2021. november 30., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

(Folytatás október 15-i lapszámunkból)

 A Pesti Hírlap augusztus 25-én a belügyminiszter határozatát közli, mely szerint dr. Molnár Gábor, Nagy Elemér, Rozsnyai István főszolgabírókat, Csontos Olivér tiszti főügyészt, Orbán Balázs aljegyzőt és Sényi László szolgabírót visszahelyezte állásukba, viszont Erősdy Sándor főjegyzőt ismét fölfüggesztette, és elrendelte az ellene folyó vizsgálat folytatását. Ugyanezt a hírt olvashatjuk az Ellenzék és a Székely Ellenzék napilapokban is aug. 26-án és 27-én. A Szeged és Vidéke napilap aug. 29-én az előbbieknél bővebben, pártolva nyilatkozott: „Őt már régebben fölfüggesztette Andrássy Gyula gróf belügyminiszter, de ezt a határozatot csak most hajtják végre. Erősdy a bosszúért lihegő koalíciós intrikáknak az áldozata. Erőskezű, becsületes hivatalnok volt. Ezért aztán nem kellett nekik.” Augusztus 31-én Erősdy egy alapos indoklású véghatározatot közölt Jeney Kálmán és dr. Balla Aladár vármegyei aljegyzők felfüggesztéséről, ami a politikai csatának egy újabb gyutacsa volt.(102) Szeptember első napjaiban az ellenzéki és a fővárosi lapok még arról írnak, hogy Erősdy fölfüggesztését nem lehetett végrehajtani, mert nincs aki helyettesítse.(103) Szeptember 5-én a magát függetlennek is nevező vármegyei autonómiapárt gróf Teleki Sámuel díszelnök meghívására értekezletet tartott a vármegyeház gyűléstermében, ahol Teleki kijelentette, hogy a párt törekvéseivel és céljaival a legmelegebb rokonszenvvel egyetért. Többek között az ok nélkül zaklatott és üldözött főjegyzőt, Erősdy Sándort biztosította igaz szeretetéről, önzetlen ragaszkodásáról és osztatlan bizalmáról. Valósággal ünnepelte a kiváló tehetségű, fáradhatatlan munkásságú, derék főjegyzőt. A gyűlésen ott voltak gróf Teleki József, Bálintit György és József bárók, Huszár Károly báró, Matskássy pártelnök és még több előkelősége a vármegyének.(104) A Székely Lapok durva támadást indított a főispán ellen. „Aki érdemtelenné tette magát bizalmunkra, nem lehet többé a mi emberünk. Nekünk nem kell többé napraforgó vezér. (…) Mi már választottunk, s akit választottunk, azt nem Ugron Gábornak hívják, hanem Erősdy Sándornak. Erősdy kell nekünk, aki már tizenöt éve a mienk, és dolgozik miérettünk meg a közjaváért, egyenes becsülettel és acél szorgalommal.”(105) A szeptember 10-én tartott vármegyei közgyűlést még Erősdy nyitotta meg. Amikor a főispán szót kért, bejelentette, hogy a felfüggesztett tisztviselők fegyelmi ügye végérvényesen befejezést nyert a belügyminiszteri jóváhagyással, csupán Erősdy főjegyző fegyelmi ügyét kell folytatni, és emiatt felszólította Erősdyt, hogy azonnal adja át hivatalát a szászrégeni szolgabírónak, Reicher Aladárnak, akit – főispáni jogánál fogva – kinevezett főjegyzőnek. A közgyűlésen jelen lévők többsége nem fogadta el a főispántól a kinevezést, mert Erősdyt tartotta a vármegye törvényes főjegyzőjének. A főispán kézbesíteni akarta a közgyűlés előtt Erősdynek a belügyminiszter felfüggesztő rendeletét, de Erősdy nem vette át, mert törvénytelennek tartotta. A kétszer is elnapolt közgyűlésen a helyettesítő főjegyző, Reicher Aladár letette az esküt a főispán előtt, ám Dósa Elek bizottsági tag indítványára úgy határozott a többség, hogy a törvénytipró főispánnak ne engedelmeskedjen Erősdy főjegyző, és megparancsolták neki, hogy állását a kinevezési joggal rendelkező közgyűlés további intézkedéséig senkinek oda ne adja. A közgyűlés eseményeiről hosszas beszámolókat közöltek a helyi és a fővárosi lapok.(106) A három napon át tartott közgyűlésen megjelent a betegségéből lábadozó dr. Nagy József alispán, aki Erősdy egyik pártfogója volt. Mivel szembehelyezkedett a főjegyző felfüggesztését elrendelő miniszteri határozattal, szeptember 12-én a fővárosból küldött miniszteri távirat őt is felfüggesztette.(107) A főispán fölszólította Erősdyt, hogy adja át a hivatal kulcsát, pecsétjét és az ügyiratokat Reichel Aladár kinevezett főjegyzőnek, de Erősdy nem hajtotta végre a főispán parancsát. Végül karhatalmi erőszakot alkalmaztak. Ekkor Erősdy ünnepélyesen kijelentette: „A törvény nevében itt semmisem történik, de az erőszak előtt meghajlok – s úgy vonult ki, hogy még az ellenségei is úgy néztek rá, mint egy félistenre.”(108) A közgyűlés harmadik napján szóváltásra került sor Bethlen István gróf, országgyűlési képviselő és Erősdy között, mert Bethlen szerinte valótlanságot állított. Mivel Erősdy nem adta át a hivatal kulcsait és pecsétjét, az iroda ajtaját és szekrényeit feltörték.(109) Erősdy szept. 15-én Budapestre érkezett, és a hivatal kulcsait személyesen adta át a belügy- miniszternek. A belügyminiszternél tett látogatása alkalmával a következőképpen nyilatkozott:

„Ugyanis az 1886. XXI. t.c. 68 § szerint a vármegyében a végrehajtó hatalom gyakorlására az alispán jogosult csupán, a kormány rendeletét vagy végrehajtja, vagy azt felirattal támadja meg.”(110) A főispán is Budapestre utazott. A két kihallgatásról a levéltári iratok mondhatnának többet. Erősdynek valamennyire sikeres lehetett egyheti budapesti tartózkodása. A Székely Lapok szeptember 22-én a „győzelem reményéről” beszél. Viszont a központi hatalom támogatását élvező főispán erősebbnek bizonyult, pedig a vármegye vezetésében Erősdy pártja 210 bizottsági tagból állt, míg a másik fél csak 50-60 szavazattal rendelkezhetett.(111) Az egyik fővárosi lap, A Hét szeptember 15-én sokkal józanabbul ítélkezett a többieknél.

„Nagyon könnyű politikai pártállás szerint az egyik fél mellé állni és a másikat piszkolni. De mint minden ilyen kihegyezett ellentétnél, az igazság mind a két félnél van. Tény, hogy a felfüggesztett megyei tisztviselőkkel igazságtalanság történt (…) A megye főjegyzője, a harcnak nem annyira vezére, mint központja, sohasem volt úgynevezett darabont, szolgálatát abban a szomorú időben törvényhatósági határozat alapján tartotta meg és látta el. Hogy miért kellett őt mégis hazaárulóvá avatni, nem tudom.” Végül is kiderült, hogy a főispán törvénytelenséget követett el, amikor Erősdyt szept. 12-én felfüggesztette, ugyanis a belügyminiszter csak szeptember 19-i dátummal helyezte vissza Erősdyt felfüggesztési állapotába az alispánnak küldött leiratában. Szeptember 29-én az autonómiapárt lapja, a Székely Lapok leleplezi a főispánt, közölve azt a kéziratot, mely szerint az 1901. évi XX. törvénycikk 8. szakasza alapján visszahelyezi őket állásaikba haladéktalanul.(112) Ugron főispán szavát adta, hogy a fegyelmi választmány véghatározatát nem fogja megfellebbezni, ami egyszersmind azt jelentette, hogy ez a fegyelmi ítélet végérvényes.(113) Ez a jellemtelen szószegés lett az alapja a későbbi politikai csatározásnak. A Székely Lapok 1907. okt. 1-jén újra leközölte a szószegőnek bizonyított ifj. Ugron főispánnal kötött megegyezést, melyben megígérte, hogy nem fogja megfellebbezni a fegyelmi választmány ítéletét. De a főispán mellé állt, immár határozottabban, Désy Zoltán államtitkár is, pedig Maros-Torda vármegye egykori alispánja, Désy „mellett volt Erősdy Sándor, a megye jobb keze, a törvénytudó és Orbán Balázs, a kiváló referens és a nagy kutató, aki a megyei ellenállás biztosítása érdekében még az Ulászló törvénykönyvét is kihalászta a feledés homályából.”(114) Egy későbbi, szept. 28-án keltezett belügyminiszteri rendelet, melyet okt. 4-én közöltek a napilapok, kiemelte, hogy a felfüggesztett főjegyző fegyelmi eljárását megelőző vizsgálatot ismét elrendelte. (115) Dósa Elek, a nagy tekintélyű bizottsági tag, Erősdy felfüggesztése ellen tiltakozott a belügyminiszterhez küldött levelében, melyben a többi között a következőket írta: „Maros-Torda vármegye közigazgatási bizottsága fegyelmi választmányának folyó évi június hó 12-én tartott ülésén, Erősdy Sándor vármegyei főjegyző és társai fegyelmi ügyében 1062. k. b. szám alatt hozott véghatározat a fegyelmi alá vont tisztviselőket dorgálásra ítélte, s állásaikba való azonnali visszahelyezésüket elrendelte.” (116) A törvénysértőnek tartott eljárás miatt Dósa Elek azért is tiltakozott, mert a belügyminiszter a főjegyzőt nem hivatalvesztésre ítélte, csak felfüggesztette, és mégis helyébe főjegyzőt nevezett ki a főispán. Ennek a levélnek egyik következménye az lett, hogy Dósa Elek kiküldött vizsgálóbiztost felmentették megbízatásától. Erősdy ellen a vizsgálat folytatását Gál Sándor országgyűlési képviselőre, dr. Nagy József alispán ügyét dr. Sárkány Miklósra bízták, olyanokra, akik személyi ellentétben álltak a felfüggesztett személyekkel.

Hivatkozások

102. Székely Lapok, 1907. aug. 31., 1-2. o. A véghatározatot a fölfüggesztett személyek már aug. 22-én megkapták.

103. Pesti Hírlap, 1907. szept. 1., 5. o.; Friss Újság, 1907. szept. 1., 4. o.; Ellenzék, 1907. szept. 3., 2. o.

104. Székely Lapok, 1907. szept. 5., 2. o.; Budapesti Hírlap, 1907. szept. 5., 15. o.; Pesti Hírlap, 1907. szept. 5., 5. o.; Székely Lapok, 1907. szept. 7., 2. o. 

105. Székely Lapok, 1907. dec. 10., 1. o.; Szabadság, 1907. szept. 11., 2-4. o.

106. Székely Lapok, 1907. szept. 11., 2-3. o.; Ellenzék, 1907. szept. 11., 2-3. o.; Székely Ellenzék, 1907. szept. 11., 2. o.; Magyarország, 1907. szept. 12., 4-5. o.; Budapesti Hírlap, 1907. szept. 11., 3-4. o.; Pesti Napló, 1907. szept. 11., 3-4. o.; Friss Újság, 1907. szept. 11., 3. o.; Szeged és Vidéke, 1907. szept. 11., 2. o.; Székely Lapok, 1907. szept. 12., 2. o.

107. Ellenzék, 1907. szept. 12., 

2. o.; Az Újság, 1907. szept. 12., 4. o.; Népszava, 1907. szept. 12., 6. o.; Pesti Hírlap, 1907. szept. 12., 6. o.; Szeged és Vidéke, 1907. szept. 12., 2. o. 

108. Szabadság, 1907. szept. 13., 1-3. o.; Székely Lapok, 1907. szept. 13., 2-3. o.; Ellenzék, 1907. szept. 13., 2. o.; Székely Ellenzék, 1907. szept. 13., 1-2. o.; Magyarország, 1907. szept. 13., 6. o.; Pesti Napló, 1907. szept. 13., 4. o.; Pesti Hírlap, 1907. szept. 13., 7. o.; Budapesti Hírlap, 1907. szept. 13., 5. o.; Friss Újság, 1907. szept. 13., 

2. o.; Szeged és Vidéke, 1907. szept. 13., 2. o.; Pécsi Napló, 1907. szept. 13., 6. o.

109. Székely Lapok, 1907. szept. 15., 2. o.

110. Friss Újság, 1907. szept. 15.; Székely Lapok, 1907. szept. 17., 2. o.; ua. 1907. szept. 18., 2. o.

111. Székely Lapok, 1907. szept. 21., 2. o.

112. ua., 1907. szept. 26., 2. o.

113. ua., 1907. szept. 29., 2. o.

114. ua., 1907. okt. 2., 2. o. 

115. Szabadság, 1907. okt. 4., 3. o.

116. ua. 1907. okt. 4., 2. o.