1395-ben Szécsényi Frank a maga, a fia, László és az unokatestvére, Simon nevében más javaival együtt Gernyeszeget is elcserélte 3.540 aranyforint ráfizetésével Zsigmond király Beszterce közelében levő birtokaiért.
A király 1405-ben a Becse-Gergely nembeli sáromberki Erdélyi Miklós fia Antalnak és testvérének, Jánosnak adományozta a birtokot, melybe az erdélyi káptalan iktatta be őket.
Az 1674-ben kiásott címer
Antal Zsigmond korának egyik legnevezetesebb alakja volt. Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy Antal volt az, aki 1396. szeptember 28-án a vesztett nikápolyi csatában megmentette Zsigmond király életét. A gernyeszegi uradalmat hűsége jutalmául kapta, azzal a címerrel együtt, amelynek egy márványos faragású példányát 1674-ben a mai kastély alapozásakor ásták ki a sánc romjai alól.
Zsigmond király 1410. augusztus 16-án megengedte Antalnak és testvéreinek, hogy valamelyik erdélyi birtokukon az e célra legalkalmasabb helyen várkastélyt építsenek.
A király az engedélyt 1414. július 24-én megerősítette, akkor, amikor Antalnak pallosjogot adott, majd az 1415. április 7-i oklevelében külön kiemelte, hogy a nevezettnek kővár építésére adott engedélyt.
A tanúvallomás, egy összeírás és egy urbárium adatai
A várkastély átépítését – 1686-ban – Teleki Mihály kezdte meg, aki innen indult a zernyesti csatába, ahol 1690. augusztus 27-én életét vesztette. Hamvait özvegye, Veér Judit 1691-ben hozatta ide Görgényből.
A kancellár halála után, 1707-ben fia, Teleki Sándor és leszármazottai örökölték az uradalmat.
Az eredeti vár – mint az Makó János 1816. évi tanúvallomásából kiderül – a mai várkastély helyén állt.
Amit a történelem lapjai igazolnak:
„…hosszúságára nézve éppen akkora volt, mint a mai, és azon a helyen is feküdt, hanem a nyugati oldala a Maros felé valami három öllel szélesebben terjedt ki amint most meg tetszik a mostani Kastélly napnyugati oldalához közel lévő pincze maradványokból…”
A néhai Teleki Sándor gyermekei számára 1751-ben felvett részletes összeírás szerint „…a kastély fekszik a Marosparton, a falunak alsó végiben, mely egészen jó, mélyen ásott sánccal van körülvéve; a sáncnak szélessége egyenetlen, némely helyen hat, némely helyen tíz és annál is több ölnyi, mélysége is hasonlóképpen egyenetlen…”
Az urbárium adatai alapján megállapítható, hogy szabályos, négyszög alaprajzú, belső tornyos várkastély volt, amit a széles, mély vizesárok mellett palánkkal öveztek.
Szintén Kiss Gábor közléséből derül ki, hogy a várkastély délkeleti sarkában állt a Veresbástya, „… melynek fala ötszögletre van építve keresztbolthajtás alatt, mely virágosan vagyon párkányozva. Pádimentuma négyszögletű, öreg téglákkal vagyon kirakva…”
A Veresbástyának az udvar felőli falához egy „kisded kerek bástya” csatlakozott, „melyen a Toronyba vagy a Veresbástya híjára járnak fel”.
A keleti oldal földszinti szobái a Veresbástya alatti ötszögletes, bolthajtásos teremmel kezdődtek. Ehhez északról csatlakozott az „…asztalosház, melynek ajtaja nyílik nyogotra az udvar felé…”, a „…csizmadiaház nevezetű kisded, négyszegletre csinált nyári házacska…”, majd következett az „oskolaház” és a „pap háza”, majd pedig az északkeleti sarkon levő Aranyosbástya alatt a „legények háza”.
A fentieken kívül az urbárium teljes részletességgel felsorolja a helyiségek berendezéseit és felszereléseit.
A mai Teleki-kastély
A feltehetően Mayerhoffer András tervei alapján U alaprajzú, háromtengelyes, szárnyaival cour d’honneur-szerűen a kert felé forduló gernyeszegi kastély úgynevezett Grassalkovich-stílusban épült.
Érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően ötvenkét szobája és háromszázhatvanöt ablaka van.
A megmaradt könyvek és a levéltári anyagok a Teleki Tékában, valamint az Kolozs megyei Állami Levéltárban találhatók.
Teleki József utazásai
Az új barokk kastély felépítését követően átalakult az épület körüli kert is. A barokk kert kialakításával kapcsolatos dokumentumok Teleki Józseftől származnak.
Dr. Fekete Albertnek Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvéből tudjuk meg, hogy a fiatal gróf nyugat-európai utazásai során meglátogatta korának híres kertjeit is, amelyek iránt egész életében kimagasló érdeklődést mutatott.
Tizenöt évesen hosszabb időt töltött Bécsben, majd 1759–1761 között, első nyugat-európai tanulmányútja során bejárta Ausztriát, Bajorországot, Svájcot, a Rajna menti fejedelemségeket, Hollandiát, és eljutott Franciaországba is.
Útinaplójában leírást ad a versailles-i parkról, Saint Cloud, Meudon és Chantilly kastélyáról és parkjáról, a párizsi Tuileriák és Montmorency-kertről, valamint a marly-i kastély szobordíszes parkjáról.
Németalföldön járva meglátogatta Rastatt, Karlsruhe, Mannheim kertjeit és a brühli Augustusburgot, Hollandiában pedig többek között Huis ten Bosch kastélyát és parkját.
1769-ben négyhetes utazást tett Észak-Itáliába, ezúttal azonban nem készített feljegyzéseket az élményeiről.
A gróf a kertészkedés gyakorlati kérdéseivel foglalkozó munkákon kívül számos friss kiadású kertművészeti tárgyú kötetet őrzött pesti könyvtárában. Kertészeti téren tehát meglehetős jártassággal rendelkezett.
A kastély
A kastélyt a történelem vihara 1944 őszén feldúlta. Ingóságait, műértékeit széthordták, és a gazdátlanul maradt épület romlásnak indult. Később egészségügyi intézményként működött.
A gernyeszegi kastély az erdélyi barokk építészet legszebb alkotása.
Dr. Kálmán Attila tanár, történész kiegészítése
A kastély 2011-től újra a család tulajdonában van. A család tagjai mindent elkövettek és elkövetnek, hogy a kastély megmaradjon az utókornak.
Az elmúlt évtizedben valóságos erdélyi kultúr- és rendezvényközponttá alakult.
Nagyon sok olyan rendezvényt tartottak itt az elmúlt években, amelyek kiérdemelték a nagyközönség tiszteletét. A teljesség igénye nélkül: művésztáborok, kastélynapok, klasszikus zenei koncertek (amelyekhez a kastélyudvar, a díszterem tökéletes miliőt teremt), fesztiválok (Awake, Diákfesztivál), tudományos konferenciák, gyerektáborok követték egymást gyors egymásutánban.
Talán a legfontosabb, hogy a kastély bekerült a turisztikai körforgásba. Nemcsak rendezvények alkalmával lehet látogatni, hanem nyitva áll a közönség számára, sőt idegenvezetést is biztosítanak.
A világjárvány a kastély számára is nehézségeket jelentett, egy kicsit lassabban, de tovább zajlottak a rendezvények.
Talán a legfontosabb a 2022-ben gróf Bethlen Istvánnak (aki a kastélyban született 1874-ben) állított emléktábla.
2023-ban elkezdődik a kastély felújítása a PNRR-nek, vagyis az országos helyreállítási tervnek köszönhetően, és várhatóan 2026-ban fejeződik be.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet dr. Fekete Albertnek, Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek; a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
