Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A változást mindig a fiatalok hozzák, ezért is fontos, hogy minél szélesebb rálátásuk legyen közösségük, valamint a környező közösségek helyzetére. A kisebbségek esetében pedig szintén fontos szempont, hogy megismerjék egymást, és egymást segítve fejlődjenek. Ebben is segít a Minority+ Youth Leaders Academy projekt, rövi-
debb nevén a MYLA, amely egy hosszú távú Erasmus+ pályázat keretében valósul meg. A nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalokat szólítja meg, célja az ismeretek bővítésén túl, hogy felkeltse a fiatal generáció érdeklődését a közösségi élet, a közösségi események szervezése iránt. A projektet a Ma-
gyar Ifjúsági Konferencia (MIK) koordinálja, együttműködve a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetséggel (Magyarország), a Marthos Polgári Társulással (Felvidék) és a Magyar Ifjúsági Értekezlettel – MIÉRT (Erdély).
A program célja, hogy elősegítse a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok aktív állampolgári szerepvállalását, és támogassa őket a tudatos, erős közösségi építkezésben – mutatott rá Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, aki azt is hozzátette, hogy egy összetett programról van szó, amely több fázisból áll. Első lépésben egy általános ifjúsági kutatást szerveznek a részt vevő szervezetek országaiban, emellett azon lesznek, hogy felmérjék a Kárpát-medence egészében az ifjúság helyzetét. A felmérés eredménye, valamint a következtetések alapján ajánlásokat szeretnének megfogalmazni a döntéshozók irányába.
Egy másik fontos mérföldkő a programban az, hogy képzési anyagot készítenek, úgynevezett kisokost, ami útmutatást ad azon fiatalok számára, akik szeretnének közösségépítéssel foglalkozni a jövőben. A tananyag elkészülte után szervezik meg az akadémiát, amelyre nyílt lesz a jelentkezés. Szilágyi Dóra Emese reményét fejezte ki, hogy minél többen fognak érdeklődni, a mozgósításban pedig számít a partnerszervezetek segítségére is.
– A munka már elkezdődött, a kutatás folyamatban van, a következtetések levonása után a tananyag kifejlesztése következik – fogalmazott a MIÉRT elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a tananyag kidolgozása esetében több kulcsfontosságú tényezőre is hangsúlyt fektetnek, mint például a kisebbségi közösségek politikai jogai, az intézmények, a kulturális örökség és a finanszírozási lehetőségek. De lesz egy elektronikus tananyag (e-learning) is, amely a fent említett témaköröket mutatja be a fiataloknak, és bevezeti őket a részletekbe. Ha egy fiatal eddig nem foglalkozott közösségépítő tevékenységgel, miután átveszi ezt a tananyagot, lesz egy elképzelése arról, hogy milyen keretek között tudja ezt megtenni az adott országban, milyen lehetőségei vannak, mondta Szilágyi Dóra, rámutatva, hogy a kutatás arra is ki fog terjedni, hogy az egyes országokban milyen kisebbségi jogok vannak, hiszen ezek tükrében kell összeállítani a tananyagot.
Elképzelhető, hogy fiatalként az embert nem mozgatja meg a tananyag gondolata, nem tűnik vonzónak, viszont a program utolsó fázisában egy rendezvénysorozat is lesz, továbbá ifjúsági nagyköveteket választanak, akiknek ezeket a témákat fogják népszerűsíteni a konferenciákon. Megosztják a tapasztalatokat, a kutatás és a képzés tanulságait, emelte ki a MIÉRT elnöke, külön nyomatékosítva, hogy bízik abban, hogy ezen kutatás, tananyag és konferenciák révén fel tudják kelteni azon fiatalok kíváncsiságát is, akik eddig nem igazán érdeklődtek a közösségépítés iránt.