2019. augusztus 25., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Augusztus. Régi magyar neve Kisasszony hava.

A „Kisasszony hava” elnevezés (…) abból az időből való, amikor a „nagyboldogasszony” még Szent Anna volt – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban – A tulajdonképpeni Kisasszony (Kisboldogasszony) napja ugyan még a Szűz havába, de már szeptemberbe esik.

Ma van 153 éve, hogy 1866. augusztus 9-én Xántus János megnyitotta a Budapesti Állat- és Növénykertet. 1848-as nemzetőr, majd a szabadságharc bukása után osztrák ezredbe kényszersorozott. Innen szökött el Londonon keresztül Észak-Amerikába, ahol 13 éven át végzett természettudományos gyűjtéseket a még ismeretlen és feltáratlan területeken. Beszámolóit és gyűjtéseit Magyarországra küldte, ahol egyre nagyobb szakmai tekintélye lett. 1861-ben hazalátogatott, hogy megtartsa akadémiai székfoglalóját. Visszatérte után konzuli kinevezést kapott Mexikóba. 1864-ben hazatért hatalmas természettudományi gyűjteményével. Ekkor kezdeményezte a pesti állatkert megnyitását. De 1868-tól újra utazott, bejárta Borneót, Jávát, Ceylont és Sziámot; óriási mennyiségű állattani és etnológiai anyagot gyűjtött össze. A későbbi Néprajzi Múzeum alapját a borneói dajákok általa gyűjtött tárgyai képezték.

Ugyane nap, 846 évvel ezelőtt, 1173-ban kezdődött el a pisai torony építése. Miután 1178-ban a torony harmadik emeletét is felhúzták, az épület olyannyira megsüllyedt, hogy a nagy riadalom miatt az építkezést azonnal leállították. Csak jó száz év múlva láttak hozzá a további építkezésnek. Az 58 méter magas, hatemeletes szépség a korai középkor gyöngyszeme. A dőlést az okozhatta, hogy a torony alatt egy olyan kis sziget pereme húzódott, mely az egykori kikötő része lehetett. A campanile 800 esztendeje alatt 5 fokot és 22 percet mozdult el a függőlegestől; a ’80-as években a dőlés értéke már meghaladta a 4 métert. Elkerülhetetlenné vált a torony bezárása. 1990. január 7-én bezárták, az egyoldalú süllyedést megállították, 2001 nyara óta újra látogatható. De jelenleg is biztonsági okokból egyszerre harmincan tartózkodhatnak a harangtoronyban.

A szentjánosbogár, mint szikra, éjen s alvókon átlibben


Augusztus 10. Szent Lőrinc napja. Laurentius annyit tesz, hogy „akinek babérja van” (lauream tenens). Babérkoszorú pedig csak a győzteseknek járt. Maga az olajfa is a győzelem jelképe: örökzöld lomb, kellemes illat és olaj. A vértanúságában győztes Lőrinc népszerű szent. A napja után érő sárgadinnyéről azt tartják, hogy …nem a legilledelmesebben bánik e gyümölccsel, s annak bele elnyálkásodik. Ez azonban csak nagyon forró nyáron történhet, amikor a dinnye a rendes időnél jóval korábban érik.


Ezüsttálon egy szelet sárga

dinnye fekszik egy nő előtt;

a magvas dinnyebél húsának

mályvaszínén a gyenge őszi

napfény betegen ömlik el.


Lám-lám, Somlyó Zoltán Dinnyeszelete bizony Lőrinc után jóval érve sem nyálkásodott. Ínyencség. Figyeljük csak:


A nő a dinnyeszelethez nyúl,

lakkfényű körmére vigyázva;

kis kagylóbul cukorport hint rá

s a szája jóízűen rándul.

Vékonypengéjű éles kését

a dinnye mély belébe vágja,

s a csemegét nyelvére ejti

a csillogó villa hegyével.

Nyeldeklője alatt a vajszín

fiatal bőr hullámba szökken,

mandolavágású szemén

az élvezet langy könnye bágyad.

És egyre fogy a dinnyebél, –

s a kikapart zöld héj-szelet

úgy leng-inog az ezüsttálon,

mint a kerek nagy tengeren

egy árva, gyenge, karcsú csónak,

amelyből egy hajótöröttet

a mély vízár magába rántott…


Először az óangol egyházi naptárak nevezték az augusztusi tömeges csillaghullást Szent Lőrinc tüzes könnyeinek. Évezredes megfigyelés, tapasztalati tény, hogy augusztus első két dekádjában tömeges a hullócsillagok felvillanása a föld légkörében. A magyar néphagyományban Lőrincnek eleve nem attribútuma a csillaghullatás, ellenben – többek között – a köleskása védőszentje. S ebben rejtőzhetik valamelyes vonatkozás a hulló csillagok augusztusi raját szóró és az aranysárga kölesszemeket szaporító szent szerepére. Az idő múlásával lassan átlényegült mára Lőrinc szerepe: s lett a dinnyébe pisilő helyett csillaghullattató.

Augusztus 11. 5311 évvel ezelőtt kezdték az idő múlását számolni a maják. Naptáruk három elemből épült fel. A haab, amely 18-szor 20 napos hónapokból állt, kiegészítve 5 nappal. A tzolkin naptáruk 260 napos, 13-szor 20 napos hónap, amelyet szent kör néven említettek. Ez párhuzamosan számlál a napévvel. Volt egy hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszerük is: a nagy kör. Mindezt a csillagok látszólagos vándorlásából szerkesztették egybe az ókor talán legjobb – mindenesetre legrafináltabb – csillagászai. Az időszámlálást, bizonyos égi objektumok együttállása és a Föld tengelyének torziós kilengése eredményeként, 5125 évente újrakezdik. Az új korszak a maja naptárban, az új időszámítási kezdet, az újkor, 2012. december 22-én kezdődött. E bonyolult rendszer megfejtése adott okot egyes csillagjósoknak a világvégével riogatni a jámbor köznépet… De az Idő nem ér véget, csupán a maja időszámítás aktuális ciklusa.

136 éve, 1883. augusztus 12-én elpusztult az utolsó kvagga az amszterdami állatkertben. Az alföldi zebra eme kihalt alfaja, mely egykor nagy ménesekben élt Dél-Afrikában, Fokföld környékén és az Orange mentén, abban különbözött a többi zebrafajtól, hogy a megszokott sávos minta kizárólag a teste első részén volt látható. A középső részen a csíkok elsötétültek, a sötét sávok közötti terület kiszélesedett, a hátsó lábak pedig sötétbarnák voltak. Az 1980-as években kikészített kvaggabőrből nyert DNS-minták vizsgálatával és ma élő zebrák keresztezésével elkezdték újjáéleszteni a kvaggát. Michael Crichton, a Jurassic Park szerzője a kvaggaprogramból merítette világsikert hozó könyvének ötletét. Jegyezzük meg azonban, hogy bár sok kihalt fajt próbálnak – egyeseket sikerrel – genetikailag újjáéleszteni – például egyes mamutfajokat –, a dinoszauruszok teljes genomjának felhasználásáról, azaz dinoszauruszok „feltámasztásától” még igen messze van a tudomány. (Rém)álom az még csupán…


Álomba hullt az erdő észrevétlen,

lombot a levegő mozdítni renyhe

s illatot sem hord, s elhallgat a csendbe

madár a fán s a béka tó vizében.


Nikolaus Lenau álmodó világát idézem ide, kedves Olvasóm. Az osztrák költő 217 éve, 1802. augusztus 13-án született. A szél hangja költeményét Hajnal Gábor magyarította.


A szentjánosbogár, mint szikra, éjen

s alvókon átlibben a levelekbe

s édes álmok körtáncában kerengve

lelkem elmerül a csend gyönyörében.


De lám! hirtelen zúgás kél a fákon,

kedves álmokból vissza kell találnom (…)


Nagyboldogasszony napját Szűzmária mennybemenetelének emlékére augusztus 15. napján tartották – írja Tőkés István a Hétköznapok – ünnepnapokban. – Ezt az ünnepet a görögök hívják Szűzmária elaluvása ünnepének, mert úgy tartják, hogy rendes és csendes halállal megholt.

Álomutazásomból ébredek én is e mai napra. Éjszaka zápor szakadt, hullócsillagot hiába kémleltem volna. Napkeltére már tiszta az ég. Kutya meleg lesz délben. A sárgadinnye aranyló húsát kínálja mára.

Hasonló jókat kívánva, maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2019-ben, Kisasszony hava első dekádjának végén

Lombot a levegő mozdítni renyhe, s illatot sem hord