3P – pénz * piac * profit

Az Európai Bizottság jóváhagyta a nagy energiaigényű cégek állami támogatását

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Románia 2030-ig másfél milliárd euróval támogassa azokat a nagy energiaigényű ipari fogyasztókat, amelyeknek a működését a magas energiaárak mellett az üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett „klímaadó” is veszélyezteti – közölte hétfőn Virgil Popescu, a kormány energiaügyi minisztere.

A tárcavezető szerint Románia a karbonkvóták 75 százalékát fogja megtéríteni az úgynevezett „kibocsátás-áthelyezés” által fenyegetett cégeknek az energiaügyi minisztérium költségvetéséből. Az Európai Unióban bevezetett kifejezés azokra a nagy energiafogyasztókra utal, amelyeket a tulajdonosok várhatóan inkább áttelepítenek – szén-dioxid-kibocsátási korlátozások nélküli – „szabályozatlan” országokba, hogy kikerüljék a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) alkalmazásával járó többletterheket.

A román miniszter Facebook-bejegyzésében felidézte: Románia 2019-ben 399 millió lejes, 2020-ban pedig 637 millió lejes támogatást biztosított 34 kibocsátás-áthelyezés által fenyegetett ipari fogyasztónak a karbonkvóták költségeinek részleges átvállalásával. Romániában több ízben (legutóbb pénteken) Bukarestben tüntettek a munkahelyek védelmében a nagy energiaigényű iparvállalatok szakszervezetei, miután – a magas energiaköltségek miatt – több helyen is leállt a termelés, az alkalmazottakat kényszerszabadságra küldték. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány korlátozza a villamos energia és a gáz árát.

A bukaresti kormány csak a lakossági fogyasztók, a közintézmények és kisvállalkozások energiaszámláira szabott meg jövő szeptemberig árplafont. A nagy energiafogyasztók esetében eddig arra hivatkozott, hogy az állami segélyezés sértené a piaci szabályokat, és csak akkor avatkozhat be árkorlátozással a munkahelyek védelmében, ha ehhez megszerzi az Európai Bizottság jóváhagyását.

A kormány brüsszeli beadványában rámutatott: Romániában a nagy energiaigényű iparágak termelik a GDP 6 százalékát, és mint-

egy 100 millió eurónyi adót fizetnek be a költségvetésbe, ezeknek a vállalatoknak a harmadik országokba költöztetése pedig 200 ezer munkahely (közvetlen vagy közvetett) elvesztését eredményezné. A memorandum szerint a román energiaügyi minisztériumnak 2021-ben csaknem félmilliárd euró bevétele származott a leállított szennyező berendezések karbonkvótáinak értékesítéséből. (MTI)

Az energiaellátás helyzete azonnali válaszokat igényel 

Az energiapiacok és az energiaellátás Oroszország ukrajnai háborúja okozta helyzete azonnali válaszokat igényel – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Brüsszelben, a tagországok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását megelőzően pénteken.

Kadri Simson közölte, az Európai Bizottság ötpontos javaslatcsomagot terjeszt a miniszterek elé, amely rövid távú megoldásokat kínál az energiaválság kezelésére az uniós energiapiac strukturális reformjának megkezdett folyamata mellett. Azt mondta, az uniós bizottság és a szakminiszterek feladata, hogy megoldást találjanak a rendkívüli energiaárak mérséklésére a vállalkozások védelme érdekében. Az Európai Bizottság eszközöket kíván biztosítani a tagállamok számára, hogy kezelni tudják a kialakult helyzetet. Az EU emellett megbeszéléseket folyat több lehetséges beszállítóval az energiaszükséglet biztosítására. „Nemzetközi partnereink, köztük az Egyesült Államok segítséget nyújtanak a helyzet kezeléséhez, amelyet Oroszország agresszív ukrajnai fellépése, valamint a gázellátás korlátozása, illetve leállítása okozott” – fogalmazott, majd hozzátette: ahhoz, hogy hatékonyan lehessen reagálni az Oroszországból érkező gázszállítmányok csökkenésére, egységes és összehangolt megközelítésre van szükség uniós szinten.

Minden kétséget kizáróan nagyon nehéz tél előtt áll Európa, de az energiaunió erős, az Európai Unió meg fog birkózni a kihívásokkal – tette hozzá az uniós biztos.

Claude Turmes, Luxemburg energiaügyi minisztere a tanácskozásra érkezve kijelentette: az Európai Unió országainak képesnek kell lenniük megállapodni az Európai Bizottság azon javaslatáról, hogy a nem gázt használó áramtermelők többletbevételeit megadóztassák, és a pénzt a fogyasztói számlák megfékezésére használják fel.

„Ez az egyik olyan kérdés, amelyben konszenzusra kell jutunk. Rugalmasnak kell lennünk, de úgy gondolom, hogy ez a legjobb módja annak, hogy beszedjük ezt a jogosulatlanul szerzett pénzt a piacról, és odaadjuk a fogyasztóknak” – fogalmazott Turmes.

Eamon Ryan, az energiaügyekért is felelős ír miniszter érkezéskor azt mondta, Írország szintén támogatja a nem gázfelhasználású energiatermelőktől származó többletbevételek megadóztatását. Véleménye szerint az így szerzett pénzt a háztartások ugrásszerűen megemelkedett számláinak csökkentésére kell felhasználni. „Van értelme” az Európai Bizottság javaslatának, ami a többletnyereség egy részének elvonását és visszaforgatását célozza a háztartások számára – mondta, majd hozzátette: az EU-nak heteken belül intézkedéseket kell bevezetnie a gáz- és áramszámlák visszaszorítására. Az uniós országok nem engedhetik meg maguknak, hogy megvárják az energiapiacok reformjára vonatkozó átfogóbb tervek következő hónapokban tervezett elfogadását.

Bojan Kumer szlovén infrastrukturális miniszter érkezéskor üdvözlendőnek nevezte, de „túl lágynak” minősítette az Európai Bizottság javaslatát a megugró áramárak megfékezésére. Véleménye szerint gyorsan elfogadott biztosítékok bevezetésére van szükség a „spekulatív határidős piaci kereskedés leállítása” érdekében.

„Sok uniós intézkedést üdvözölünk, de úgy gondoljuk, hogy a mostaniak nem elégségesek” – fogalmazott, majd hozzátette: mindenekelőtt gyors és azonnali cselekvésre van szükség, ami időt adna a piac szerkezeti reformjának előkészítésére.

Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsnak soros elnökségét betöltő Csehország ipari minisztere kijelentette: „nincs idő várni, gyorsnak és egységesnek kell lennünk”.

Az energiaügyekért felelős miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásukon olyan lehetőségeket mérlegelnek, mint az importált gáz árplafonja, a villamosenergia-termelésre használt gáz maximálása, valamint a hőerőművek ideiglenes kivonása a jelenlegi uniós villamosenergia-ármegállapítási rendszerből. A javaslatok között szerepel a nem gáztüzelésű hőerőművekben előállított villamos energia árának korlátozása, valamint a folyamatos fizetőképesség (likviditás) biztosítása az energiakereskedők számára, hogy fedezzék az ingatag piaci helyzet közepette letétbe helyezendő árrést. (MTI)

Vészesen nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya 

Romániában csaknem 46 százalékkal, 18,768 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya az idei első hét hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte pénteken a az országos statisztikai intézet.

A deficit abszolút értékben 5,882 milliárd euróval haladta meg a tavalyi hiányt a vizsgált időszakban. A behozatal továbbra is gyorsabban nőtt, mint a kivitel. Az export csaknem 24 százalékkal, 52,673 milliárd euróra nőtt, míg az import 29 százalékkal, 71,442 milliárd euróra emelkedett.

Júliusban is a behozatal gyorsabb ütemben nőtt, mint a kivitel, így az export 24 százalékkal, 7,897 milliárd euróra, míg az import 31 százalékkal, 11,218 milliárd euróra gyorsult a tavalyi hetedik hónaphoz mérten.

Románia a külkereskedelmének 72 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le. Az első hét hónapban a kivitel csaknem 42 százalékát és a behozatal 32 százalékát autók és szállítási eszközök tették ki, mindkét oldalon ezek képezték a legnagyobb arányt.

Tavaly egész évben 5,301 milliárd euróval, csaknem 29 százalékkal, 23,698 milliárd euróra nőtt a deficit az előző évhez mérten.

Nőtt a járműgyártás 

Romániában 15 százalékkal nőtt a járműgyártás az idei első nyolc hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte pénteken az autógyártók egyesülete (ACAROM). A vizsgált időszakban 330.393 járművet gyártottak, amiből 199.503-at a francia Renault tulajdonában levő Dacia, 130.890-et pedig a Ford. A Dacia és a Ford is egyformán 15-15 százalékkal növelte a termelését.

Júliusban és augusztusban a két gyártó 61 634 járművet állított elő (34.153-at a Dacia és 27.481-et a Ford), ami csaknem 25 százalékos növekedés a tavalyi év hetedik és nyolcadik hónapjához mérten, amikor a Dacia és a Ford összesen 49.375 járművet állított elő. 

Tavaly a két vállalat a romániai üzemeikben összesen 420.755 járművet gyártott, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban.

Az egyesület szeptember elején közölte, hogy az idei első nyolc hónapban 83 349 új autót helyeztek forgalomba Romániában, 5 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában.