2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely


Nyár, nyár

Messze jár,

Földre hajló

Lapu alatt

Sánta tücsök muzsikál.

Azt se tudom, miféle madarak

Keringenek fölötted egyre távolabb.

A nap is megszökött, csoda, hogy megvirradt.

Fájó hálót szőnek fölém a vadludak.

Micsoda néma nép, micsoda néma nap.

Társam morgó kutya, önmagába harap.

Van, ki tudni véli, hó jön, nehéz tél lesz,

S imádkozni kezd az ég kék szeméhez.

Topog a káposztás a korai télbe,

A fűz hadonászik, mielőtt ledőlne,

Nyüszít a tűzön, míg felnő a szürkület,

Így osztom napjaim, ki ad értük többet?

Est esik,

Reggel hull,

Délutánra beborul.

Hét határban

S azon túl

Fodros éggel alkonyul.


Ősz dere gyötri már az áfonya selymét


Korai tél. Páll Lajos korai telében indulok decemberi első sétámra, kedves Olvasóm. Ha felkészültél rá, indulhatunk.

Az év utolsó, a tél első hónapjában az egész kontinensre jellemző a felhő borította ég. A gyakori köd néha nappal sem szakadozik fel. Eső, zápor, havas eső, ónos eső, hó – mind előfordulhat. Megjósolni sem lehet, mi mit követ. Gyakori a légköri hőmérsékleti inverzió. Ekkor a felsőbb zóna magasabb hőmérsékletű rétegéből aláhulló esőcseppekre az alatta lévő rétegből ráfagy egy vékony héj, s a kellemetlen ónos szitálás alattomosan tükörsimára nyalja az utakat.

December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti. Ez a hónap a pihenés, megbékélés jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit. December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (a „Jó Istennő”) tiszteletére. Bona Dea, másik nevén Fauna, a földistennő egyik megnyilvánulása volt.

E heti sétánk a természettudományok múltjába vezet.

230 évvel ezelőtt, 1792. december 1-jén született Nikolaj Ivanovics Lobacsevszkij. Amikor 1829-30-ban a kazanyi egyetem folyóiratában publikálta eredményeit a hiperbolikus geometria terén, már az egyetem rektora volt. A közlésben megelőzte Bolyai Jánost, az Appendix 1831-ben jelent meg. Lobacsevszkij haláláig nem tudott Bolyai munkájáról, aki pedig később értesült Lobacsevszkij eredményeiről. Ma a hiperbolikus geometriát Bolyai–Lobacsevszkij-geometriának nevezik.

258 évvel ezelőtt született Festetics Imre, az első genetikus. Kalandos katonaélet után – a délvidéki törökellenes harcokban Bukarestnél megsebesült –, a családi birtokon folytatott ló- és juhtenyésztési, méhészeti, növénytermesztési és -honosítási kísérleteket. 15 évnyi szigorú beltenyésztési program után 1819-ben az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című lapban tette közzé téziseit Über Inzucht – Die genetischen Gesätzen der Natur (A beltenyésztésről – A Természet genetikai törvényei) címmel. Felismerte az öröklődés alapelveit, és annak néhány jellemző általános vonását.

A nagyszülők azon tulajdonságai, amelyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következő nemzedékben – írja. De hiszen ez Gregor Mendel második törvénye! Mendel felhasználta Festetics eredményeit.

Megfogalmazta a mutáció alapelvét, ezzel lényegileg Hugo de Vries előfutára.

Elsőként használta a genetika kifejezést a szakirodalomban, és ezzel megelőzte a tudományágnak hivatalos nevet adó William Batesont.

Viselkedési megfigyeléseivel az etológusok előfutára.


Fodros éggel alkonyul



Nézetei feledésbe merültek. Cikkeit először Vítězslav Orel, a brnói Mendelianum Múzeum korábbi igazgatója és Robert J. Wood angol történész fedezte fel az 1980-as években. Magyarországon Szabó T. Attila dolgozta fel a munkásságát, Poczai Péter, a Helsinki Egyetem kutatója emelte be a nemzetközi köztudatba.

104 éve, 1918. december 2-án halt meg Széchenyi Béla földrajzi és geológiai kutató. 1877 novemberében indult el nagyszabású ázsiai expedíciójára magyar szaktudósok – Lóczy Lajos geológus és Bálint Gábor nyelvész –, valamint Kreimer Gusztáv topográfus társaságában. Földrajzi és geológiai szempontból a legértékesebb volt a Tibeti-fennsíkot három oldalról szegélyező hegyláncok felderítése. Az utazás eredményeit, útinaplóját, Kreimer térképeit, Lóczy gyűjtött anyagának és megfigyeléseinek kincsesházát saját költségén adta ki. Expedíciójának eredményei alapján fedezte fel később Sven Hedin a Transzhimalája hegyvonulatát. A tudományos anyag feldolgozása 20 hazai és külföldi tudós segítségével csak 1900-ban fejeződött be. Bár már 1880-ban az MTA tagja volt, az 1901-től koronaőri rangot is betöltő gróf csak 1904-ben lett a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja.

1899. december 2-án halt meg id. Szontágh Miklós balneológus, botanikus. 1868-1873 között a Természettudományi Közlöny szerkesztője volt. 1873-tól tátrafüredi fürdőorvos – elsőnek ismerte fel a Magas-Tátra klimatikus gyógyhatásait. 1876-ban megalapította az Új-Tátrafüredi Gyógyintézetet, az első magyar tüdőgyógyintézetet. 1883-tól szerkesztette a Tátravidék című lapot, több turistakalauzt, népszerűsítő tátrai munkát jelentetett meg. Kiadta a Tátra-monográfiát.

20 éve, 2002-ben e napon lépett égi ösvényekre Marx György fizikus, csillagász is. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte matematika-fizika-kémia szakon, és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be fizikusként. Másodéves korában csillagászdemonstrátor volt, majd az elméleti fizikai tanszéken talált helyet magának. Hamarabb doktorált, mint átvette egyetemi diplomáját. 28 éves korában már Kossuth-díjat kapott a fermionok töltésének megmaradásáról írt munkájáért. Ezzel a nukleáris fizika egyik legfontosabb alapelvét fektette le. 34 éves korában lett egyetemi tanár, 1970-től az atomfizikai tanszék vezetője. Kiváló egyetemi tankönyvek és a művelt nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő könyvek (pl. Gyorsuló idő) szerzője. A Kriterion Könyvkiadó dicsősége, hogy ez a műve először 1972-ben a Korunk könyvek sorozatban jelent meg Bukarestben. Közeli kapcsolatot ápolt a Magyarországról elszármazott, külföldön élő tudósokkal (Wigner Jenővel, Teller Edével, Szent-Györgyi Alberttel). Róluk 2000-ben adta ki A marslakók érkezése című (alcíme: Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét) művét. Tevékenysége kiterjedt a SETI- (földön kívüli intelligencia keresése) kutatásokra is, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bioasztronautikai bizottságának elnöke volt. A leptontöltés felfedezőjének nevét a 187.125. kisbolygó viseli.

Ősz vége, tél kezdete. Nyugovóra tért remények ideje.

 

Ősz dere gyötri már a gyepfű selymét.

A nyár pompáját keresvén se lelnéd.


Hol kincse folyt, most mást alig ha látsz ott:

Pár árva kórót ropni kerge táncot.


Pár árva holló károg ott a ködben.

Föl-fölcsap egy, meg újra visszazökken.


S a fán borong el, fázva, félig ébren,

A sűrűsödve szisszenő sötétben.


Nem jó bolyongva járni most a tarlón:

Mindent enyészni látnál ott ma gyarlón.


Jobb most szobádban ülni melegedve,

Békés derűvel nézvén életedre.


Jobb: kályha mellett ülni órahosszat,

Míg lelked elmúlt dolgokon motozgat.


Míg révedezve babrálgatsz a tűzzel:

Meleget áraszt rád egy régi tűzhely.


De jaj, hová bújsz, vackot hol találsz, hol?

Ha belül érzed, hogy vacogva fázol?


S nincs semmid, ami tövisként ne tépne:

Se múlt öröme, sem jövőd reménye?


Tompa László Őszi siralom-jával induljunk mi is neki ennek a télnek. De ne remény nélkül, hanem békés derűvel révedve múlt időkbe.


Maradok kiváló tisztelettel.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató