Az év kiemelkedő kulturális eseménye Krasznahorkai László 2025-ös Nobel-díjas író szerzői estje, amelynek szervezői a Marosvásárhelyi Kulturális, Művészeti és Szabadidőközpont és az EMKE Maros Megyei Szervezete voltak. Az esemény szakmai partnere a Látó szépirodalmi folyóirat, támogatói a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Kaufland Románia és a zsidvei borászat. Az esemény zsúfolásig megtöltötte a Nagytermet. A színpadi beszélgetés után a szerző dedikált.
Krasznahorkai Lászlóval Szegő János, a szerző köteteit gondozó Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett. Az eseményen jelen levők a családias hangulatú beszélgetésen közelebbről is megismerhették a Nobel-díjas írót, hiszen a kérdésekre válaszolva többek között arról is mesélt, hogyan látta gyerekként szülővárosát, a magyar, román és német közösségek által lakott Gyulát, ahol – amint Krasznahorkai László elmondta – a legjobb barátja a román cipészmester fia, Pistike volt, akivel együtt húzták a görögkatolikus templom harangját. Azt is bevallotta, hogy életében először hároméves korában szökött meg otthonról, mert kíváncsi volt az őt körülvevő világra, és azóta folyamatosan „valahova” megszökik, hogy újabb élményekkel gazdagodjon, amelyek később novelláiban, regényeiben köszönnek vissza. Érdekes volt végighallgatni, miszerint egy véletlennek köszönhetően az 1990-es évek elején eljuthatott Ulan Batorba egy Dzsingisz kán konferenciára, amelyen végül nem is vett részt. Ez az utazás újabb ablakot nyitott meg az életében, mert egy ottani találkozásnak köszönhetően eljuthatott Pekingbe, ahol egy, az európaitól teljesen eltérő kultúrával ismerkedhetett meg. Kelet bűvöletében elutazhatott Japánba is, ahol egy buddhista kolostorban tapasztalta meg asztalosinasként, hogy mit jelent az abszolút tökéletesség.
Krasznahorkai László védjegyévé vált hosszú mondatairól is beszélt, arról, hogy hogyan őrli ezeket malomkőként elméjében. Latin szakos bölcsészként a klasszikusok szövegein keresztül tanulta meg kihallani a nyelv zeneiségét. Íróként azt kereste a legelejétől fogva, hogy hogyan tökéletesítheti a szöveg lüktetését. Többek között az írás és a zeneszerzés közötti szoros párhuzam miatt is szenvedélyes zenehallgató, aki a klasszikus zene és a dzsessz nagyjaitól egyaránt sokat tanult. Kurtág György zenei műveiről beszélve elmondta, minden hang egy külön világ, amelybe érdemes belemerülni, Thelonious Monk dzsesszzongorista munkássága kapcsán pedig a zsenialitás és megszállottság közötti halvány határvonalról beszélt. Az is kiderült, hogy a szerző maga is zongorázik. Írásának stílusa, hosszú mondatai is szimfóniához hasonlóak. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy csak akkor lehet fontos üzenetet tolmácsolni, ha azt megfelelően kifejti. „Ha fontos a mondanivaló, akkor kirobban belőled, nem lehet kis mondatokkal elmondani” – hangsúlyozta, többek között, írásaival kapcsolatosan Krasznahorkai, aki elmondta, nem szokta elolvasni saját alkotásait, mi több, visszatekintve, kezdeti korszakának írásait, regényeit nem is ajánlja olvasásra.
Megtudhattuk azt is, hogy mennyire fontos a saját tapasztalat és az írásaiban érintett tudományterületekben való elmélyülés. Példaként elmondta, hogy részt vett boncoláson is, és tudományos szinten próbálta megérteni azt, hogy mi is történik a testtel halálunk után, hiszen egyik regényében ezt az „élményt” is leírta. Hozzátette, számára nagyon fontos, hogy mindenben szakértőkkel konzultáljon, hiszen csak akkor mondhat valami felett értékítéletet, ha azt szinte tökéletesen ismeri.
Az író beszélt arról is, hogy életének fontosabb epizódjai megtalálhatók regényeiben, élettapasztalatai nyomán született gondolatait a tökéletességig csiszolja, ahogyan asztalosinasként ezt eltanulhatta a buddhista kolostor szentélyének deszkáin dolgozva. Tegyük hozzá, talán ezért is érdemelte ki az elismerést világszinten.
Végül betekinthettünk a Nobel-díj-kiosztás kulisszatitkaiba. Krasznahorkai László elmondta, váratlanul érte a hír, de túl a meglepetésen, nem nyűgözte le a ceremónia, amely, amint elárulta, nemcsak egy díjkiosztó alkalomból áll, hanem több díszvacsorából is, ahol a kitüntetettek mellett több neves személyiséggel is találkozhatott. Közülük a legtöbb időt Angela Merkel volt német kancellárral töltötte, aki a politikusi karrierje mellett kvantumkémiával is foglalkozott, és akivel a legjobban talált a szó a svéd fővárosban; mi több, azt is elárulta, hogy még fognak találkozni. Krasznahorkai legjobb élménye viszont az volt, hogy abban a Stockholmban, ahol még a város utcáin is tilos a dohányzás, az estéknek otthont adó királyi palota egyik termében a svéd királlyal együtt „hivatalosan” is elszívhatott egy szivart.
A másfél órás beszélgetés után a szerző Megy a világ című kötetéből olvasott fel részletet, majd dedikálta a könyveit. Ez idő alatt a sor a színpadon levő asztaltól a Városháza utca járdájáig terjedt. Sokan megjegyezték, hogy ilyen kitartó, ünnepélyes várakozást még nem láttak a Kultúrpalotában.
Maradandó élmény volt a Nobel-díjas író társaságában tölteni az estét…
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
