Beregszásztól a Fehér Házig

Bizonyára kevesen hallottak Milton Friedman Nobel-díjas amerikai közgazdászról, a „monetarista” közgazdasági felfogás ismert képviselőjéről. Én magam akkor találkoztam a nevével, amikor a magyar, azaz magyar származású, minimálisan az egykori Magyarország területén született ősöktől származó Nobel-díjasok életét vizsgáltam. Ilyen értelemben közéjük tartozik Milton Friedman is, hiszen az Újvilágba fiatalon kivándorolt szülei Beregszászon, a történelmi Magyarország területén születtek a 19. század második felében, egymás közt magyar anyanyelvükön beszéltek. Ezt a tényt fiuk megerősítette egyik levelében, amelyben félreérthetetlenül fogalmazott: „Szüleimet mindig magyarnak tartottam.” Ugyanakkor az is vitathatatlan tény, hogy Milton Friedman Amerikában született, és szülei magyar (zsidó) származásának a büszke vállalásán túl semmi sem köti a magyarsághoz. Magyarországot csak a rendszerváltást követő évben, idős korában látogatta meg egyetlen alkalommal. Mindezek alapján mégiscsak nehezen sorolható be a magyar származású Nobel-díjasok közé.

Annak alátámasztására, hogy mennyire fontos a származás sorsszerűsége, szintén a Nobel-díjas tudós szavai álljanak előttünk: „Én Amerikában születtem. Ha szüleim Beregszászon maradtak volna, ott ismerkedtek volna össze, én is Beregszászon maradtam volna. Nem amerikai, hanem szovjet állampolgár lennék.” Ki tudja, milyen élet várt volna rá a vörös Szovjetunióban, és egyáltalán eljutott volna a közgazdasági gondolkodáshoz és kutatáshoz? „Szerencséjére” a szülők New York Brooklyn negyedében találkoztak egymással, és nem Bereg megye központjában, amire igencsak esély adódott volna. Korábban nem ismerték egymást, bár mindketten Beregszászon születtek. Egymásra találásukban, majd kapcsolatuk kibontakozásában bizonyára szerepet játszhatott magyar zsidó származásuk és közös szülőhelyük. Beregszász akkoriban az Osztrák–Magyar Monarchián belül a Tisza jobb partján elterülő Bereg vármegyének volt a székhelye. Galíciával határos lévén, az itt élő askenázi zsidóság főleg Bereg megyén keresztül menekült Magyarországra a 18. századtól kezdve, és számosan véglegesen letelepedtek menekülésük kezdeti állomásán, Beregszászon.

Friedman Jenő Saul és Landau Sára Etelka negyedik gyermekeként jött világra 1912. július 31-én az egyedüli fiú, Milton. Amint a diaszpórában akkoriban – sőt később is – szokás volt, a szülők a gyerekek miatt otthon is igyekeztek az angol nyelvet használni, bár egymás közt magyarul társalogtak. A gyermekek ezért csak néhány magyar szót értettek meg, és a későbbiekben nem alakult ki semmilyen magyar identitásuk sem.

Milton Friedman nívós elemi és középiskolákba járt, két osztályt egy év alatt elvégzett, és a zseniális képességekkel megáldott ifjú már 16 éves korára befejezte tanulmányait. Ekkor, 1928-ban ösztöndíjasként a New Brunswick-i Rutgers egyetemre került, matematikát és statisztikát tanult, de az itt tanító kiváló professzorok biztatására érdeklődése a közgazdaság felé fordult. 1932-ben a Chicagói Egyetem Közgazdasági Intézetbe került, ahol tanított és kutatómunkát végzett; itt doktorált és kapott egyetemi tanári kinevezést. Mindez a nagy gazdasági világválság alatt történt, ami jelentős hatást gyakorolt munkásságára. Ezt követően sorra megfordult Wisconsin, Washington, New York, Minnesota egyetemein, de 1946-ban visszatért Chicagóba, és itt dolgozott 1977-es nyugdíjazásáig. Harminc éven át tanított közgazdaságtant, a köré szerveződött iskola a szabadpiaci gazdasági rendszert helyezte a középpontba. Időskorában is rendkívül aktív maradt, 2006-ban, 94 évesen hunyt el.

Milton Friedman érdeklődési köre szerteágazó volt, munkássága a nyilvánosság előtt zajlott. Az ötvenes években a Marshall-tervet irányító amerikai kormányzat tanácsadójaként találkozunk a nevével, a hatvanas években Nixon elnök gazdasági tanácsadója, később a Reagan-éra közgazdasági gurujának tartották, egyúttal Margaret Thatcher brit miniszterelnök tanácsadója is volt. 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott közgazdasági Nobel-díjat, az annak megalakítását követő hetedik esztendőben. 1988-ban két magas rangú amerikai kitüntetésben részesült, megkapta a Szabadság Elnöki Medált (fotó lent) és a Nemzeti Tudományos Érdemrendet. Az amerikai közgazdaságtanban betöltött kiemelkedő szerepét bizonyítja, hogy 2002-ben a Fehér Házban rendezett ünnepségen személyesen George W. Bush amerikai elnök köszöntötte a 90. születésnapjához közeledő közgazdászprofesszort. 

Friedman könyveiben, tudományos értekezéseiben és újságcikkeiben a minél szabadabb piacgazdaság mellett lépett fel, síkra szállva a pénzmennyiség mérsékelt, de állandó növekedése mellett, azzal érvelve, hogy így a legtöbb gazdasági probléma megoldható, s biztosítható a tartós, csekély inflációval járó gazdasági növekedés. Felesége egy személyben a legközvetlenebb munkatársa volt, legnagyobb hatású művét vele közösen publikálta Szabad választás címmel 1978-ban. A magyar zsidó származású, világhírű közgazdász tudós izgalmas egyéniségként mély nyomot hagyott a világban, korszakalkotó módon járult hozzá ahhoz, amit a gazdaságról ma gondolunk. 

A Friedman házaspár saját alapítványa által évtizedeken át támogatta a színvonalas oktatáshoz való hozzáférést, a szabad iskolaválasztás jogát. 2018 óta Budapesten Milton Friedman Egyetem néven folytatja működését a 2001-ben alapított Zsigmond Király Egyetem, amely a modern kor kihívásaira válaszoló piac- és versenyképes képzéseket nyújt. A névváltoztatás hátterében áll, hogy egy másfél éves tárgyalási és tranzakciós folyamat eredményeként az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába került a Zsigmond Király Egyetem, amelyet formálisan is támogat a magyar zsidó származású közgazdász családja és a szellemi örökségét gondozó alapítvány. Az intézmény amúgy világi képzést nyújt; státusza „egyházi fenntartású világi magánegyetem”, amely piaci alapon működik, és az alkalmazott tudományok egyetemeként biztosít oktatást.

Összegezésképpen elmondható, hogy Milton Friedman (1912–2006) a 20. század kiemelkedő, magyar származású közgazdásza, aki 1976-ban Nobel-díjat kapott. Tudományos munkásságán túl közéleti szerepe is jelentős, nézetei befolyásolták számos ország kormányának felfogását a gazdasági fejlődésről, a piacok és a monetáris politika szerepéről a gazdasági egyensúlyban, valamint a technológia és az innováció fontosságáról az összefonódott nemzetközi pénz- és munkaerőpiacok teremtette versenyben. Munkásságán, karrierjén, nézetein túl számunkra jelentős, hogy Milton Friedman szülei Beregszászon született magyarok, a monarchiabeli város izraelita polgárai voltak. Ők a jólét reményében Amerikába vándoroltak, fiuk ott született, ahol minden lehetőség megadatott számára, hogy zsenialitása, tehetsége, tudásszomja termékeny talajra találjon. Akik maradtak, azok leszármazottai azonban szovjet állampolgárok lettek, később megjárták a poklok poklát Auschwitzban vagy az Ukrajnától Szibériáig terjedő munkatáborok valamelyikében. Szerencsésebb esetben kiszolgálták a kommunista rendszert, jelenleg a háborút viselő Ukrajna „csendesebb” keleti tartományában élhetnének, vagy éppenséggel valahol a front halálzónájában szembesülnének a sorstalanság érzésével. Egészen távol az esetlegesen Nobel-díjhoz vezető munka kiteljesedésének a lehetőségétől. Íme, mennyire fontos a származás, és mennyire jelentős az, hogy az egyén még idejében elhagyja a későbbiekben szomorú sorsot megélő szülőföldjét. Milton Friedman sikeres élete a sors és sorstalanság közötti vívódás egyik eredményes példája. De mi lett volna, ha szülei nem vándoroltak volna el Beregszászról?