2020. február 27., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

MSPI kezdeményező bizottság – EB-találkozó

Egyértelművé tettük, hogy az uniós politikákat szeretnénk módosítani, támogatni a nyelvi és kulturális sokféleséget, és védelmet biztosítani az európai örökség részét jelentő őshonos közösségek számára – nyilatkozta Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslatainak bemutatását követő sajtótájékoztatón. 

Február 5-én, szerdán mutatták be a Minority SafePack (MSPI) európai kisebbségvédelmi kezdeményezés alapján kidolgozott törvénykezdeményezési javaslatokat az Európai Bizottságnak Brüsszelben. Az 1.128.385, tagállami szakhatóságok által hitelesített támogatói aláírással a Minority SafePack az Európai Unió történelmének ötödik sikeres európai polgári kezdeményezése. Célja uniós védelmet és támogatást kérni az őshonos európai kisebbségek, nemzeti közösségek, nyelvi csoportok számára.

A zárt körű brüsszeli találkozón a kezdeményező bizottság, az európai aláírásgyűjtést koordináló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöksége és a törvénykezdeményezéseket kidolgozó európai szakértői csoport képviselte a Minority SafePack kezdeményezést. A Bizottság részéről Věra Jourová alelnök, Mariya Gabriel biztos és a Bizottság többi képviselője vett részt.

Vincze Loránt elmondta, ez volt az első alkalom, amikor az MSPI kezdeményező bizottság szemtől szemben találkozott az Európai Bizottsággal azóta, hogy 2013-ban az RMDSZ javaslatára elindították a Minority SafePack kezdeményezést. 

– Messze az Európai Uniónak van a legnagyobb befolyása az európai állampolgárok életére, ma ez az intézmény a jogállamiság és az alapvető jogok egyik legfontosabb védelmezője, ennek ellenére mostanig nem születtek a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét szolgáló uniós közpolitikák. Ennek megváltoztatásának céljával indítottuk el a Minority SafePack kezdeményezést – emelte ki Vincze Loránt. A FUEN elnöke ennek szükségességét több okra vezette vissza. Egyrészt a koppenhágai dilemmát fel kell oldani: míg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása része annak a politikai kritériumrendszernek, amelyet a csatlakozási jelölteknek teljesíteniük kell a csatlakozás időpontjában, ezek a kritériumok nem vonatkoznak azokra az államokra, amelyek már tagjai az EU-nak. Másrészt, bár a Bizottság vizsgálja a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, a kisebbségek jogaival kapcsolatban eddig még nem folytatott jogállamisági vizsgálatot. Harmadrészt, a politikai, gazdasági és társadalmi erők, valamint a globalizáció mind hozzájárulnak az asszimiláció és a nyelvvesztés gyorsuló trendjéhez, amelyet meg kell állítani.


A Minority SafePack jogalkotási javaslatai

• Az Európai Tanács fogalmazzon meg ajánlatot az unió nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése érdekében. A tagállamokban élő kisebbségek számára határozzon meg oktatásügyi, kulturális és nyelvhasználati közpolitikákat. 

• A tervezet intézkedéseket ír elő az anyanyelvi oktatás terén is, mind az intézményrendszert, mind pedig a speciális tankönyveket és tanterveket illetően. 

• Pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására. 

• Anyanyelvhasználat a közigazgatásban: a jogszabályjavaslat, amennyiben elfogadásra kerül, európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is, előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed. 

• Ellenőrző mechanizmust vezetne be, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy tartsák be a kisebbségvédelem terén elfogadott jogszabályokat. 

• EU-s alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére az EU kohéziós alapjának kiterjesztése által. A tervezet ugyanakkor a strukturális és a befektetési alap előírásainak módosítását is kéri. A módosítás eredményeként a kisebbségi régiókra külön figyelmet fordítanának az EU-s finanszírozás odaítélésekor. Az összegeket innovációra, integrációra, gazdasági fellendítésre, a többnyelvűség népszerűsítésére és területfejlesztésre lehetne fordítani. 

• A javaslat értelmében ugyanakkor létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. Az újonnan létrejövő központ szaktanácsadást és háttéranyagot szolgáltatna az Európai Unió intézményeinek és tagállamainak a nyelvi sokszínűség népszerűsítése és védelme érdekében. 

• Egy uniós szintű kutatást kezdeményez a tervezet, aminek célja felmérni az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek társadalmi és gazdasági hozzájárulását. 

• A jogszabályjavaslat az állampolgársággal nem rendelkező őshonos kisebbségek számára is jogegyenlőséget kér. 

• Nem utolsósorban szabad hozzáférést biztosítana az anyanyelvi audiovizuális médiatartalmakhoz, határok nélkül. 

Fotó: vinczelorant.eu