonjog, még nem sikerült birtokba venni, ahogy a volt tanítói lakást, a mai rendőrségi épületet sem. 

Bölcsődét építenének, de egyelőre nincs pénz

A fejlesztésügyi minisztérium bölcsődeépítési programja keretében új, környezetkímélő épületet húznak fel a községközpontban egy 2526 négyzetméteres telken. A standard tervek szerint az épület szélessége 41,10 méter, míg a hossza 64 méter lesz, 1245 négyzetméter beépített felülettel, 40 férőhellyel. Az épületben foglalkoztatási terem, hálószoba és konyha is lesz, továbbá játszótér az udvaron. Napkollektorokkal és geotermikus hőszivattyúval oldják meg a fűtést. 

Varga József polgármester szerint ez a terv jelzi, hogy a község hosszú távon is életképes. Jelenleg, Csöb kivételével, amely bár alig 2,3 km-re van a főúttól, kiöregedett, a községhez tartozó településeken, Havadtőn, Ravában, Bordoson óvodát és 1–4. osztályt, míg Gyulakután és Kelementelkén 1–8. osztályokat működtetnek. Jelenleg a községben 575 iskoláskorú gyerek van, akiket 62 tanár oktat. A pályázat indoklásához szükséges felmérés alapján a községközpontban az elmúlt három évben a családorvosoknál nyilvántartásba vett születési számnak megfelelően 90-88-92 gyerek született, akik az óvoda használatba adásakor elérik a bölcsődébe való íratás korhatárát, így 40 férőhelyesre tervezték az épületet. Jelenleg a pályázat liciten van, elbírálták, de egyelőre nincs pénz a munkálatok finanszírozására. Várják, hogy sorra kerüljenek. A jó hír az, hogy – a polgármester tapasztalata szerint – az utóbbi években nincs az 1980-as évek végére, illetve az 1990-es évek elejére jellemző masszív kivándorlási hullám, mi több, vannak, akik visszaköltöznek falura. Néhány fiatal a községben üzletszerű állattenyésztési farmokat létesített, ami biztosítja a megélhetésüket. Ezen a szándékon lendített az Aberdeen Angus farm és licitközpont is. Az előző években rendbe tették az oktatási intézményeket, nemrég sikerült uniós támogatással 3,9 millió lej értékben számítástechnikai felszerelésekkel ellátni őket. Továbbá egy másik, 870.000 lej értékű pályázatnak köszönhetően körülbelül 400 táblagépet, 25 laptopot, 9 interaktív táblát szereztek be. A polgármester arról biztosította a pedagógusokat, hogy igyekeznek az energiaválság okozta áremelkedést kivédeni. Fedezni tudják a fűtésköltséget. Arra kérte a tanárokat, hogy a fűtéssel takarékoskodjanak, de ígérte, hogy különösebb gond nem lesz, az energiaárak miatt nem térnek át online oktatásra. Az óvodaépítés, a korszerű oktatási intézmények pedig garantálhatják azt, hogy a község hosszú távon is itthon tarthassa fiataljait – mondta a polgármester. 

Sportkomplexum létesülhet 

Október közepén közölte az RMDSZ, hogy a fejlesztési minisztérium támogatásával Gyulakután új sportkomplexumot építhetnek. A tervek szerint a jelenlegi futballpálya területén egy természetes gyeppel, öntözőberendezéssel  rendelkező, világítótestekkel felszerelt, öltözőkkel ellátott, standard méretű labdarúgópálya lesz, mellette egy 320 férőhelyes lelátóval.

Ugyanitt egy műgyepes multifunkcionális pályát is kialakítanak, ahol a kispályás labdarúgás mellett kézilabdázni, kosárlabdázni és teniszezni is lehet. Ez a pálya is ki lesz világítva. Emellé jön a tanuszoda, amelynek a vizét napkollektorok segítségével melegítik. A területet átadják majd az Országos Beruházási Alapnak (CNI), amely elvégzi a munkálatokat, és az önkormányzat használatába bocsátja a létesítményt. A beruházás értéke mintegy 10,5 millió lej. Az önrész 336.425 lej, amiből a polgármesteri hivatal a közművesítést kell elvégezze és parkolókat kell kialakítson. Jelenleg a minisztériumban folyamatban van a közbeszerzés. 

Mivel a pályázat nem tartalmazza a fedett sportterem építését, a hivatal egy ilyen létesítményre is pályázik. A fejlesztésügyi minisztériumhoz fordultak egy standard, 150 férőhelyes lelátóval rendelkező sportcsarnok építésének finanszírozására. Az épületet az ún. német tömbházak mögötti, mintegy 1,4 hektáros közterületen építenék fel. A polgármester azzal érvelt a döntéshozóknak, hogy valamikor intenzív sportélet volt a községben, ahonnan nemcsak élvonalbeli labdarúgók, hanem olimpiai sportolók is elindíthatták karrierjüket az úszás, birkózás és más sportágak terén. Jelenleg egy, a standardoknak nem igazán megfelelő labdarúgópálya és egy tornaterem van a községben, szeretnék, ha a gyulakutai sport visszanyerné egykori hírnevét. 

Új rendeltetése lehet az egykori legénylakásnak 

A községközpontban álló, a hőerőműhöz tartozó egykori legénylakás épületének korszerűsítésére pályázott a polgármesteri hivatal a környezetvédelmi alaphoz. A középületek „zöldítésére” szánt pályázati kiírásra eddig az országból 870 helyi önkormányzat nyújtott be pályázatot. Az eredetileg 1,4 milliárd lejes pénzkeretet meghaladták a pályázók (2,1 milliárd lej), az elektronikus úton benyújtott tervek elbírálása folyik. 

A polgármesteri hivatal szándéka szerint egy községi segítőközpontot alakítanának ki, ahol elsősorban a rászorulókat, idősebbeket támogatnák főként egészségügyi szakemberekből álló, a hivatal által fizetett munkatársak segítségével. Az épületben három irodát, raktárhelyiségeket és közösségi termet rendeznének be. Korábban ebben az épületben működött a LEADER kistérségi központ és a Caritas kirendeltsége. Az utóbbi Erdőszentgyörgyre költözött, míg a LEADER keretében működő szociális szolgáltatás Kibédre, a hivatal által épített korszerű épületbe helyezte át székhelyét. Korábban a polgármester tárgyalt mindkét szociális szolgáltatás vezetőjével arról, hogy működtetnének-e hivatalos munkapontot Gyulakután, úgy, ahogy ez egykor volt. 

Fülöp Attila, a Caritas főmunkatársa lapunknak elmondta, felmerült az a gondolat, hogy visszaköltöznek Gyulakutára, amennyiben az erdőszentgyörgyi önkormányzat nem hosszabbítja meg a bérleti szerződésüket, hiszen az a lehetőség is fennállt, hogy a városban levő helyiségeknek más rendeltetést adnak. Erről a szándékról egyelőre lemondtak, még egy évig használhatják az erdőszentgyörgyi székhelyüket. A kistérségi szolgáltatás új épületben kezdte meg tevékenységét, egyelőre engedélyek és a személyzet hiánya miatt nem vállalná még egy munkapont működtetését, így valószínű, hogy helyi szolgáltatás fog működni az épületben. Ehhez azonban, a szándékon túl, a rendeltetésnek megfelelően kell átalakítani a helyszínt, hiszen igen hosszas a jóváhagyás, mivel mind az egészségügyi, mind a szociális minisztérium szigorú feltételekkel engedélyezi a szociális létesítmények működtetését. A jó hír, hogy újra használatba vehetik a több éve bezárt és azóta tönkrement épületet, azonban pontosan meg kell határozni a rendeltetését, hiszen csak így nyithatják meg újra középületként az egykori legénylakást.