Domáldi életképek II.

Bolyai Farkas és Bolyai János között a viszony 1945. januártól mérgesedett el, miután Bólyában elhunyt Bolyai Antal, Bolyai Farkas testvéröccse. Ekkor Bolyai János Domáldról átlovagolt Bólyába, hogy eltemettesse nagybátyját, és számba vegye a hagyatékot.

Domáld nyáron (a szerző felvétele)

(Folytatás a múlt heti számunkból)

Bolyai Farkas és Bolyai János között a viszony 1945. januártól mérgesedett el, miután Bólyában elhunyt Bolyai Antal, Bolyai Farkas testvéröccse. Ekkor Bolyai János Domáldról átlovagolt Bólyába, hogy eltemettesse nagybátyját, és számba vegye a hagyatékot. A hagyatékban megtalálta apjának egyik, nyolc évvel korábban Antalhoz írt levelét, amelyben lehordja János fiát, hazugnak nevezi, amiért még 1837-ben úgy küldte el a pályázatát Lipcsébe, hogy neki azt mondta, már nem fog a pályázatra benevezni. Jánosra nézve csúnya megjegyzések is voltak a Farkas Antalhoz írt leveleiben, ami nagyon felbőszítette Bolyai Jánost az apja ellen. Úgyhogy amikor Bolyai Farkas is megérkezett Bólyába, apa és fia nagyon-nagyon csúnyán összevesztek. Az akkor keletkezett dokumentumok talán a Bolyai-irodalom legsötétebb része. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában meg is van ennek a nyoma. A rokonok előtt vesztek össze, és ezért Farkas felvettetett egy jegyzőkönyvet – melyet a bólyai rokonok mind aláírtak arról, hogy János milyen csúnyán beszélt vele.

De, amint a múlt heti írásunkban és az alábbiakban is látni fogjuk, nemcsak ennyi történt, hanem Bolyai Farkas az indulatoktól felhevülve bevádolta a fiát az akkori hatóságoknál, hogy domáldi gazdálkodásával a fia őt szörnyen megkárosította. Ha szabad azt mondjam, akkoriban a hatóságok sokkal igazságosabbak voltak, mint manapság. Az igazságszolgáltatás is még becsületesen működött, tisztességesen lefolytatták az eljárást, de végül is senkit sem marasztaltak el, sem az apát, sem a fiát. Hiszen lényegében családi konfliktus volt.

Hallgassuk meg akkor a negyedik tanút: Serbán Nyiculicza 31 éves jobbágyot, aki disunita (ortodox) vallású volt.

1. kérdésre a válasza: Mindég ebben az udvarházban szolgáltam, ’s ennélfogva jól esmérem ő Nagyságát.

2. kérdésre a válasza: A Kapitány Úr két versben lakott Domáldon, ’s összesen mintegy kilenc-tíz esztendőkig utoljára a’ közelebb multi tavaszon költözött be a városba.

3. kérdésre a válasza: Midőn elsőben ide jött minden épületek nagyon rossz állapotban voltanak, nagyobb része az épületek farészei elrothadva, fedelők mely szalma volt, az idő viszontagságai által nagyon megrongálva. – ’S most meglehetős állapotban vagynak: mert

4. kérdésre a válasza: A’ Kapitány Úr saját pénzin vett gerendákat, zsendelyt, - kivévén négy öl követ mi a’ pincéhez van téve, – ’s minden épületek megkészítésére pénzen fogadott ácsokat és kőmíveseket részint városból részint falusiakat is – a zselléreket csak napszámosokul használta, és csak az eleven kert helyibe húzott sövény kerítést készítettük mi zsellérekül, és csak is e’ készült udvari erdőből, – egyebet mindent pénzért vásárolván.

5. kérdésre a válasza: Ez előtt két esztendővel a’ patakon túl lévő erdőt, jelesen a’ gyertyán és mogyoró fákat, úgy a’ Czekkendál nevű erdőből is nagy táblát levágatott a’ Kapitány úr tűzre, de abból legkevesebbet is el nem adott – Sem építményeinek sem károsításainak becsű szerint való árokat meghatározni nem tudom: mert én nem voltam becsüs. –

Láthatjuk, hogy Serbán Nyiculicza vallomása is Bolyai János felé billenti a mérleget.

Most hallgassuk meg a negyedik tanút, aki már becsüs is volt, az 53 éves, evangélikus vallású Joannes Venklert, Kendeffy Farkas jobbágyát. (Sajnos ekkorra már a szászok egy része is jobbággyá lett, nem véletlenül álltak 1848-ban a Habsburgok oldalára.)

1. kérdésre a válasza: Jól esmérem: mert sokat utaztam a’ Kapitány Úrral.

2. kérdésre a válasza: Mintegy 8-9 évekig lakott itt Domáldon, kétszer volt pedig itt, elsőben talán három esztendőkig, későbbre öt esztendeig.

3. kérdésre a válasza: Minden épületek gyengébb állapotban voltak, – ki vévén a’ mezőre vivő utca melletti eleven kertet, ezt ugyanis a’ Kapitány úr levágatta ’s helyébe sövény kerítést húzatott, – mert az udvarház és konyha szalmával voltak fedve fa részeik el rothadva, falaik dölő félben, most pedig mindenik jó állapotban van, különösen

4. kérdésre a válasza: Meg becsülvén minden javításokat az udvar telken a’ robot napszámosok levonása mellett a’ következőleg találtuk:

a. a sáncot ásatott Teleknek mező felöli végén idegen cigányokkal 10 Rf

b. Az udvarház körüli deszka palánk 21 Rf.

c. A nagy kapu mindenestől 40 Rf.

d. Az udvarházon 14000 zsendely, a’ rajta lévő ujj gerendákkal és lécekkel 200 rf.

e. a’ kamara felett lévő nyolc gerenda 10 Rf.

f. Lépcsők az udvarházban 7 Rf.

g. Pincegádor 9 Rf. 12 Kr.

h. A’ kertben lévő filagória 15 Rf.

i. Kútjavítás 10 Rf

k. Kőmívesnek a’ ház utca felőli oldala fundamentumáért 10 Rf.

l. a’ vincellér ereszéhez szalma- 10 Rf.

m. a’ konyhán, vagyis a’ kapu sarkánál lévő házoni javítás 120 Rf

n. a csűrben hámbár 2 Rf

o. a hundorfi szekereseknek az udvar töltése végett 35 Rf

Öszveg 499.12

5. kérdésre a válasza: Meg becsülvén a’ károsítások melyek a’ tisztelt kapitány úr itt léte alatt történtek, az idő viszontagságainak megfontolása mellett a’ következőleg találtuk:

a. az udvar telken lévő erdőben gyertyán és mogyoró fákban 100 Rf.

b. a Czekkendál nevű erdőben a’ fák levágatása általi károsítás 120 Rf.

Láthatjuk, hogy ebben a vallomásban már benne van a német precizitás. Tehát 500 rénes forintot költött Bolyai János a kúria rendbetételére és 220 rénes forint kárt tett a fák kivágásával. Akkoriban is értékes volt az erdő, és árgus szemmel figyelték az erdőkivágásokat.

Hallgassuk meg a nyolcadik tanút, a 34 éves, evangélikus Michael Burtzust.

1. kérdésre a válasza: Mindig itt lakozván ’s két esztendőtől T. Bolyai Gergely Úrfi által meglévén az általam lakott telek vásároltatva, ennél fogva jól esmérem a’ Kapitány Urat.

2. kérdésre a válasza: Szemlátomást gyengébben voltak minden épületek az Udvar telken, a’ zsellér telkek mostani állásukban lévén, – most pedig minden épület használható. Mert a’ Kapitány úr saját erszényéből sok javításokat tétetett.

3. kérdésre a válasza: Ez előtt valami 9-10 esztendőkkel jött volna ide ő Nagysága és két esztendőt itt töltvén be ment Marosvásárhelyre, ’s egy évig ülvén, ujjból ide jött ’s lakott egész a’ múlt tavaszig.

4. kérdésre a válasza: Sokat építetett a’ Kapitány úr itt lakozása ideje alatt ’s magam is becsüs lévén tisztán emlékszem, hogy minden egyes építményt milyen árban határoztuk meg, például:

a. Idegen cigányok által az udvar teleknek mező felőli végén sáncot ásatott 10 Rf

b. az udvar ház körüli új deszka palánk 21 Rf.

c. Az új nagy kapu mindenestől 40 Rf.

d. Az udvarházon 14000 zsendely a’ két kapu felőli szoba feletti új gerendákkal lécekkel 200 Rf.

e. A’ hátulsó kamara felett való új gerendák 10 Rf

f. lépcsők az udvarházba felvezetők 7 Rf

g. pincegádor 9 Rf. 12 Kr

h. A’ kertben lévő filagória 15 Rf

i. Kút javítás 10 Rf

k. Kőmívesi munka az udvarház utca felőli oldala fundamentumán 10 Rf.

l. A’ vincellér ereszéhez szalma 10 Rf

m. A’ konyhán, vagyis a kapu sarkánál lévő házonni javítás 120 Rf

n. A csűrben hámbár 2 Rf

o. A hundorfi szekereseknek az udvar töltése végett 35 Rf.

Összvesen 499.12.

5. kérdésre a válasza: A Kapitány Úr ő Nagysága által itt lakása alatt okozott károsításokat az idő viszontagságainak oda gondolása mellett meg határoztuk e’ szerint:

a. Ez előtt két évvel le vágatott, az udvari telken levő erdőből a gyertyán és mogyoró fákat tűzre 100 Rf.

b. Ugyancsak tűzre vágatta le a kapitány úr a Czekkendál nevű erdőből a’ még most kopáron álló táblát, télen által 120 Rf.

c. A Professzor szép és semmiféle állatot be nem bocsátó eleven kertet plántált volt az udvari teleknek keleti oldalán, ennek nagyobb részét a’ Kapitány le vágatván sövény kerítést húzatott az udvari erdőből vágatott vesszőből és karokból – az eleven kertnek kivágatása becsültetett 120 Rf.

Összveg 340.

(Folytatjuk)